Az elmúlt hetek állampapír-piaci hozamemelkedése következtében veszteséget kénytelenek elkönyvelni azok a befektetők, akik állampapíralapokba vitték pénzüket. A bankbetét sem fial már úgy, mint korábban, kockázatos befektetésektől pedig ódzkodik a magyar. Az állam így egyre jobban jár: a választható opciók közül a közvetlenül az államtól megvásárolt államkötvények biztosítják a legjobb megoldást. A jegybanki alapkamat csökkentése, ami – lassabb ütemben – kedden folytatódott, hordoz kockázatokat.
Veszteségbe taszította az állampapírokat vásárló befektetési alapokat a július végi jegybanki kamatcsökkentés, mivel úgy fest, a piac azt már nem tudta megemészteni. A hosszabb távú állampapírok hozama július végén megugrott, így a befektetési alapoknál lévő papírok leértékelődtek. Emiatt 3-5 százalékos veszteséget mutatnak a hosszú kötvényalapok három hónapos hozamai – írta meg Az én pénzem pénzügyi portál múlt pénteken.
Zajlik a harc a megtakarításokért
Ez a hír – a tegnapi, kisebb vágású – kamatdöntés után azért is bír kiemelt jelentőséggel, mivel az utóbbi hónapokban komoly verseny bontakozott ki a kereskedelmi bankoknál elérhető alacsonyabb kamatozású betétek, a befektetési alapok, illetve a magyar állam között a magyar megtakarítók forrásaiért. Az augusztus elsejétől élő, hat százalékkal megemelt kamatadó – melyben a plusz elvonás az egészségügyi hozzájárulás (eho) – a csökkenő jegybanki kamattal karöltve a bankbetéteknek komoly pofont adtak. A hazai megtakarítók jelentős része befektetési alapba, illetve állampapírba kezdte el vinni a pénzét.
Zajlik a harc a megtakarításokért
Ez a hír – a tegnapi, kisebb vágású – kamatdöntés után azért is bír kiemelt jelentőséggel, mivel az utóbbi hónapokban komoly verseny bontakozott ki a kereskedelmi bankoknál elérhető alacsonyabb kamatozású betétek, a befektetési alapok, illetve a magyar állam között a magyar megtakarítók forrásaiért. Az augusztus elsejétől élő, hat százalékkal megemelt kamatadó – melyben a plusz elvonás az egészségügyi hozzájárulás (eho) – a csökkenő jegybanki kamattal karöltve a bankbetéteknek komoly pofont adtak. A hazai megtakarítók jelentős része befektetési alapba, illetve állampapírba kezdte el vinni a pénzét.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által kezelt vagyon mennyisége júliusban 74 milliárd forinttal, 4206 milliárd forintra nőtt. A gyarapodás mérsékeltebb volt, mint az első félévben, ám nagyobb, mint az előző hónapban. Bár a befektetési alapok egyértelműen a bankbetétektől elforduló ügyfelekre repülnek rá, az igazi nyertesek az így felszabaduló forrásokért zajló harcban a döntően állampapírokat tartó alapok, illetve maga a magyar állam lettek. Legalábbis eddig így festett a helyzet.
A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan egy darabig az állampapírkamatok is csökkentek, vagyis a piac elfogadta a jegybank lépéseit. Július végén ugyanakkor már a piaci folyamatok elpattantak a jegybank döntésétől: a hozamok emelkedni kezdtek. A kamatcsökkentés előtti 4,88 százalékos ötéves referenciahozam augusztus harmadik hetének végére majdnem egy százalékkal megugrott, hasonló volt megfigyelhető a három- és ötéves referenciahozam esetében is. Ez pedig azt jelenti, hogy csökken az ezekbe a kategóriákba tartozó államkötvények árfolyama, így az ilyen papírokat tartó alapok veszteségeket könyvelhetnek el. Hiába tehát az a kitétel, hogy a legalább 80 százalékban magyar állampapírokat tartó alapoknak nem kell megfizetniük a hatszázalékos ehót, a többnyire hosszú távra befektető állampapíralapok így most negatív hozamokat mutatnak, 3-5 százalék körüli mértékben.
