Több mint 500 milliárd forint jut  a térség gazdasági fejlesztésére és foglalkoztatási helyzetének javítására az elkövetkezendő 7 évben. A többi között erről és a vidékfejlesztési struktúra főbb elemeiről volt szó azon a konferencián, amelyet szeptember 23-án a Megyeháza Árpád termében rendeztek.  

„A vidék él és élni akar. A vidék meg akarja mutatni magát. Vidék nélkül nincs város, sőt főváros sem” –ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a megjelenteket Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, aki bevezetőjében kiemelte, fontos, hogy a kormányzat ezt felismerte, és az ügy mellé állt. Nem véletlen, hogy a Megyei Önkormányzat intézményfenntartó szerepből intézményfejlesztővé vált, arra fókuszálva, hogy minél több fejlesztési forrást hívjon a térségbe.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2014-2020 – fókuszban a helyi gazdaságfejlesztés címmel Borbély Mátyás, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tervező-elemzője tartott előadást. Kiemelte, hogy a program keretében tudatos, öngondoskodásra képes térségi közösségek létrejöttét szeretnék támogatni. Ezekre a projektekre a 2014-2020 közötti időszakban 1223,5 milliárd forint jut, amelyből 500,8 milliárdot a térségi gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatási helyzet javítására fordítanak. 

Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Hajdú-Bihar megyei referense a hálózat tevékenységét mutatta be. Az MNVH feladata, a vidékfejlesztésben érdekelt információs és együttműködési hálózatok szervezése. A megyei referens arra biztatott, hogy minél többen regisztráljanak a szervezetbe, hiszen számos vidékfejlesztési pályázat csak regisztrált tagok számára elérhető. Az 5000 főnél kisebb lélekszámú, tanyás térségek például pályázhatnak a tanyagondnoki szolgálat ellátására, gépjármű-beszerzésre, amely az ott élők életminőségét nagymértékben javíthatja. Ezek a pályázatok várhatóan 2013 novemberében jelennek meg. 

Jantyik Zsolt, a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodájának vezetője, és a Debreceni Művelődési Központ igazgatója rámutatott, hogy vidéken nem sok értelme van az infrastrukturális fejlesztéseknek, ha nem kapcsolódik hozzájuk közösségfejlesztés is. Az utóbbi időszak egyik legjobb kormányzati döntésének nevezte a Hungarikum törvény megalkotását, amely abból az alapgondolatból indul ki, hogy minden közösségnek megvannak a maga értékei. A helyi értékeket a helyi közösségek határozzák meg. A helyi értékek megyei, határon túli, majd nemzeti értékekké adódnak össze. Így érhetjük el, hogy 60 év után végre ne kívülről mondják meg, mik az értékeink, hanem lokálisan fogalmazzuk meg őket. Nagyon fontos a kulturális közösségek megerősítése, hiszen kárba vész a befektetett energia, ha 20 év múlva nem marad senki azokon a vidékeken, amelyekre most hatalmas összegeket költünk. A jövő rajtunk múlik. A kistelepülések lassan elveszítik identitásukat, de ezt nem hagyhatjuk. Minden egyes fillér, amit a kultúrától vesznek el, a saját identitásunk felszámolását jelenti. 2013. november 1-jétől beindul a kulturális közmunkaprogram, melynek keretében 220 embernek adnak majd értelmes munkát. Ezek az emberek a helyi értékbizottságok munkáját fogják segíteni. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy az illető szeresse a települését, ne akarjon onnan elmenni. Rendezvényeket fognak szervezni, ahol nincsenek közösségek, ott közösségeket szerveznek, ugyanakkor segítenek a helyi termelők termékeinek értékesítésében.

Bocskay József, a Magyar Hajdúk Szövetségének elnökhelyettese a szociális szövetkezetek lehetőségeit mutatta be a megyei gazdasági életben. A 2014-2020 közötti időszakban kiemelt támogatásban részesülnek a szociális gazdaságok. A cél, egy olyan dolgozó réteg kialakítása, kik jelenleg inaktívak. Segíteni kívánják őket, hogy önellátóvá, vagy kisvállalkozóvá váljanak. Az Európai Unió és a Magyar Állam együttesen támogatja a szociális szövetkezeteket, amelyek létrejöttéhez minimum 7 ember szükséges. Jelenleg több mint 1000 működik az országban és folyamatosan gyarapodnak. Ezekben a szövetkezetekben a tagokat (98.000 Ft-ig adó- és járulékmentesen) természetben is kifizethetik. Az „Adj helyet a helyinek!” – mozgalmon belül létrehoznak az ország közel 80 településén helyi termékeket értékesítő pontokat. Debrecenben beindítják a Megyei Hangyabolyt, amelybe az önkormányzatok delegálhatnak helyi termelőket.   

Dr. Nagy József, Bükk Mak Leader HACS az energetikai önellátásban rejlő lehetőségeket ismertette. Borsodban már 40 településen használnak a leader csoport által előállított energiát, amely a szél, víz, biogáz és napkollektor üzemeltetéséből származik. A megtermelt energiából a fölösleget a magyar elektromos hálózatba visszatáplálják, és az áramtőzsdén értékesítik. A Bükk MaK Leader HACS-csal stratégiai szerződést kötött a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia.  Ennek a példának kellene elterjednie a megyénkben, regionálisan és országos szinten is.  

A helyi gazdaságfejlesztés támogatására helyi pénzt, helyi fizetőeszközt hoztak létre Hajdúnánáson, amelyet Bocskai Koronának hívnak. Erről dr. Kiss Imre, Hajdúnánás jegyzője beszélt. A világon ma kb. 5000 helyi pénz, közösségi pénz létezik. Hazánkban Hajdúnánás a harmadik település, amely kibocsátja saját fizetőeszközét, a Bocskai Koronát. A Bocskai Korona egy olyan 100% Ft fedezettel rendelkező, a Hajdúnánási Holding Zrt. által kibocsátott - utalvány, fizetőeszköz, amelyet még kizárólag Hajdúnánáson, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet felhasználni. Fizetések sorozatát lehet lebonyolítani vele, ettől válik „helyi pénz”-zé. A közelmúltban született megállapodások eredményeként a volt hajdúkerületi városok közreműködésével az egész megyére kiterjesztik a Bocskai Koronát.

A kezdeményezés rendszerének célja és szerepe, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, szolgáltatással. Amennyiben a Korona beépül a helyi lakosok mindennapi életébe, akkor azon erőforrások egy része, amelyek eddig a településről kiáramlottak, most helyben maradnak, így erősítik a város és az ott élő emberek gazdasági helyzetét. Ahhoz, hogy ez a kezdeményezés hosszútávon elérje célját, valódi összefogásra van szükség.