A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország is megteremtette a válságálló gazdasághoz szükséges feltételeket az elmúlt időszakban - jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden Budapesten.
MTI - A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) magyar elnökségéhez kapcsolódóan szervezte meg a jövő fejlesztési irányairól szóló fórumot.
Cséfalvay Zoltán kifejtette: ezek az országok nyitott gazdaságot alakítottak ki, megteremtették a növekedéshez szükséges pénzügyi stabilizációt, illetve végrehajtották a versenyképességet elősegítő reformokat.
Az államtitkár szerint a kihívást az jelenti majd, hogyan tudnak ezek az országok a globális, európai piacba integrálódva sokkal magasabb hozzáadott értéket képviselő termelés felé elmozdulni, amiben a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak kitüntetett szerepe van.
Kelet-Közép-Európa, köztük Magyarország is Európa ipari központjává vált, a további felzárkózás szempontjából fontos, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő termelés ebbe a régióba érkezzen, és ennek elérésében a Közép-európai Kezdeményezés fontos szerepet játszhat - hangsúlyozta az NGM államtitkára.
Cséfalvay Zoltán elmondta: a BUSINESSEUROPE európai munkaadói érdekképviseleti szervezet, amelynek az MGYOSZ is tagja, mindig hallatja hangját az ipart és az üzleti szektort érintő európai szabályozásban. Az Európai Unió arra törekszik, hogy az ipar aránya a GDP-n belül érje el a 20 százalékot a jelenlegi 16 százalékról, Magyarországon ez a mutató 26 százalék. A válság egyik fontos tapasztalata, hogy a gyártás, a termelés válságállóvá teszi a gazdaságot, ezért az EU célkitűzése a GDP-n belül az ipar arányának növelésére az európai gazdaságot erősítő lépésnek tekinthető - mutatott rá az államtitkár.
A sajtótájékoztatón Giorgio Rosso Cicogna, a Közép-európai Kezdeményezés főtitkárának főtanácsadója hangsúlyozta a tisztességes lobbizás, az országok közötti együttműködés fontosságát, és megköszönte Magyarországnak, hogy október 1-jétől Csernovitz Erik személyében kiváló diplomatát delegált a KEK főtitkár-helyettesi posztjára.
A ma már 18 tagot számláló KEK a kelet-közép-európai országok rendszerváltása után jött létre. Kormányközi fórum, a tagok közötti párbeszéd, együttműködés és koordináció kereteit kívánja megteremteni a politika, a gazdaság és a kultúra területén.
Cséfalvay Zoltán kifejtette: ezek az országok nyitott gazdaságot alakítottak ki, megteremtették a növekedéshez szükséges pénzügyi stabilizációt, illetve végrehajtották a versenyképességet elősegítő reformokat.
Az államtitkár szerint a kihívást az jelenti majd, hogyan tudnak ezek az országok a globális, európai piacba integrálódva sokkal magasabb hozzáadott értéket képviselő termelés felé elmozdulni, amiben a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak kitüntetett szerepe van.
Kelet-Közép-Európa, köztük Magyarország is Európa ipari központjává vált, a további felzárkózás szempontjából fontos, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő termelés ebbe a régióba érkezzen, és ennek elérésében a Közép-európai Kezdeményezés fontos szerepet játszhat - hangsúlyozta az NGM államtitkára.
Cséfalvay Zoltán elmondta: a BUSINESSEUROPE európai munkaadói érdekképviseleti szervezet, amelynek az MGYOSZ is tagja, mindig hallatja hangját az ipart és az üzleti szektort érintő európai szabályozásban. Az Európai Unió arra törekszik, hogy az ipar aránya a GDP-n belül érje el a 20 százalékot a jelenlegi 16 százalékról, Magyarországon ez a mutató 26 százalék. A válság egyik fontos tapasztalata, hogy a gyártás, a termelés válságállóvá teszi a gazdaságot, ezért az EU célkitűzése a GDP-n belül az ipar arányának növelésére az európai gazdaságot erősítő lépésnek tekinthető - mutatott rá az államtitkár.
A sajtótájékoztatón Giorgio Rosso Cicogna, a Közép-európai Kezdeményezés főtitkárának főtanácsadója hangsúlyozta a tisztességes lobbizás, az országok közötti együttműködés fontosságát, és megköszönte Magyarországnak, hogy október 1-jétől Csernovitz Erik személyében kiváló diplomatát delegált a KEK főtitkár-helyettesi posztjára.
A ma már 18 tagot számláló KEK a kelet-közép-európai országok rendszerváltása után jött létre. Kormányközi fórum, a tagok közötti párbeszéd, együttműködés és koordináció kereteit kívánja megteremteni a politika, a gazdaság és a kultúra területén.
0 Megjegyzések