Rosszak az állampapíralapok hozamai
"Elmagyarázhatom egyszerűen, hogyan is működik ez a folyamat, de az utóbbi 15 év tapasztalata azt mutatja, hogy az emberek általában nem igazán értik az állampapír-piaci hozamok, esetleges veszteségek alakulását" – mondta Zsiday Viktor, a Concorde elemzője, aki azért kérésünkre mégis kötélnek állt. Vegyünk egy hosszú távra szóló, 3 éves lejáratú magyar állampapírt, amin évente 4 százalékos hozamot lehet elérni. Ez a teljes futamidőre kamatos kamat nélkül számítva – a kamat hozzáadódik a következő évi összeg kamatozásához – összességében 12 százalékos hozamot jelent. Ez kijöhet azonban úgy is, hogy az egyik évben van mínusz 2 százalékos hozamunk, míg a következő két évben plusz 14 százalékos növekmény.
A hosszú távú állampapírnál nehezen lehet tudni, hogy mikor realizálunk hozamot, a végső hozam a garantált. Amikor az állampapír-piaci hozamszint emelkedik, akkor a korábban, még alacsonyabb hozam mellett megvett állampapírok árfolyama csökken. Ez is egyszerűen belátható, ha arra gondolunk, hogy vettünk egy olyan állampapírt, amely 1 év múlva 100 forintot fizet és a vétel pillanatában 10 százalék volt a hozam, akkor ennek az árfolyama 90,91 forint volt, ennyit fizettünk érte. Ám ha valami miatt az állampapír-piaci hozamok hirtelen mondjuk 25 százalékra ugranának, akkor ennek az állampapírnak az árfolyama 80 forintra esne. Egy év múlva természetesen megkapjuk a 100 forintunkat, de rövid távon vesztettünk, a majdnem 91 forintért megvett kötvényünk, ha most eladnánk, akkor csak 80 forintot érne.
Ezzel a jelenséggel szembesülnek most a tavasz végén vagy nyár elején állampapírokat vásárlók, ugyanis a nemzetközi hozamemelkedés miatt a magyar állampapírok hozama is megugrott, így aki kötvényekbe fektető befektetési alapot vásárolt, az rövid távon bukóban van, hangsúlyozta a Concorde elemzője. Az ettől megijedő, vagy hasonló jelenségtől tartó magyar befektetők előtt így kétféle út állhat. Ezek a megtakarítás időtávjának növelése, illetve a jobb hozam reményében a kockázatosabb termékek választásának irányába mutatnak.
Mindenképpen az állam jár jól
A megtakarítók vásárolhatnak közvetlenül a Magyar Államkincstártól (MÁK) prémium magyar államkötvényt, vagy kockázatosabb, így magasabb hozamot ígérő befektetési alapba rakhatják a pénzüket. A kormány deklarált célja, hogy minél nagyobb mértékben finanszírozza a magyar lakosság az ország adósságát, ám a hosszú távú állampapír-piaci hozamok emelkedése – mely a lakosságot az állampapírok irányába löki – ugyanakkor megdrágítja az ország működésének finanszírozását. Itt ráadásul a külföldi befektetők realizálnak nagyobb nyereséget, mivel még mindig ők képviselik a nagyobb arányt a magyar adósság finanszírozásában. A prémium magyar államkötvénnyel ráadásul az is probléma, hogy sokan nem mernek belevágni egy 2-3-4 éves megtakarításba, ez túl hosszú idő a magyar megtakarítók jelentős részének, pedig ezzel előre tudhatóan a hazai infláció feletti, úgynevezett reálhozamot érhetnének el, és egy befektetőnek ez a legfontosabb szempont.
A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan egy darabig az állampapírkamatok is csökkentek, vagyis a piac elfogadta a jegybank lépéseit. Július végén ugyanakkor már a piaci folyamatok elpattantak a jegybank döntésétől: a hozamok emelkedni kezdtek. A kamatcsökkentés előtti 4,88 százalékos ötéves referenciahozam augusztus harmadik hetének végére majdnem egy százalékkal megugrott, hasonló volt megfigyelhető a három- és ötéves referenciahozam esetében is. Ez pedig azt jelenti, hogy csökken az ezekbe a kategóriákba tartozó államkötvények árfolyama, így az ilyen papírokat tartó alapok veszteségeket könyvelhetnek el. Hiába tehát az a kitétel, hogy a legalább 80 százalékban magyar állampapírokat tartó alapoknak nem kell megfizetniük a hatszázalékos ehót, a többnyire hosszú távra befektető állampapíralapok így most negatív hozamokat mutatnak, 3-5 százalék körüli mértékben.
