Az elmúlt hétvégén vitathatatlanul színvonalas, nagy tömeget megszólító és megmozgató rendezvénysorozatra, az első ízben megtartott Szent László Napokra került sor Nagyváradon. A városalapító szent király nevével fémjelzett ünnepséget a váradi Szent László Egyesület szervezte. A lovagkirály alapította Nagyváradon azonban úgy megrendezni bármit, ami a Szent László nevét viseli ugyan, de melytől a római katolikus püspökség elhatárolódik, eléggé feltűnő.
Nem is kell tehát csodálkozni azon, hogy több olvasónk jelezte, nem értik, miért maradt távol a rendezvénytől a katolikus egyház, és miért egy Magyarországról meghívott katolikus püspök lett a Szent László Napok egyik fővédnöke, s nem a váradi püspök, aki amúgy igen sokat tett az elmúlt időben a lovagkirály kultuszának ápolásáért. Mint az ilyenkor lenni szokott, azonnal találgatások, internetes közösségi portálokon megosztott epés megjegyzések, pletykák terjedtek el emiatt. Volt, aki a szervezőket okolta, de akadtak olyanok is, akik a váradi püspököt. Közvetlenül a rendezvénysorozat előtt maguk a szervezők is igen ellentétes válaszokat adtak arra a kérdésre, miért is nem tudtak együttműködni a római katolikus egyházzal, ha már mindenáron egy szent kultuszával akarják emelni rendezvényük nívóját. Mint kiderült, a meghívott és fővédnökké avanzsált szeged-csanádi püspök Szent Lászlóról szóló előadása nem igazán ütötte meg azt a szintet, amelyhez a váradi magyarok e kultusz kapcsán hozzászoktak. Más kérdés az is, hogy kiszivárgott, a szervezők megkerestek a püspök tudtán kívül váradi katolikus papokat is, hogy azok engedélyezzenek templomukban egy ökumenikus istentiszteletet, melyet a vendéglelkész celebrál, azonban értesüléseink szerint az egyházmegye papsága elzárkózott ettől.
Eredetileg szerették volna bevonni az egyházat is
– Tegnap Zatykó Gyulát, a Szent László Napok főszervezőjét kértük meg arra, vessünk véget a mendemondáknak, a hivatalos válaszával segítsen megértetnünk a váradiakkal, miféle szervezési baki, vallási ellentét vagy egyéb félresiklás történt, ha történt.
– Zatykó elmondta, a híresztelések ellenére nem igaz, hogy Böcskei László nem méltatta válaszra az ő megkeresésüket, a megyés püspök közölte velük, hogy nem kíván részt venni az idei Szent László Napokon. Zatykó elmondta továbbá, hogy eredeti terveik szerint szerették volna, ha a római katolikus egyház is jelen van a rendezvényen, hiszen a szentek tisztelete az őket elismerő egyház nélkül valóban eléggé furcsa. Sajnos idén ez az együttműködés nem történt meg, de a főszervező reméli, hogy a közeljövőben kölcsönös nyitottassággal mégis sikerül bevonni a helyi katolikus egyházmegyét is, és reméli, az idei Szent László Napok színvonala meggyőzte Böcskei Lászlót is arról, hogy ez az ünnepség a váradi magyarság javát szolgálja.
Szent László-ünnepek valódi megteremtői
A Szent László Napok körül kialakult helyzet miatt megkerestük Böcskei László nagyváradi római katolikus püspököt is, akit szintén a szervezés részleteiről kérdeztünk.
– Excellenciás püspök úr, a nagyváradi római katolikus püspökség az elmúlt években igazán jelentősen és látványosan ápolta Szent László királyunk kultuszát, éppen ezért a váradiak nem értik, miért éppen a katolikus egyház maradt ki a Szent László Napok rendezvénysorozatából?
