Muraszemenye - Kikötőt, pihenőhelyet és csónaktárolót alakított ki az osztrák-magyar PaNaNet program keretében a Mura folyón a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP), a magyar szakaszon ez az első ilyen létesítmény.
Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója a keddi avatón elmondta: a 4 nemzeti parkot és 8 natúrparkot összefogó osztrák-magyar program több mint 243 millió eurós összeget használhatott fel. A 2008 óta tartó, idén záruló - de a tervek szerint folytatódó - projekt legjelentősebb beruházása a magyar szakaszán vadvíznek számító Murán létrehozott vízitúrabázis.
Mint kifejtette: a Veszprém, Zala és részben Somogy megyében illetékes nemzeti park egészen a múlt évig csak "korlátozottan volt képes" uniós forrásokat felhasználni Zala megyében, mert csak akkor került be alapító okiratába zalaegerszegi telephelye. A mostani átadást azonban újabb zalai projektek fogják követni - tette hozzá.
A burgendlandi Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Park, valamint a magyarországi Fertő-Hanság, Őrségi és Balaton-felvidéki Nemzeti Park, továbbá 8 magyar és osztrák natúrpark összefogására elindított PaNaNet program keretében a Mura menti tájvédelmi körzet és a Kerka-völgy turisztikai fejlesztését kívánták megvalósítani. A képzések, marketingakciók, vagy akár kiadványok finanszírozása mellett a legnagyobb összeget a muraszemenyei vízitúra-kikötőhely igényelte, erre 55 ezer eurót költöttek.
Ugron Ákos Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzeti parki és tájvédelmi főosztályának vezetője a rendezvényen arról beszélt, hogy a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban közel 40 milliárd forintot fordított Magyarország élőhelyfejlesztésre és ökoturisztikai célokra. A források a következő ciklusban "korlátozottabbak lesznek", de a minisztérium törekvése az, hogy ezeket a célokat továbbra is támogatni tudják.
Stefanecz Mária, Muraszemenye polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mura vidékén azért maradhatott érintetlen évtizedeken keresztül a természeti környezet, mert a második világháború után magyar oldalon szigorúan őrzött határterület volt.
A meglehetősen gyors sodrású, vadvízi Mura - amely a negyedik legnagyobb magyarországi folyó -, a vízitúrázásnak kínál kiváló terepet. Ellentétben az osztrák, szlovén vagy horvát szakaszával, magyar oldalon - amely a magyar-horvát határ miatt többnyire a bal partot jelenti - viszonylag szabályozatlan, s eddig másutt hasonló vízitúraközpont még nem épült - részletezte.
Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója a keddi avatón elmondta: a 4 nemzeti parkot és 8 natúrparkot összefogó osztrák-magyar program több mint 243 millió eurós összeget használhatott fel. A 2008 óta tartó, idén záruló - de a tervek szerint folytatódó - projekt legjelentősebb beruházása a magyar szakaszán vadvíznek számító Murán létrehozott vízitúrabázis.
Mint kifejtette: a Veszprém, Zala és részben Somogy megyében illetékes nemzeti park egészen a múlt évig csak "korlátozottan volt képes" uniós forrásokat felhasználni Zala megyében, mert csak akkor került be alapító okiratába zalaegerszegi telephelye. A mostani átadást azonban újabb zalai projektek fogják követni - tette hozzá.
A burgendlandi Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Park, valamint a magyarországi Fertő-Hanság, Őrségi és Balaton-felvidéki Nemzeti Park, továbbá 8 magyar és osztrák natúrpark összefogására elindított PaNaNet program keretében a Mura menti tájvédelmi körzet és a Kerka-völgy turisztikai fejlesztését kívánták megvalósítani. A képzések, marketingakciók, vagy akár kiadványok finanszírozása mellett a legnagyobb összeget a muraszemenyei vízitúra-kikötőhely igényelte, erre 55 ezer eurót költöttek.
Ugron Ákos Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzeti parki és tájvédelmi főosztályának vezetője a rendezvényen arról beszélt, hogy a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban közel 40 milliárd forintot fordított Magyarország élőhelyfejlesztésre és ökoturisztikai célokra. A források a következő ciklusban "korlátozottabbak lesznek", de a minisztérium törekvése az, hogy ezeket a célokat továbbra is támogatni tudják.
Stefanecz Mária, Muraszemenye polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mura vidékén azért maradhatott érintetlen évtizedeken keresztül a természeti környezet, mert a második világháború után magyar oldalon szigorúan őrzött határterület volt.
A meglehetősen gyors sodrású, vadvízi Mura - amely a negyedik legnagyobb magyarországi folyó -, a vízitúrázásnak kínál kiváló terepet. Ellentétben az osztrák, szlovén vagy horvát szakaszával, magyar oldalon - amely a magyar-horvát határ miatt többnyire a bal partot jelenti - viszonylag szabályozatlan, s eddig másutt hasonló vízitúraközpont még nem épült - részletezte.
0 Megjegyzések