A savas esők öröksége, hogy az Egyesült Államok keleti részén a folyók kétharmada mára egyre inkább lúgos kémhatásúvá vált, ami súlyosan veszélyezteti a nagyvárosok ivóvízellátását és a vizek élővilágát.

MTI - Az Environmental Science and Technology című szaklapban hétfőn megjelent tanulmány volt az első, amely hosszú, 25-60 éves távlatban vizsgálta meg New Hampshire és Florida között 97 helyen a nagy folyók kémhatásának alakulását. A kutatók a vizsgált 97 helyből 62-nél mutattak ki jelentős lúgosodást.

Paradox módon a folyók egyike sem lett savasabb, az emberi tevékenység - a szén- és a kőolajszármazékok égetése, valamint a széntartalmú kőzetek oldódását elősegítő bányászat - következtében elsavasodó eső a geológusok szerint lúgosodást okoz. "Mintha savkötő tablettával kezelnék a folyóvizeket" - jellemezte a helyzetet Sujay Kaushal, a Marylandi Egyetem geológusa, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok eddig úgy gondolták, a széntartalmú kőzetek vegyi porlasztása csak a kis hegyi patakokat érinti, illetve hogy a savas esők valójában segíthetnek egyensúlyba hozni a vizek pH-értékét. (A 7-es érték pH semleges, a kisebb érték savas, a magasabb lúgos kémhatást jelent.)

"Az Egyesült Államok keleti folyói lúgosodásának felfedezése tökéletes meglepetés és a geológia legfontosabb kutatási eredményeinek egyike. Rámutat arra, hogy a víz nagy rendszerei érzékenyebbek annál, mint a gondoltuk" - hangsúlyozta Kaushal.