Rosszak az állampapíralapok hozamai
"Elmagyarázhatom egyszerűen, hogyan is működik ez a folyamat, de az utóbbi 15 év tapasztalata azt mutatja, hogy az emberek általában nem igazán értik az állampapír-piaci hozamok, esetleges veszteségek alakulását" – mondta Zsiday Viktor, a Concorde elemzője, aki azért kérésünkre mégis kötélnek állt. Vegyünk egy hosszú távra szóló, 3 éves lejáratú magyar állampapírt, amin évente 4 százalékos hozamot lehet elérni. Ez a teljes futamidőre kamatos kamat nélkül számítva – a kamat hozzáadódik a következő évi összeg kamatozásához – összességében 12 százalékos hozamot jelent. Ez kijöhet azonban úgy is, hogy az egyik évben van mínusz 2 százalékos hozamunk, míg a következő két évben plusz 14 százalékos növekmény.
A hosszú távú állampapírnál nehezen lehet tudni, hogy mikor realizálunk hozamot, a végső hozam a garantált. Amikor az állampapír-piaci hozamszint emelkedik, akkor a korábban, még alacsonyabb hozam mellett megvett állampapírok árfolyama csökken. Ez is egyszerűen belátható, ha arra gondolunk, hogy vettünk egy olyan állampapírt, amely 1 év múlva 100 forintot fizet és a vétel pillanatában 10 százalék volt a hozam, akkor ennek az árfolyama 90,91 forint volt, ennyit fizettünk érte. Ám ha valami miatt az állampapír-piaci hozamok hirtelen mondjuk 25 százalékra ugranának, akkor ennek az állampapírnak az árfolyama 80 forintra esne. Egy év múlva természetesen megkapjuk a 100 forintunkat, de rövid távon vesztettünk, a majdnem 91 forintért megvett kötvényünk, ha most eladnánk, akkor csak 80 forintot érne.
Ezzel a jelenséggel szembesülnek most a tavasz végén vagy nyár elején állampapírokat vásárlók, ugyanis a nemzetközi hozamemelkedés miatt a magyar állampapírok hozama is megugrott, így aki kötvényekbe fektető befektetési alapot vásárolt, az rövid távon bukóban van, hangsúlyozta a Concorde elemzője. Az ettől megijedő, vagy hasonló jelenségtől tartó magyar befektetők előtt így kétféle út állhat. Ezek a megtakarítás időtávjának növelése, illetve a jobb hozam reményében a kockázatosabb termékek választásának irányába mutatnak.
Mindenképpen az állam jár jól
A megtakarítók vásárolhatnak közvetlenül a Magyar Államkincstártól (MÁK) prémium magyar államkötvényt, vagy kockázatosabb, így magasabb hozamot ígérő befektetési alapba rakhatják a pénzüket. A kormány deklarált célja, hogy minél nagyobb mértékben finanszírozza a magyar lakosság az ország adósságát, ám a hosszú távú állampapír-piaci hozamok emelkedése – mely a lakosságot az állampapírok irányába löki – ugyanakkor megdrágítja az ország működésének finanszírozását. Itt ráadásul a külföldi befektetők realizálnak nagyobb nyereséget, mivel még mindig ők képviselik a nagyobb arányt a magyar adósság finanszírozásában. A prémium magyar államkötvénnyel ráadásul az is probléma, hogy sokan nem mernek belevágni egy 2-3-4 éves megtakarításba, ez túl hosszú idő a magyar megtakarítók jelentős részének, pedig ezzel előre tudhatóan a hazai infláció feletti, úgynevezett reálhozamot érhetnének el, és egy befektetőnek ez a legfontosabb szempont.
0 Megjegyzések