– Pontosítanom kell: a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye ápolta hűségesen Szent László alapító királyunk kultuszát, nemcsak az elmúlt évek folyamán, hanem az elmúlt évtizedekben is, amikor az ő tiszteletének formáit sokan akadályozni próbálták. Az is igaz, hogy az elmúlt években próbáltuk híveink tudatában jobban elmélyíteni ezt a tiszteletet és ebben elsősorban egyházi szempontokat követtünk, hiszen a búcsús körmenetek, a zarándoklatok, a templombúcsúk megünneplése – a szentek tiszteletének egyéb formáiról nem is beszélve – a katolikus egyház régi hagyományaihoz tartoznak.
Mindezeket helyi hagyományainkra építettük fel, amelyeknek ápolását feladatának tekinti a helyi katolikus egyház. Említettem azt, hogy katolikus szempontokat követve próbáljuk elevenebbé tenni Szent László iránti tiszteletünket – hát ez magától értetődő még akkor is, ha talán mások ezt másként értelmezik. Fontosnak találom hangsúlyozni, hogy még mielőtt civil kezdeményezésre Szent László-ünnepségeket rendeztek volna – akár Varadinum, akár Szent László Napok elnevezés alatt –, az egyház megszervezte a Szent László király tiszteletére, időközben hagyománnyá vált ünnepeket. Többek között az évenként húsvét V. vasárnapján megrendezett Szent László-ünnepet is, amelyet újabban egyházmegyei zarándoklati nap rangjára emeltem, és amelynek ilyen szempontból régebbi hagyománya van, mint a köréje alakult civil kezdeményezésű rendezvénynek. Nem kellene a dolgokat összekevernünk! Mindezeknek értelmében a váradi katolikus egyház a jövőben is feladatának tekinti, hogy alapító szent királyának tiszteletét ápolja és terjessze a hozzá illő és reá jellemző eszközökön keresztül. Ez nem zárja ki a civil kezdeményezéseket, hiszen ezek által is sok szép és jó születhet meg az emberekben, de Szent László egyházi tiszteletének nem szeretnénk semmilyen politikai színezetet adni.
– Kaphatók voltak önök a kommunikációra a Szent László Napok szervezőivel, ugyanis eleinte elhangzott az is, hogy a váradi megyés püspök semmilyen választ nem adott a rendezők megkereséseire.
– Már az elmúlt ősz folyamán beszélgettünk a szervezőkkel a tervezett rendezvényről. Már akkor kifejtettem álláspontomat, miszerint az egyház szervezze az egyházi jellegű ünnepségeket és programokat, tiszteletben tartva a helyi hagyományokat és az egyház fegyelmét, a civil kezdeményezők pedig összpontosítsanak olyan rendezvényekre, amelyek inkább a civil szférára tartoznak. Majd az év folyamán több alkalommal írásban is közöltem az érintettekkel ezen álláspontomat, és személyes beszélgetésünk alkalmával is itt a püspöki palotában próbáltuk tisztázni ezeket a szempontokat. Tehát nem felel meg a valóságnak az, hogy a katolikus egyház és az egyházmegye püspöke nem méltatta válaszra a megkereséseket. Ez rosszindulatú félretájékoztatás, amit az elmúlt hetekben hivatalosan továbbított levelek bizonyítanak.
– Hogyan értékeli, hogy egy máshonnan érkezett katolikus főpap – Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök – vált egy olyan váradi rendezvény egyik fővédnökévé, amely Szent László király kultuszának motivációja alatt lett megrendezve?
– Éppen az említett személyes beszélgetés alkalmával hangzott el a javaslat, miszerint a szervezők Kiss Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt kérték fel, hogy a rendezvény egyik fővédnöke legyen. Ezen javaslattal szemben nem volt kifogásom, mivel éppen a fenti szempontok szerint én nem vállalhattam azt, hogy védnöke legyek egy civil és politikai jellegű kezdeményezésnek.
– A jövőben a váradi katolikus egyházmegye nyitott lesz hasonló rendezvények társzervezésében?
– A jövőben is a váradi katolikus egyházmegye prioritásai közé tartozik, hogy folytassa mindazt, amit eddig is Szent László tiszteletének ápolásáért és elmélyítéséért tett. Más kezdeményezések felkarolása akkor valósulhat meg, ha Szent László tiszteletét mindenki úgy próbálja gyakorolni, hogy ez ne egymásra mutogatás legyen, hanem a szent királyra való őszinte felnézés, erényeinek követése Istent és embertársainkat szolgálva ezáltal.
