Budapest - Az életének 62. évében elhunyt Schäffer László fotóművészt szerdán 11 órakor kísérik utolsó útjára a Kozma utcai temetőben - tudatta a család hétfőn az MTI-vel.
A fotóművész július 14-én súlyos betegségben hunyt el.
Schäffer László 1951. augusztus 10-én született Budapesten. Fotográfiával az 1960-as években kezdett el foglalkozni, a légifotózás megszállottjaként ismerték, holott tériszonya volt. Rendezőasszisztensként kezdte pályáját a Magyar Filmgyártó Vállalatnál, és itt indult fotóriporteri karrierje is.
Az 1970-es évek közepén a Magyar Filmhíradóhoz került. A háborús övezetekben, különleges természeti körülmények között készített fotóit világlapok, nemzetközi ügynökségek használták. Munkáját több nemzetközi elismeréssel, köztük az amerikai Award of Merittel is díjazták.
1979-től több mint 40 könyvet illusztráltak a fotóival, képeit mintegy 20 kiállításon mutatta be. Több szakácskönyv fotózását bízták rá. Az ő fotóival jelent meg A magyarok asztalánál című könyv, amely a magyar gasztronómia 1100 esztendejét mutatja be. A Magyar Millennium Emlékkönyve 2000-2001 egyik fotósa volt. Öt budapesti kerület önkormányzata bízta meg a kerület légifotózásával.
A Magyar Rádió megbízásából az Egy csepp emberség és az Én hazám című könyveket illusztrálták fotói. Utolsó rádiós megbízása a Magyar Harangok II. című kötet volt.
Schäffer Lászlót, akit Sefiként emlegettek a barátai, mindig vonzották a szakrális témák, járta a vidéki Magyarországot és egy teljes sorozatot szentelt a "pléhkrisztusoknak". 2006-ban kezdte el képileg feldolgozni a magyarországi zsidó örökséget. Az elkészült fotókból 2007-től minden évben falinaptárat adtak ki. Fotói megtalálhatók a hódmezővásárhelyi Holokauszt Múzeumról kiadott könyvben. Légifotózása során megörökítette a Dohány utcai zsinagógát és a Holokauszt Múzeumot is, amelyekről nemcsak külső, de belső képeket is készített.
Utolsó munkáinak egyike volt ez év elején a Dohány utcai zsinagóga szétszedett orgonáinak fotózása, és halála előtt két héttel még a Frankel Leó utcai zsinagógáról készülő könyv illusztrálásához készített fotókat. Örökségét Dávid fia viszi tovább, aki a fényképezéseknél, a légifotózásnál Schäffer László segédjeként dolgozott.
"Bohókás, életvidám ember volt, még a halállal is humorizált, azt mondta, hogy aki meghal ebben az évben, az nem hagy restanciát a jövő esztendőre" - mondta az özvegye az MTI-nek.
A fotóművész július 14-én súlyos betegségben hunyt el.
Schäffer László 1951. augusztus 10-én született Budapesten. Fotográfiával az 1960-as években kezdett el foglalkozni, a légifotózás megszállottjaként ismerték, holott tériszonya volt. Rendezőasszisztensként kezdte pályáját a Magyar Filmgyártó Vállalatnál, és itt indult fotóriporteri karrierje is.
Az 1970-es évek közepén a Magyar Filmhíradóhoz került. A háborús övezetekben, különleges természeti körülmények között készített fotóit világlapok, nemzetközi ügynökségek használták. Munkáját több nemzetközi elismeréssel, köztük az amerikai Award of Merittel is díjazták.
1979-től több mint 40 könyvet illusztráltak a fotóival, képeit mintegy 20 kiállításon mutatta be. Több szakácskönyv fotózását bízták rá. Az ő fotóival jelent meg A magyarok asztalánál című könyv, amely a magyar gasztronómia 1100 esztendejét mutatja be. A Magyar Millennium Emlékkönyve 2000-2001 egyik fotósa volt. Öt budapesti kerület önkormányzata bízta meg a kerület légifotózásával.
A Magyar Rádió megbízásából az Egy csepp emberség és az Én hazám című könyveket illusztrálták fotói. Utolsó rádiós megbízása a Magyar Harangok II. című kötet volt.
Schäffer Lászlót, akit Sefiként emlegettek a barátai, mindig vonzották a szakrális témák, járta a vidéki Magyarországot és egy teljes sorozatot szentelt a "pléhkrisztusoknak". 2006-ban kezdte el képileg feldolgozni a magyarországi zsidó örökséget. Az elkészült fotókból 2007-től minden évben falinaptárat adtak ki. Fotói megtalálhatók a hódmezővásárhelyi Holokauszt Múzeumról kiadott könyvben. Légifotózása során megörökítette a Dohány utcai zsinagógát és a Holokauszt Múzeumot is, amelyekről nemcsak külső, de belső képeket is készített.
Utolsó munkáinak egyike volt ez év elején a Dohány utcai zsinagóga szétszedett orgonáinak fotózása, és halála előtt két héttel még a Frankel Leó utcai zsinagógáról készülő könyv illusztrálásához készített fotókat. Örökségét Dávid fia viszi tovább, aki a fényképezéseknél, a légifotózásnál Schäffer László segédjeként dolgozott.
"Bohókás, életvidám ember volt, még a halállal is humorizált, azt mondta, hogy aki meghal ebben az évben, az nem hagy restanciát a jövő esztendőre" - mondta az özvegye az MTI-nek.
0 Megjegyzések