Nem tartja eleve kizártnak egy magyar többségű régió megalakí- tását Romániában Liviu Dragnea közigazgatásért felelős minisz- terelnök-helyettes, aki pénteken Bálványosfürdőn, a kormány régióátszervezési terveit ismertette Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzati vezetők, valamint a civil szféra képviselői előtt.
Dragneától a fórumot követő sajtóértekezleten azt kérdezték, lehetségesnek tartja-e, hogy – a történelmi Székelyföldet magába foglaló – Maros, Hargita és Kovászna megye önálló régiót alkosson.
„Nem tudom még megmondani, hogy a központi fejlesztési régióból egy vagy két közigazgatási régió lesz-e. Mindenhol elmondtam: én nem szoktam eleve elutasítani a változatokat, éppen ezért nem zárom ki ennek a lehetőségét sem" – válaszolta a román miniszterelnök-helyettes.
A közigazgatási és regionális fejlesztési minisztérium az ország tucatnyi településén rendezett korábban a bálványosihoz hasonló nyilvános fórumot, a közigazgatási régiók megszervezéséről zajló közvita részeként.
A miniszterelnök-helyettes csütörtökön a nagyszebeni fórumon vetette fel először azt a lehetőséget, hogy a központi régiót kettéosszák, de nem Marossal, hanem Brassó megyével sorolná egy régióba a magyar többségű Hargita és Kovászna megyét.
Dragnea a székelyföldi fórumon is ismertette azt az eredeti tervet, miszerint Románia hét fejlesztési régiója kapna közigazgatási rangot. Kifejtette: a régiósítás nem jelenti azt, hogy Románia szövetségi állammá alakul. A kormány régióalakítási tervében fontos cél a decentralizáció, amit a fejlődés motorjának tekintenek, de az a közigazgatásra, nem pedig az állam nemzeti és oszthatatlan jellegére vonatkozik.
A romániai magyar politikai szervezetek ellenzik a Dragnea által javasolt nyolcrégiós felosztást, amely román többségű régiókba olvasztaná be a magyarlakta térségeket. Dragneat székely zászlókkal és a Székelyföldnek önálló státust, autonómiát követelő feliratokkal fogadták a székelyföldi fórum résztvevői.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a fórumon úgy vélekedett: kudarcnak bizonyult Románia nyolc fejlesztési régióra való felosztása, és ezek közigazgatási rangra emelése a kudarc bebetonozását jelentené. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa rámutatott: a régiók túl nagyok, és nem a kohéziót szolgálták, hanem mélyítették a régión belüli különbségeket, mert az uniós pályázatokat rendre a nagyobb önrészt vállaló fejlettebb térségek nyerték.
Bálványosfürdőn a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyílt levelet adtak át Liviu Dragneanak. Ebben Iszák Balázs, az SZNT elnöke arra figyelmeztette a román politikust: az európai charták ratifikálásával és a magyar-román alapszerződés megkötésével Románia vállalta, hogy nem változtatja meg közigazgatási átszervezéssel a hagyományos térségek etnikai arányait.
Dragneától a fórumot követő sajtóértekezleten azt kérdezték, lehetségesnek tartja-e, hogy – a történelmi Székelyföldet magába foglaló – Maros, Hargita és Kovászna megye önálló régiót alkosson.
„Nem tudom még megmondani, hogy a központi fejlesztési régióból egy vagy két közigazgatási régió lesz-e. Mindenhol elmondtam: én nem szoktam eleve elutasítani a változatokat, éppen ezért nem zárom ki ennek a lehetőségét sem" – válaszolta a román miniszterelnök-helyettes.
A közigazgatási és regionális fejlesztési minisztérium az ország tucatnyi településén rendezett korábban a bálványosihoz hasonló nyilvános fórumot, a közigazgatási régiók megszervezéséről zajló közvita részeként.
A miniszterelnök-helyettes csütörtökön a nagyszebeni fórumon vetette fel először azt a lehetőséget, hogy a központi régiót kettéosszák, de nem Marossal, hanem Brassó megyével sorolná egy régióba a magyar többségű Hargita és Kovászna megyét.
Dragnea a székelyföldi fórumon is ismertette azt az eredeti tervet, miszerint Románia hét fejlesztési régiója kapna közigazgatási rangot. Kifejtette: a régiósítás nem jelenti azt, hogy Románia szövetségi állammá alakul. A kormány régióalakítási tervében fontos cél a decentralizáció, amit a fejlődés motorjának tekintenek, de az a közigazgatásra, nem pedig az állam nemzeti és oszthatatlan jellegére vonatkozik.
A romániai magyar politikai szervezetek ellenzik a Dragnea által javasolt nyolcrégiós felosztást, amely román többségű régiókba olvasztaná be a magyarlakta térségeket. Dragneat székely zászlókkal és a Székelyföldnek önálló státust, autonómiát követelő feliratokkal fogadták a székelyföldi fórum résztvevői.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a fórumon úgy vélekedett: kudarcnak bizonyult Románia nyolc fejlesztési régióra való felosztása, és ezek közigazgatási rangra emelése a kudarc bebetonozását jelentené. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa rámutatott: a régiók túl nagyok, és nem a kohéziót szolgálták, hanem mélyítették a régión belüli különbségeket, mert az uniós pályázatokat rendre a nagyobb önrészt vállaló fejlettebb térségek nyerték.
Bálványosfürdőn a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyílt levelet adtak át Liviu Dragneanak. Ebben Iszák Balázs, az SZNT elnöke arra figyelmeztette a román politikust: az európai charták ratifikálásával és a magyar-román alapszerződés megkötésével Románia vállalta, hogy nem változtatja meg közigazgatási átszervezéssel a hagyományos térségek etnikai arányait.
0 Megjegyzések