Szőke Mária
Reggeli Újság
Nem is kell tehát csodálkozni azon, hogy több olvasónk jelezte, nem értik, miért maradt távol a rendezvénytől a katolikus egyház, és miért egy Magyarországról meghívott katolikus püspök lett a Szent László Napok egyik fővédnöke, s nem a váradi püspök, aki amúgy igen sokat tett az elmúlt időben a lovagkirály kultuszának ápolásáért. Mint az ilyenkor lenni szokott, azonnal találgatások, internetes közösségi portálokon megosztott epés megjegyzések, pletykák terjedtek el emiatt. Volt, aki a szervezőket okolta, de akadtak olyanok is, akik a váradi püspököt. Közvetlenül a rendezvénysorozat előtt maguk a szervezők is igen ellentétes válaszokat adtak arra a kérdésre, miért is nem tudtak együttműködni a római katolikus egyházzal, ha már mindenáron egy szent kultuszával akarják emelni rendezvényük nívóját. Mint kiderült, a meghívott és fővédnökké avanzsált szeged-csanádi püspök Szent Lászlóról szóló előadása nem igazán ütötte meg azt a szintet, amelyhez a váradi magyarok e kultusz kapcsán hozzászoktak. Más kérdés az is, hogy kiszivárgott, a szervezők megkerestek a püspök tudtán kívül váradi katolikus papokat is, hogy azok engedélyezzenek templomukban egy ökumenikus istentiszteletet, melyet a vendéglelkész celebrál, azonban értesüléseink szerint az egyházmegye papsága elzárkózott ettől.
Eredetileg szerették volna bevonni az egyházat is
– Tegnap Zatykó Gyulát, a Szent László Napok főszervezőjét kértük meg arra, vessünk véget a mendemondáknak, a hivatalos válaszával segítsen megértetnünk a váradiakkal, miféle szervezési baki, vallási ellentét vagy egyéb félresiklás történt, ha történt.
– Zatykó elmondta, a híresztelések ellenére nem igaz, hogy Böcskei László nem méltatta válaszra az ő megkeresésüket, a megyés püspök közölte velük, hogy nem kíván részt venni az idei Szent László Napokon. Zatykó elmondta továbbá, hogy eredeti terveik szerint szerették volna, ha a római katolikus egyház is jelen van a rendezvényen, hiszen a szentek tisztelete az őket elismerő egyház nélkül valóban eléggé furcsa. Sajnos idén ez az együttműködés nem történt meg, de a főszervező reméli, hogy a közeljövőben kölcsönös nyitottassággal mégis sikerül bevonni a helyi katolikus egyházmegyét is, és reméli, az idei Szent László Napok színvonala meggyőzte Böcskei Lászlót is arról, hogy ez az ünnepség a váradi magyarság javát szolgálja.
Szent László-ünnepek valódi megteremtői
A Szent László Napok körül kialakult helyzet miatt megkerestük Böcskei László nagyváradi római katolikus püspököt is, akit szintén a szervezés részleteiről kérdeztünk.
– Excellenciás püspök úr, a nagyváradi római katolikus püspökség az elmúlt években igazán jelentősen és látványosan ápolta Szent László királyunk kultuszát, éppen ezért a váradiak nem értik, miért éppen a katolikus egyház maradt ki a Szent László Napok rendezvénysorozatából?
– Pontosítanom kell: a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye ápolta hűségesen Szent László alapító királyunk kultuszát, nemcsak az elmúlt évek folyamán, hanem az elmúlt évtizedekben is, amikor az ő tiszteletének formáit sokan akadályozni próbálták. Az is igaz, hogy az elmúlt években próbáltuk híveink tudatában jobban elmélyíteni ezt a tiszteletet és ebben elsősorban egyházi szempontokat követtünk, hiszen a búcsús körmenetek, a zarándoklatok, a templombúcsúk megünneplése – a szentek tiszteletének egyéb formáiról nem is beszélve – a katolikus egyház régi hagyományaihoz tartoznak.
