Július 1-től folyik a jelentkezés a felsőoktatási intézményekbe, így a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára is.
A legtöbb szakra szertifikátok alapján augusztus 31-ig lehet benyújtani a felvételi kérelmeket. A magyar nyelv és irodalom szakra azonban július 20. az utolsó nap, amikor jelentkezni lehet. Ennek okairól Csernicskó István nyelvészt, a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tudós kutatóját, a Rákóczi Főiskola rektorhelyettesét kérdeztük.
– A magyar szakra valóban csak július 20-ig fogadhatjuk a jelentkezőket. Ez azért van, mert az augusztus 31-i határidő csak azokra a jelentkezőkre érvényes, akik szertifikátok alapján nyerhetnek felvételt. Akik arra jogosultak, hogy a felsőoktatási intézményekben tehetnek felvételi vizsgákat, azok számára egységesen július 20. az utolsó nap arra, hogy benyújtsák a szükséges okmányokat. S aki magyar szakos szeretne lenni, annak nem szükséges három szertifikát eredményét benyújtania, elegendő, ha a minden szakra kötelező ukrán nyelv és irodalom mellett vagy Ukrajna történetéből, vagy pedig világirodalomból tett tesztvizsgát. A harmadik tárgyból, magyar nyelvből nálunk, a főiskolán vizsgázhat.
– Milyen pontszámokkal lehet jelentkezni a magyar szakos képzésre?
– A magyar szakra természetesen a magyar nyelv az úgynevezett profil, vagyis szaktantárgy. Ezért a főiskolán tett magyar nyelv vizsgán kell elérni a legalább 140 pontos eredményt. A másik két tárgyból elegendő a 124 pont. Sőt: azok is jelentkezhetnek magyar szakra, akiknek az előírt kettő közül az egyik tesztvizsgájuk eredménye kevesebb, mint 124. Ha ugyanis a főiskolai magyar nyelv vizsgán minimum 170 pontot szereznek, akkor ezzel kiválthatják a kevésbé jól sikerült vizsgák közül vagy az ukrán, vagy az Ukrajna története tesztet.
– Ön szerint kinek érdemes magyar szakra jönnie? Kinek ajánlja ezt a szakmát?
– Magyar szakon, mint egyébként minden filológiai szakon, gyakorlatilag egyszerre két szakmát sajátít el az ember: egyszerre lesz belőle nyelvész és irodalmár. Már azért is megéri erre a szakra jelentkezni, mert egyidejűleg két nagyon szép és izgalmas tudomány világával ismerkedhet meg az ember. Ajánlom a magyar szakot mindenkinek, aki szereti az irodalmat. szeret olvasni; de annak is, aki nem különösebben rajong az irodalomért, hisz aki értő kalauz segítségével közelebbről bepillant az irodalom, a művészet, a kultúra világába, az óhatatlanul beleszeret. Különösen ajánlom a magyar szakot azoknak is, akik érdekesnek találták az iskolai nyelvtan órákat; s még inkább azoknak, akik halálra unták magukat ezeken az órákon. Előbbiek már tudják, milyen izgalmas tud lenni a nyelvészet, utóbbiaknak pedig már az első órán bemutatjuk, hogy a nyelv olyannyira sokszínű jelenség, hogy lehetetlen nem érdeklődéssel vizsgálni, ha azt avatott szakemberek irányításával teszik.
– S kik azok az oktatók, akik a beregszászi magyar szakosokat kalauzolják az irodalom és a nyelvészet berkeiben? Vannak olyan szakemberek, akik képesek megszerettetni a szakmát a diákokkal?
