A szíriai béke megteremtése érdekében egységre szólította fel a Biztonsági Tanács tagjait az ENSZ-főtitkár szerdán, és azt kérte a nemzetközi közösségtől, hogy adjon időt az állítólagos ideggáztámadás helyszínén tevékenykedő ENSZ-ellenőröknek a történtek kivizsgálására.
"Alapvető fontosságú, hogy megállapítsuk a tényeket. Az ENSZ tényfeltáró csoportja a helyszínen tartózkodik, hogy ezt megtegye. Alig néhány nappal a támadás után értékes mintákat gyűjtöttek, beszéltek áldozatokkal és szemtanúkkal. A csoportnak több időre van szüksége ahhoz, hogy elvégezze munkáját" - mondta a Hágában tartózkodó Ban Ki Mun.
A brit külügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatot lát az ideggáztámadásban
A brit külügyminiszter szerint aláásná Nagy-Britannia nemzetbiztonságát az, ha nem tudna reagálni arra, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvert vetett be saját népe ellen.
William Hague a The Daily Telegraph című napilapban szerdán megjelent cikkében írt erről, egy nappal az előtt, hogy David Cameron miniszterelnök vezetésével ülésezik a brit nemzetbiztonsági tanács, és várhatóan véglegesíti a Szíria elleni esetleges katonai fellépéssel kapcsolatos ajánlásokat.
Hague azt írta, hogy túl nagy kockázata lenne a semmittevésnek. "Nem engedhetjük meg, hogy a diplomáciai bénultság oltalmat nyújtson e bűncselekmények elkövetőinek" - hangsúlyozta Hague.
A belga külügyminiszter óvatosságra int
Belgium szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazására és konkrét bizonyítékra van szükség a katonai beavatkozáshoz Szíriában - derült ki Didier Reynders külügyminiszter szavaiból az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati televízió és rádió szerda reggeli műsorában.
"Mik a kockázatok? Mik lehetnek a következmények Szíriában és a térségben? Mivel jár, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül lépünk?" - sorolta a kérdéseket Reynders, aki egyúttal rámutatott, hogy ilyen módon Oroszország is bármelyik nap beavatkozhat, ha mások is azt teszik.
"Ha az amerikai, a francia vagy a brit hírszerzésnek bizonyítékai vannak (hogy Szíriában a kormány vegyi fegyvert vetett be a lakosság ellen), akkor osszák meg a szövetségeseikkel" - hangoztatta Didier Reynders, aki találkozót kezdeményezett a NATO-tagállamok képviselőivel, hogy megosszák egymással információikat.
A belga külügyminiszter közölte: meg kell várni az ENSZ szakértőinek jelentését, amely bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ki vetette be a vegyi fegyvereket. A külügyminiszter szavaiból kiderült, hogy a belga kormány ennek hiányában nem támogatja a katonai beavatkozást Szíriában.
"Nem vagyok meggyőzve. Adatokat szeretnék látni, amelyek bizonyítják, hogy ki használt vegyi fegyvert Szíriában" - szögezte le Reynders.
A reggeli műsor vendége volt Marie Arena és Armand De Decker, a belga szövetségi szenátus külügyi bizottságának szocialista és konzervatív alelnöke is. Mindketten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ENSZ BT felhatalmazása nélkül nem szabad beavatkozni a szíriai konfliktusba.
Armand De Decker nagyon rossz ötletnek nevezte, hogy a szíriai rezsimet az ENSZ BT felhatalmazása nélkül célzott csapásokkal büntessék meg. A konzervatív politikus szerint egy ilyen beavatkozás a konfliktus kiszélesedésével járhat, és a térségben ellenőrizhetetlenné válhat a helyzet.
Orosz szakértők: Aszadot megbüntetik, de nem távolítják el
Bassár el-Aszad szíriai elnököt megbüntetik, de nem távolítják el helyéről - fejtik ki orosz elemzők a damaszkuszi rezsim elleni készülődő nyugati katonai csapásról a szerdai orosz sajtó és internetes elemző oldalak által közölt véleményükben.
Alekszandr Sumilin politológus szerint a szíriai hadművelet várhatóan korlátozott lesz, és ezt két tényező indokolja. Egyrészt feltétlenül jelzést kell küldeni Aszadnak és Oroszországnak, hogy nincs szó a szíriai elnök hatalmának megdöntéséről, másrészt meg kell akadályozni a szíriai hadsereg lehetséges válaszlépését, amely elsősorban Izrael ellen irányulhat. Sumilin a Vedomosztyi című napilapnak kifejtette: szerinte egyébként a nyugati államoknak nincs emberük, aki Aszad helyére léphetne.
A Kommerszant című orosz újság értesülése szerint nem kevés azon NATO-tagállamok száma, amelyek nem támogatják a Szíria elleni katonai csapást, mert elsietettnek tartják Washington következtéseit a szíriai gáztámadással kapcsolatosan.
