Horvátországnak először össze kell hangolnia a Lex Perkovicnak nevezett jogszabályt az európai szabványokkal, s csak ezt követően kezdeményezheti esetleg az európai elfogatóparancsra vonatkozó törvény módosítását - mondta Vesna Pusic horvát külügyminiszter.
MTI - A horvát közszolgálati média jelentése szerint Pusic rámutatott: amennyiben fennáll bármilyen arra irányuló kezdeményezés, igény, hogy változások indíttassanak e tekintetben az Európai Unión belül, akkor erre csak később kerülhet sor. "Mondjuk egy arra irányuló horvát kezdeményezés formájában, hogy ebben a kontextusban egyenlítsék ki az új tagállamokat a régiekkel" - fejtette ki Pusic. Hozzátette: ebben a pillanatban csak a horvát törvény összehangolása, vagyis a törvényben foglalt időkorlát megszüntetése van napirenden.
A pénteki határidőig Horvátország nem válaszolt az Európai Bizottság aggályaira a horvát törvényhozás által elfogadott úgynevezett Lex Perkoviccsal kapcsolatban, ezért az ügyet Viviane Reding a brüsszeli testület plénuma elé viszi - közölte Mina Andreeva, az alapjogi és igazságügyi biztos szóvivője hétfőn.
Reding júliusban küldött levelében felszólította Zágrábot: augusztus 23-ig tegyen ígéretet arra, hogy eltörli azt a törvénymódosítást, amely értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak.
A már 2010-ben elfogadott törvény a büntetőjogi együttműködést szabályozza a július 1-jén csatlakozott Horvátország és a többi EU-tagállam között. A törvénynek a Lex Perkovicként elhíresült módosítását a horvát parlament (szábor) június végén, a horvát csatlakozás előtti utolsó ülésén fogadta el.
A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel, amely szerint a csatlakozási tárgyalások során senki sem említett semmilyen időkorlátot az európai elfogatóparancsról szóló törvény alkalmazását illetően. Zágrábi érvelések viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy egyes régi tagállamok Horvátországhoz hasonlóan időkorláttal alkalmazzák a vitatott jogszabályt.
A horvát törvénymódosítás az abban foglalt időkorláttal megakadályozza mások mellett egy Németország által keresett személy, Josip Perkovic kiadatását is. A volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) egykori osztályvezetőjét a német hatóságok azzal vádolják, hogy ő adott parancsot egy nyugatra emigrált egykori horvát olajipari menedzser meggyilkolására, akit 1983-ban az akkori NSZK területén az UDBA emberei öltek meg.
MTI - A horvát közszolgálati média jelentése szerint Pusic rámutatott: amennyiben fennáll bármilyen arra irányuló kezdeményezés, igény, hogy változások indíttassanak e tekintetben az Európai Unión belül, akkor erre csak később kerülhet sor. "Mondjuk egy arra irányuló horvát kezdeményezés formájában, hogy ebben a kontextusban egyenlítsék ki az új tagállamokat a régiekkel" - fejtette ki Pusic. Hozzátette: ebben a pillanatban csak a horvát törvény összehangolása, vagyis a törvényben foglalt időkorlát megszüntetése van napirenden.
A pénteki határidőig Horvátország nem válaszolt az Európai Bizottság aggályaira a horvát törvényhozás által elfogadott úgynevezett Lex Perkoviccsal kapcsolatban, ezért az ügyet Viviane Reding a brüsszeli testület plénuma elé viszi - közölte Mina Andreeva, az alapjogi és igazságügyi biztos szóvivője hétfőn.
Reding júliusban küldött levelében felszólította Zágrábot: augusztus 23-ig tegyen ígéretet arra, hogy eltörli azt a törvénymódosítást, amely értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak.
A már 2010-ben elfogadott törvény a büntetőjogi együttműködést szabályozza a július 1-jén csatlakozott Horvátország és a többi EU-tagállam között. A törvénynek a Lex Perkovicként elhíresült módosítását a horvát parlament (szábor) június végén, a horvát csatlakozás előtti utolsó ülésén fogadta el.
A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel, amely szerint a csatlakozási tárgyalások során senki sem említett semmilyen időkorlátot az európai elfogatóparancsról szóló törvény alkalmazását illetően. Zágrábi érvelések viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy egyes régi tagállamok Horvátországhoz hasonlóan időkorláttal alkalmazzák a vitatott jogszabályt.
A horvát törvénymódosítás az abban foglalt időkorláttal megakadályozza mások mellett egy Németország által keresett személy, Josip Perkovic kiadatását is. A volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) egykori osztályvezetőjét a német hatóságok azzal vádolják, hogy ő adott parancsot egy nyugatra emigrált egykori horvát olajipari menedzser meggyilkolására, akit 1983-ban az akkori NSZK területén az UDBA emberei öltek meg.
0 Megjegyzések