Mindezeket helyi hagyományainkra építettük fel, amelyeknek ápolását feladatának tekinti a helyi katolikus egyház. Említettem azt, hogy katolikus szempontokat követve próbáljuk elevenebbé tenni Szent László iránti tiszteletünket – hát ez magától értetődő még akkor is, ha talán mások ezt másként értelmezik. Fontosnak találom hangsúlyozni, hogy még mielőtt civil kezdeményezésre Szent László-ünnepségeket rendeztek volna – akár Varadinum, akár Szent László Napok elnevezés alatt –, az egyház megszervezte a Szent László király tiszteletére, időközben hagyománnyá vált ünnepeket. Többek között az évenként húsvét V. vasárnapján megrendezett Szent László-ünnepet is, amelyet újabban egyházmegyei zarándoklati nap rangjára emeltem, és amelynek ilyen szempontból régebbi hagyománya van, mint a köréje alakult civil kezdeményezésű rendezvénynek. Nem kellene a dolgokat összekevernünk! Mindezeknek értelmében a váradi katolikus egyház a jövőben is feladatának tekinti, hogy alapító szent királyának tiszteletét ápolja és terjessze a hozzá illő és reá jellemző eszközökön keresztül. Ez nem zárja ki a civil kezdeményezéseket, hiszen ezek által is sok szép és jó születhet meg az emberekben, de Szent László egyházi tiszteletének nem szeretnénk semmilyen politikai színezetet adni.
– Kaphatók voltak önök a kommunikációra a Szent László Napok szervezőivel, ugyanis eleinte elhangzott az is, hogy a váradi megyés püspök semmilyen választ nem adott a rendezők megkereséseire.
– Már az elmúlt ősz folyamán beszélgettünk a szervezőkkel a tervezett rendezvényről. Már akkor kifejtettem álláspontomat, miszerint az egyház szervezze az egyházi jellegű ünnepségeket és programokat, tiszteletben tartva a helyi hagyományokat és az egyház fegyelmét, a civil kezdeményezők pedig összpontosítsanak olyan rendezvényekre, amelyek inkább a civil szférára tartoznak. Majd az év folyamán több alkalommal írásban is közöltem az érintettekkel ezen álláspontomat, és személyes beszélgetésünk alkalmával is itt a püspöki palotában próbáltuk tisztázni ezeket a szempontokat. Tehát nem felel meg a valóságnak az, hogy a katolikus egyház és az egyházmegye püspöke nem méltatta válaszra a megkereséseket. Ez rosszindulatú félretájékoztatás, amit az elmúlt hetekben hivatalosan továbbított levelek bizonyítanak.
– Hogyan értékeli, hogy egy máshonnan érkezett katolikus főpap – Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök – vált egy olyan váradi rendezvény egyik fővédnökévé, amely Szent László király kultuszának motivációja alatt lett megrendezve?
– Éppen az említett személyes beszélgetés alkalmával hangzott el a javaslat, miszerint a szervezők Kiss Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt kérték fel, hogy a rendezvény egyik fővédnöke legyen. Ezen javaslattal szemben nem volt kifogásom, mivel éppen a fenti szempontok szerint én nem vállalhattam azt, hogy védnöke legyek egy civil és politikai jellegű kezdeményezésnek.
– A jövőben a váradi katolikus egyházmegye nyitott lesz hasonló rendezvények társzervezésében?
– A jövőben is a váradi katolikus egyházmegye prioritásai közé tartozik, hogy folytassa mindazt, amit eddig is Szent László tiszteletének ápolásáért és elmélyítéséért tett. Más kezdeményezések felkarolása akkor valósulhat meg, ha Szent László tiszteletét mindenki úgy próbálja gyakorolni, hogy ez ne egymásra mutogatás legyen, hanem a szent királyra való őszinte felnézés, erényeinek követése Istent és embertársainkat szolgálva ezáltal.
Szőke Mária
Reggeli Újság
0 Megjegyzések