"A hadműveletre sor kerül, de nem lesz akkora mértékű és olyan szörnyű, mint azt a nyugati sajtóban igyekeznek bemutatni" - fejtette ki a gazeta.ru internetes újságnak Szergej Gyemigyenko, az orosz Stratégiai Értékelő és Elemző Intézet szakértője. Gyemigyenko biztos abban, hogy a Nyugat nem kockáztat meg egy szárazföldi akciót Szíria ellen, mert azt sem az Egyesült Államok, sem egyetlen európai ország nem bírja el. Főként utóbbiak a jelenlegi gazdasági helyzetükben - teszi hozzá.
Az elemző úgy véli, hogy az USA amúgy nem is akar beleavatkozni a szíriai konfliktusba, mert "nem az ő háborúja", sőt abban érdekelt, hogy az, amennyire csak lehet, elhúzódjon. Az iszlám terroristák akkor ugyanis Szíriába távoznak az USA-ból, és "a líbiai raktárakból szétrabolt vegyi fegyverek lassacskán Szíriában összpontosulnak, így azokat könnyebb ellenőrizni, mintha az egész Földközi-tengeri térségben széthordanák őket, ki tudja milyen irányba" - fejtegeti. Szerinte csak mítosz a szíriai légvédelmi rakétarendszerek létezése, Damaszkusz nem tudna ellenállni a nyugati támadásnak.
A lenta.ru orosz hír- és elemző oldal cikkírója arra hívja fel a figyelmet, hogy bár nem tisztázott, valóban leszállították-e Szíriának az Sz-300-as orosz légvédelmi rendszereket, az biztos, hogy Bassár el-Aszad hadserege rendelkezik orosz Basztyion nevű (NATO jelzése: SSC-5 "Stooge"), hadihajók ellen bevethető mobil rakétarendszerekkel. A Basztyion alkotórészeként gyártott, Jahont manőverező robotrepülőgépek (SS-N-26 "Strobile") képesek percek alatt 250 kilogramm robbanóanyagot eljuttatni a kijelölt célba. Ezeket nehéz észlelni és megsemmisíteni, ugyanis mindössze 10 méteres magasságban repülnek a hangsebességnél kétszer gyorsabban.
Az elemző szerint a Nyugatnak már 2011 tavaszán meg kellett volna fenyegetnie Bassár el-Aszadot a líbiai forgatókönyv alkalmazásával, és akkor ma valószínűleg sem vegyifegyver-támadás, sem korlátozott akció, sem 100 ezer áldozat nem lenne.
"Alapvető fontosságú, hogy megállapítsuk a tényeket. Az ENSZ tényfeltáró csoportja a helyszínen tartózkodik, hogy ezt megtegye. Alig néhány nappal a támadás után értékes mintákat gyűjtöttek, beszéltek áldozatokkal és szemtanúkkal. A csoportnak több időre van szüksége ahhoz, hogy elvégezze munkáját" - mondta a Hágában tartózkodó Ban Ki Mun.
A brit külügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatot lát az ideggáztámadásban
A brit külügyminiszter szerint aláásná Nagy-Britannia nemzetbiztonságát az, ha nem tudna reagálni arra, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvert vetett be saját népe ellen.
William Hague a The Daily Telegraph című napilapban szerdán megjelent cikkében írt erről, egy nappal az előtt, hogy David Cameron miniszterelnök vezetésével ülésezik a brit nemzetbiztonsági tanács, és várhatóan véglegesíti a Szíria elleni esetleges katonai fellépéssel kapcsolatos ajánlásokat.
Hague azt írta, hogy túl nagy kockázata lenne a semmittevésnek. "Nem engedhetjük meg, hogy a diplomáciai bénultság oltalmat nyújtson e bűncselekmények elkövetőinek" - hangsúlyozta Hague.
A belga külügyminiszter óvatosságra int
Belgium szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazására és konkrét bizonyítékra van szükség a katonai beavatkozáshoz Szíriában - derült ki Didier Reynders külügyminiszter szavaiból az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati televízió és rádió szerda reggeli műsorában.
"Mik a kockázatok? Mik lehetnek a következmények Szíriában és a térségben? Mivel jár, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül lépünk?" - sorolta a kérdéseket Reynders, aki egyúttal rámutatott, hogy ilyen módon Oroszország is bármelyik nap beavatkozhat, ha mások is azt teszik.
"Ha az amerikai, a francia vagy a brit hírszerzésnek bizonyítékai vannak (hogy Szíriában a kormány vegyi fegyvert vetett be a lakosság ellen), akkor osszák meg a szövetségeseikkel" - hangoztatta Didier Reynders, aki találkozót kezdeményezett a NATO-tagállamok képviselőivel, hogy megosszák egymással információikat.
