A Valutaalap keddi országjelentése alapvetően pozitív kicsengésű Németországgal kapcsolatban, egy dologban azonban komoly változtatást javasol. Az IMF szerint a német bérszínvonal túl alacsony, amin a kormánynak mindenképpen változtatnia kellene, hogy az ország gazdasága stabilabbá váljon.
Németországot már egy huzamosabb ideje az európai „safe haven”-ként emlegetik a befektetők. Ezt a tény az országjelentés szövegezői is teljességgel elismerik: „Németország stabil alapszerkezete biztosítja számára az európai stabilitás őrzőjének szerepét”. Viszont a Valutaalap szerint Berlinnek nem szabad túlzásba vinnie a spórolást.
A német gazdaság minden tekintetben rendkívül ráutalt helyzetben van a világgazdaságra. A világ egyik legnagyobb exportőreként igen nagymértékben függ az exportpiacok felvevőképességétől, a nagy piacok konjunktúrájától. Egy negatív külső externália óriási károkat képes okozni a német gazdaságban, ahogy ezt láttuk a 2008-as pénzügyi világválság kitörése kapcsán. Hogy Németországban javuljon a belső stabilitás, az IMF a munkabérek emelését javasolja Merkeléknek: „Egy erős munkaerőpiac tekintetében elengedhetetlen lenne, hogy a reálbérek emelkedjenek, ezáltal a munkavállalók részesedése megnőne a nemzeti jövedelemből”. Ez pedig egy átfogó adócsökkentés keretében válna lehetségessé- vélik a washingtoni elemzők.
A jelentés ezen kívül szót ejt Németország növekedési kilátásairól is. Az IMF szerint idén 0,3 százalékkal, jövőre viszont 1,3 százalékkal fog bővülni a német gazdaság. A Valutaalap papírja továbbá kitér a német pénzügyi szektorra, illetve annak sebezhetőségére. Németországban ugyan javult a pénzügyi stabilitás, viszont az továbbra is sebezhető, elsősorban annak nagy kitettségből következően- vélik az elemzők. Ezen felül az IMF szerint a Deutsche Bank az egyetlen, világviszonylatban is rendszer szempontjából releváns nagybankja Németországnak, ami igen egypilléressé teszi a német pénzügyi rendszert.
Az, hogy a német kormány mennyire lenne hajlandó emelni a munkabéreket, komoly kétségeket vet fel. Talán mindannyian – de a német munkavállalók mindenképp – emlékszünk még Schröder Agenda2010-es csomagjára, melynek keretén belül szisztematikusan csökkentették a munkabéreket, a szociális juttatásokat és a munkavállalói jogokat. A szocdem kancellár programja pártokat és szakszervezeteket átívelő támogatást élvezett, viszont végső soron Schröder modernizációs törekvéséért támogatottságával fizetett. Egy dolgot azonban egészen bizonyosan elért az Agenda2010: Németország Európa beteg emberéből Európa frontemberévé avanzsálódott, a német versenyképességnek pedig mindenki csodájára járt Európában, és Európán kívül is.
Merkel mindkét kormányzati ciklusa idején többször kijelentette már, hogy az Agenda2010 a jó irányvonal, Németországnak ezt kell követnie hosszú távon. A német bérversenyképességnek tehát nagy a támogatottsága mind a CDU-n, mind az SPD-n belül. Ezek után az IMF jótanácsai meglehetősen illuzórikusnak hathatnak.
A német gazdaság minden tekintetben rendkívül ráutalt helyzetben van a világgazdaságra. A világ egyik legnagyobb exportőreként igen nagymértékben függ az exportpiacok felvevőképességétől, a nagy piacok konjunktúrájától. Egy negatív külső externália óriási károkat képes okozni a német gazdaságban, ahogy ezt láttuk a 2008-as pénzügyi világválság kitörése kapcsán. Hogy Németországban javuljon a belső stabilitás, az IMF a munkabérek emelését javasolja Merkeléknek: „Egy erős munkaerőpiac tekintetében elengedhetetlen lenne, hogy a reálbérek emelkedjenek, ezáltal a munkavállalók részesedése megnőne a nemzeti jövedelemből”. Ez pedig egy átfogó adócsökkentés keretében válna lehetségessé- vélik a washingtoni elemzők.
A jelentés ezen kívül szót ejt Németország növekedési kilátásairól is. Az IMF szerint idén 0,3 százalékkal, jövőre viszont 1,3 százalékkal fog bővülni a német gazdaság. A Valutaalap papírja továbbá kitér a német pénzügyi szektorra, illetve annak sebezhetőségére. Németországban ugyan javult a pénzügyi stabilitás, viszont az továbbra is sebezhető, elsősorban annak nagy kitettségből következően- vélik az elemzők. Ezen felül az IMF szerint a Deutsche Bank az egyetlen, világviszonylatban is rendszer szempontjából releváns nagybankja Németországnak, ami igen egypilléressé teszi a német pénzügyi rendszert.
Az, hogy a német kormány mennyire lenne hajlandó emelni a munkabéreket, komoly kétségeket vet fel. Talán mindannyian – de a német munkavállalók mindenképp – emlékszünk még Schröder Agenda2010-es csomagjára, melynek keretén belül szisztematikusan csökkentették a munkabéreket, a szociális juttatásokat és a munkavállalói jogokat. A szocdem kancellár programja pártokat és szakszervezeteket átívelő támogatást élvezett, viszont végső soron Schröder modernizációs törekvéséért támogatottságával fizetett. Egy dolgot azonban egészen bizonyosan elért az Agenda2010: Németország Európa beteg emberéből Európa frontemberévé avanzsálódott, a német versenyképességnek pedig mindenki csodájára járt Európában, és Európán kívül is.
Merkel mindkét kormányzati ciklusa idején többször kijelentette már, hogy az Agenda2010 a jó irányvonal, Németországnak ezt kell követnie hosszú távon. A német bérversenyképességnek tehát nagy a támogatottsága mind a CDU-n, mind az SPD-n belül. Ezek után az IMF jótanácsai meglehetősen illuzórikusnak hathatnak.
0 Megjegyzések