A szeptemberi fizetéssel kaphatják meg az egészségügyben dolgozók a korábban megígért és törvényben elfogadott béremelést. Az átlagosan havi negyvenezer forintos pluszpénzt januárig visszamenőleg utalják. Lesznek olyanok is, akik kimaradnak a bérfejlesztésből, és nyitott kérdés az ügyeleti és túlmunkadíjak emelése – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár még májusban jelentett be, hogy szeptemberben 95 ezer egészségügyi dolgozó kap béremelést, januárig visszamenőleg. Ez havonta legalább tízezer forintos bérnövekedést jelent, átlagosan pedig negyvenezer forintot. A kórházi gyógyszerészek havi 45 ezer forint pluszpénzt kapnak, de kiemelten kezelik a diplomás szakdolgozókat is, nekik 41 ezer forintra egészítik ki az idei béremelésüket. 40 ezer forintot kapnak a szakorvosok, 10 ezret a szakorvosjelöltek – mondta az államtitkár még nyáron a 180 percnek.
Az összesen 30 milliárd forintos béremelésre a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adója biztosít fedezetet. Szócska Miklós hangsúlyozta, az alacsony infláció és a csökkenő rezsiköltségek mellett valós bérnövekedésről lehet beszélni, sokak esetében nagyon komoly reálbéremelés lesz.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy látja, üdvözlendő a fizetésemelés, de továbbra is befagyasztva maradnak az ügyeleti és túlmunkadíjak, márpedig ebből az érintettek számára akár havi több tízezer forintos keresetveszteség is következhet. A jogszabály ugyanis továbbra is a kétszeri béremelés előtti szinten befagyasztott alapbérből számíttatja az ügyeleti és túlmunkadíjakat – magyarázta Éger István, aki szerint mindez méltánytalan és hátrányos.
A MOK elnöke kiemelte: az alapellátásban dolgozó orvosok és ápolók bérrendezésére egyelőre csak egy korábbi ígéret utal. Kifejtette: az alapellátásban 10 ezren dolgoznak, több mint 3000 alapellátó fogorvos, illetve 7000 háziorvos, házi gyermekszakorvos, illetve vegyes praxisban dolgozó szakorvos. Ők nem részesültek béremelésben – jelentette ki Éger István felidézve: ugyan tavaly ősszel az alapellátó praxisok kaptak bizonyos praxispénz-emelést, ez azonban nem béremelés, és mivel a praxisok jellemzően veszteségesek, ebből alapvetően nem, vagy csak alig lehetett béremelésre fordítani.
A mostani béremelés nem érinti az egészségügyben műszaki, gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer embert, adminisztrátorokat, karbantartókat, munkaügyi előadókat, pedig az ő munkájuk hiánya is okozhat nehéz helyzetet az ágazatban – hangsúlyozza az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, Molnár Attila. Átlagosan ezek a dolgozók a minimálbér és az afölötti mintegy 70-80 ezer forintos sávban keresnek. „Azt gondoljuk, egy 10 százalékos béremelésre mindenképpen szükség lenne” – jelentette ki.
A Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt sérelmezi, hogy a differenciált béremeléssel feszültség keletkezhet az ágazatban. Cser Ágnes szavai szerint nem eredményez jó hangulatot, ezáltal nem a beteg érdeke, ha egy légtérben dolgozik az, aki már másodszor kap bérfejlesztést, meg az, aki már másodszor marad ki belőle.
Az egészségügyért felelős államtitkár a béremelések mellett folyamatos fejlesztéseket ígér az ágazatban. Számos szűrőprogramot is indítanak, egyebek mellett a nőgyógyászati megbetegedések visszaszorítására, ami újabb többmilliós forrást igényel – hangzott el a 180 perc összeállításában.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár még májusban jelentett be, hogy szeptemberben 95 ezer egészségügyi dolgozó kap béremelést, januárig visszamenőleg. Ez havonta legalább tízezer forintos bérnövekedést jelent, átlagosan pedig negyvenezer forintot. A kórházi gyógyszerészek havi 45 ezer forint pluszpénzt kapnak, de kiemelten kezelik a diplomás szakdolgozókat is, nekik 41 ezer forintra egészítik ki az idei béremelésüket. 40 ezer forintot kapnak a szakorvosok, 10 ezret a szakorvosjelöltek – mondta az államtitkár még nyáron a 180 percnek.
Az összesen 30 milliárd forintos béremelésre a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adója biztosít fedezetet. Szócska Miklós hangsúlyozta, az alacsony infláció és a csökkenő rezsiköltségek mellett valós bérnövekedésről lehet beszélni, sokak esetében nagyon komoly reálbéremelés lesz.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy látja, üdvözlendő a fizetésemelés, de továbbra is befagyasztva maradnak az ügyeleti és túlmunkadíjak, márpedig ebből az érintettek számára akár havi több tízezer forintos keresetveszteség is következhet. A jogszabály ugyanis továbbra is a kétszeri béremelés előtti szinten befagyasztott alapbérből számíttatja az ügyeleti és túlmunkadíjakat – magyarázta Éger István, aki szerint mindez méltánytalan és hátrányos.
A MOK elnöke kiemelte: az alapellátásban dolgozó orvosok és ápolók bérrendezésére egyelőre csak egy korábbi ígéret utal. Kifejtette: az alapellátásban 10 ezren dolgoznak, több mint 3000 alapellátó fogorvos, illetve 7000 háziorvos, házi gyermekszakorvos, illetve vegyes praxisban dolgozó szakorvos. Ők nem részesültek béremelésben – jelentette ki Éger István felidézve: ugyan tavaly ősszel az alapellátó praxisok kaptak bizonyos praxispénz-emelést, ez azonban nem béremelés, és mivel a praxisok jellemzően veszteségesek, ebből alapvetően nem, vagy csak alig lehetett béremelésre fordítani.
A mostani béremelés nem érinti az egészségügyben műszaki, gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer embert, adminisztrátorokat, karbantartókat, munkaügyi előadókat, pedig az ő munkájuk hiánya is okozhat nehéz helyzetet az ágazatban – hangsúlyozza az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, Molnár Attila. Átlagosan ezek a dolgozók a minimálbér és az afölötti mintegy 70-80 ezer forintos sávban keresnek. „Azt gondoljuk, egy 10 százalékos béremelésre mindenképpen szükség lenne” – jelentette ki.
A Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt sérelmezi, hogy a differenciált béremeléssel feszültség keletkezhet az ágazatban. Cser Ágnes szavai szerint nem eredményez jó hangulatot, ezáltal nem a beteg érdeke, ha egy légtérben dolgozik az, aki már másodszor kap bérfejlesztést, meg az, aki már másodszor marad ki belőle.
Az egészségügyért felelős államtitkár a béremelések mellett folyamatos fejlesztéseket ígér az ágazatban. Számos szűrőprogramot is indítanak, egyebek mellett a nőgyógyászati megbetegedések visszaszorítására, ami újabb többmilliós forrást igényel – hangzott el a 180 perc összeállításában.
0 Megjegyzések