A belga külügyminiszter közölte: meg kell várni az ENSZ szakértőinek jelentését, amely bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ki vetette be a vegyi fegyvereket. A külügyminiszter szavaiból kiderült, hogy a belga kormány ennek hiányában nem támogatja a katonai beavatkozást Szíriában.
"Nem vagyok meggyőzve. Adatokat szeretnék látni, amelyek bizonyítják, hogy ki használt vegyi fegyvert Szíriában" - szögezte le Reynders.
A reggeli műsor vendége volt Marie Arena és Armand De Decker, a belga szövetségi szenátus külügyi bizottságának szocialista és konzervatív alelnöke is. Mindketten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ENSZ BT felhatalmazása nélkül nem szabad beavatkozni a szíriai konfliktusba.
Armand De Decker nagyon rossz ötletnek nevezte, hogy a szíriai rezsimet az ENSZ BT felhatalmazása nélkül célzott csapásokkal büntessék meg. A konzervatív politikus szerint egy ilyen beavatkozás a konfliktus kiszélesedésével járhat, és a térségben ellenőrizhetetlenné válhat a helyzet.
Orosz szakértők: Aszadot megbüntetik, de nem távolítják el
Bassár el-Aszad szíriai elnököt megbüntetik, de nem távolítják el helyéről - fejtik ki orosz elemzők a damaszkuszi rezsim elleni készülődő nyugati katonai csapásról a szerdai orosz sajtó és internetes elemző oldalak által közölt véleményükben.
Alekszandr Sumilin politológus szerint a szíriai hadművelet várhatóan korlátozott lesz, és ezt két tényező indokolja. Egyrészt feltétlenül jelzést kell küldeni Aszadnak és Oroszországnak, hogy nincs szó a szíriai elnök hatalmának megdöntéséről, másrészt meg kell akadályozni a szíriai hadsereg lehetséges válaszlépését, amely elsősorban Izrael ellen irányulhat. Sumilin a Vedomosztyi című napilapnak kifejtette: szerinte egyébként a nyugati államoknak nincs emberük, aki Aszad helyére léphetne.
A Kommerszant című orosz újság értesülése szerint nem kevés azon NATO-tagállamok száma, amelyek nem támogatják a Szíria elleni katonai csapást, mert elsietettnek tartják Washington következtéseit a szíriai gáztámadással kapcsolatosan.
"A hadműveletre sor kerül, de nem lesz akkora mértékű és olyan szörnyű, mint azt a nyugati sajtóban igyekeznek bemutatni" - fejtette ki a gazeta.ru internetes újságnak Szergej Gyemigyenko, az orosz Stratégiai Értékelő és Elemző Intézet szakértője. Gyemigyenko biztos abban, hogy a Nyugat nem kockáztat meg egy szárazföldi akciót Szíria ellen, mert azt sem az Egyesült Államok, sem egyetlen európai ország nem bírja el. Főként utóbbiak a jelenlegi gazdasági helyzetükben - teszi hozzá.
Az elemző úgy véli, hogy az USA amúgy nem is akar beleavatkozni a szíriai konfliktusba, mert "nem az ő háborúja", sőt abban érdekelt, hogy az, amennyire csak lehet, elhúzódjon. Az iszlám terroristák akkor ugyanis Szíriába távoznak az USA-ból, és "a líbiai raktárakból szétrabolt vegyi fegyverek lassacskán Szíriában összpontosulnak, így azokat könnyebb ellenőrizni, mintha az egész Földközi-tengeri térségben széthordanák őket, ki tudja milyen irányba" - fejtegeti. Szerinte csak mítosz a szíriai légvédelmi rakétarendszerek létezése, Damaszkusz nem tudna ellenállni a nyugati támadásnak.
A lenta.ru orosz hír- és elemző oldal cikkírója arra hívja fel a figyelmet, hogy bár nem tisztázott, valóban leszállították-e Szíriának az Sz-300-as orosz légvédelmi rendszereket, az biztos, hogy Bassár el-Aszad hadserege rendelkezik orosz Basztyion nevű (NATO jelzése: SSC-5 "Stooge"), hadihajók ellen bevethető mobil rakétarendszerekkel. A Basztyion alkotórészeként gyártott, Jahont manőverező robotrepülőgépek (SS-N-26 "Strobile") képesek percek alatt 250 kilogramm robbanóanyagot eljuttatni a kijelölt célba. Ezeket nehéz észlelni és megsemmisíteni, ugyanis mindössze 10 méteres magasságban repülnek a hangsebességnél kétszer gyorsabban.
Az elemző szerint a Nyugatnak már 2011 tavaszán meg kellett volna fenyegetnie Bassár el-Aszadot a líbiai forgatókönyv alkalmazásával, és akkor ma valószínűleg sem vegyifegyver-támadás, sem korlátozott akció, sem 100 ezer áldozat nem lenne.
0 Megjegyzések