Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint a magyarországi
nemzetiségekhez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak
élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal, ezért kormányzati
intézkedéseket kezdeményezett - közölte az Alapvető Jogok Biztosának
Hivatala szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint az alapjogi biztos hivatalból indított vizsgálatában
megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzatok túlnyomórészt magyar nyelven
működnek, annak ellenére, hogy az alkotmány és számos jogszabály biztosítja a
nemzetiséghez tartozók anyanyelvhasználatát hivatalos ügyeik
intézésekor.
Ebben nemcsak a nyelvismeret hiányának van szerepe, hanem annak
is, hogy a velük kapcsolatban álló állami szervek, bíróságok és helyi
önkormányzatok nem készültek fel a nemzetiségi nyelvű kommunikációra, nincsenek
nemzetiségi nyelvű formanyomtatványok sem - írták.
A jelentés kivonatában
emlékeztettek arra, hogy 2014-től a népszámlálási adatokat alapul véve számos
helyi önkormányzat köteles lesz nemzetiségi nyelven is kihirdetni rendeleteit,
közzétenni közleményeit, illetve gondoskodnia kell jegyzőkönyveinek fordításáról
is.
Az alapjogi biztos emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvi
jogok gyakorlásának igényét várhatóan erősíteni fogja a nemzetiségi törvény
hatályának kiterjesztése a külföldi állampolgárokra. Mivel ezekre a változásokra
eddig anyagi források hiányában sem a közigazgatási hatóságok, sem a helyi
önkormányzatok nem készültek fel, Szabó Máté kormányzati intézkedéseket
kezdeményezett.
Emlékeztettek arra, hogy a jövő évi választások után
nemzetiségi képviselők és szószólók is részt vehetnek az Országgyűlés
munkájában. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy egészítsék ki a házszabályt a
nemzetiségi nyelvhasználatot garantáló rendelkezésekkel.
A vizsgálati
jelentés teljes szövege itt olvasható.
0 Megjegyzések