A választáson egyik jelöltnek sem sikerült a szavazatok abszolút többségét megszereznie, így augusztus 11-én a két befutó politikus között egy döntő fordulót tartanak.
A választási eredményeket meglehetősen későn, a törvényben meghatározott határidő utolsó napján közölték. A hivatalos adatok alapján Ibrahim Boubacar Keitának, a korábbi miniszterelnöknek a szavazók 39,2 százaléka, míg legfőbb vetélytársának, Soumaila Cissének, Mali egykori pénzügyminiszterének a szavazók 19,4 százaléka adna bizalmat. Így, bár Keita több mint kétszer annyi szavazatot gyűjtött, mint Cisse, mégsem sikerült megszereznie az abszolút többséget és ezzel az elnökséget is jelentő 50% + 1 szavazatmennyiséget. Mint ahogy arról már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, ha nem születne döntés az első szavazás alkalmával, a két legtöbb szavazatot begyűjtő politikus között augusztus 11-én egy döntő választási fordulót rendeznek.
Szakértők véleménye alapján a jelenlegi választási eredmények várhatóak voltak, ugyanis az elnöki székért induló 27 jelölt küzdelme valójában e két politikus külön harca volt. A harmadik helyen Dramane Dembele, a demokratikus párt jelöltje végzett, ő a szavazatok 9,6 százalékát szerezte meg. A második fordulóban már csak Keita és Cisse fog részt venni, majd közöttük dőlhet el, ki vezetheti az országot egy békésebb korszak felé. A választás azonban Keita nagy előnye ellenére sem tekinthető lefutottnak, ugyanis várhatóan számos jelölt Cisse mellett fog kampányolni, ugyanis közülük többen a volt pénzügyminiszterrel egy koalícióban voltak korábban.
Békés választás, magas részvétellel
A választási részvétel történelmi csúcsot döntött, ugyanis a szavazásra jogosultak 51,5 százaléka ment el szavazni. Korábban ez az érték még a 40 százalékot sem haladta meg. Ez is egyértelmű kifejezése annak, hogy az emberek békét és rendet szeretnének a nyugat-afrikai államban. „A válság a végéhez közelít. Nem lesz semmilyen probléma a második fordulóban.”- nyilatkozta Django Sissoko, Mali kormányfője.
Az előzetes félelmekkel ellentétben a választás komolyabb zavargások nélkül zajlott le, eltekintve attól, hogy néhány szavazó adatait nehezen tudták a regisztrációs listák alapján azonosítani. Azonban a szavazás békés kimenetele és eredményessége az ország egyértelmű érdeke. A Mali északi részét irányító szeparatista és szélsőségesen iszlamista szervezetek visszaszorításához mindenképpen erős központi kormányzat szükséges, mely a külföldi katonai segítséggel kiegészülve eredményesen veheti fel a harcot velük szemben. Továbbá a nyugati befektetők által ígért gazdaságélénkítő segélycsomagnak is alapfeltétele a sikeres elnökválasztás, majd egy szilárd demokrácia megteremtése.
Szakértők véleménye alapján a jelenlegi választási eredmények várhatóak voltak, ugyanis az elnöki székért induló 27 jelölt küzdelme valójában e két politikus külön harca volt. A harmadik helyen Dramane Dembele, a demokratikus párt jelöltje végzett, ő a szavazatok 9,6 százalékát szerezte meg. A második fordulóban már csak Keita és Cisse fog részt venni, majd közöttük dőlhet el, ki vezetheti az országot egy békésebb korszak felé. A választás azonban Keita nagy előnye ellenére sem tekinthető lefutottnak, ugyanis várhatóan számos jelölt Cisse mellett fog kampányolni, ugyanis közülük többen a volt pénzügyminiszterrel egy koalícióban voltak korábban.
Békés választás, magas részvétellel
A választási részvétel történelmi csúcsot döntött, ugyanis a szavazásra jogosultak 51,5 százaléka ment el szavazni. Korábban ez az érték még a 40 százalékot sem haladta meg. Ez is egyértelmű kifejezése annak, hogy az emberek békét és rendet szeretnének a nyugat-afrikai államban. „A válság a végéhez közelít. Nem lesz semmilyen probléma a második fordulóban.”- nyilatkozta Django Sissoko, Mali kormányfője.
Az előzetes félelmekkel ellentétben a választás komolyabb zavargások nélkül zajlott le, eltekintve attól, hogy néhány szavazó adatait nehezen tudták a regisztrációs listák alapján azonosítani. Azonban a szavazás békés kimenetele és eredményessége az ország egyértelmű érdeke. A Mali északi részét irányító szeparatista és szélsőségesen iszlamista szervezetek visszaszorításához mindenképpen erős központi kormányzat szükséges, mely a külföldi katonai segítséggel kiegészülve eredményesen veheti fel a harcot velük szemben. Továbbá a nyugati befektetők által ígért gazdaságélénkítő segélycsomagnak is alapfeltétele a sikeres elnökválasztás, majd egy szilárd demokrácia megteremtése.
0 Megjegyzések