– A beregszászi magyar szakosok élő legendáktól tanulhatnak! Kótyuk István tanár úrnak valamennyien tanítványai vagyunk, hisz az ő tankönyveiből kárpátaljai nemzedékek tanulták a magyar nyelvtant. A frissen érettségizettek számára Beregszászi Anikó tanárnő lehet ismerős, hiszen ő a szerzője a 10. és 11. osztályos magyarnyelv-tankönyvnek. A tanszék irodalmárai között is akad tankönyvszerző Kész Margit személyében. Meg kell említenem azokat az irodalmár kollégákat is, akiknél hitelesebben kevesen oktathatnak irodalmat, hisz ők maguk is ismert és elismert írók, költők: Vári Fábián László, Penckófer János, Brenzovics Marianna. A magyar szakon oktató valamennyi kollégám kiváló szakember, nagyszerű taná
A legtöbb szakra szertifikátok alapján augusztus 31-ig lehet benyújtani a felvételi kérelmeket. A magyar nyelv és irodalom szakra azonban július 20. az utolsó nap, amikor jelentkezni lehet. Ennek okairól Csernicskó István nyelvészt, a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tudós kutatóját, a Rákóczi Főiskola rektorhelyettesét kérdeztük.
– A magyar szakra valóban csak július 20-ig fogadhatjuk a jelentkezőket. Ez azért van, mert az augusztus 31-i határidő csak azokra a jelentkezőkre érvényes, akik szertifikátok alapján nyerhetnek felvételt. Akik arra jogosultak, hogy a felsőoktatási intézményekben tehetnek felvételi vizsgákat, azok számára egységesen július 20. az utolsó nap arra, hogy benyújtsák a szükséges okmányokat. S aki magyar szakos szeretne lenni, annak nem szükséges három szertifikát eredményét benyújtania, elegendő, ha a minden szakra kötelező ukrán nyelv és irodalom mellett vagy Ukrajna történetéből, vagy pedig világirodalomból tett tesztvizsgát. A harmadik tárgyból, magyar nyelvből nálunk, a főiskolán vizsgázhat.
– Milyen pontszámokkal lehet jelentkezni a magyar szakos képzésre?
– A magyar szakra természetesen a magyar nyelv az úgynevezett profil, vagyis szaktantárgy. Ezért a főiskolán tett magyar nyelv vizsgán kell elérni a legalább 140 pontos eredményt. A másik két tárgyból elegendő a 124 pont. Sőt: azok is jelentkezhetnek magyar szakra, akiknek az előírt kettő közül az egyik tesztvizsgájuk eredménye kevesebb, mint 124. Ha ugyanis a főiskolai magyar nyelv vizsgán minimum 170 pontot szereznek, akkor ezzel kiválthatják a kevésbé jól sikerült vizsgák közül vagy az ukrán, vagy az Ukrajna története tesztet.
– Ön szerint kinek érdemes magyar szakra jönnie? Kinek ajánlja ezt a szakmát?
– Magyar szakon, mint egyébként minden filológiai szakon, gyakorlatilag egyszerre két szakmát sajátít el az ember: egyszerre lesz belőle nyelvész és irodalmár. Már azért is megéri erre a szakra jelentkezni, mert egyidejűleg két nagyon szép és izgalmas tudomány világával ismerkedhet meg az ember. Ajánlom a magyar szakot mindenkinek, aki szereti az irodalmat. szeret olvasni; de annak is, aki nem különösebben rajong az irodalomért, hisz aki értő kalauz segítségével közelebbről bepillant az irodalom, a művészet, a kultúra világába, az óhatatlanul beleszeret. Különösen ajánlom a magyar szakot azoknak is, akik érdekesnek találták az iskolai nyelvtan órákat; s még inkább azoknak, akik halálra unták magukat ezeken az órákon. Előbbiek már tudják, milyen izgalmas tud lenni a nyelvészet, utóbbiaknak pedig már az első órán bemutatjuk, hogy a nyelv olyannyira sokszínű jelenség, hogy lehetetlen nem érdeklődéssel vizsgálni, ha azt avatott szakemberek irányításával teszik.
– S kik azok az oktatók, akik a beregszászi magyar szakosokat kalauzolják az irodalom és a nyelvészet berkeiben? Vannak olyan szakemberek, akik képesek megszerettetni a szakmát a diákokkal?
– A beregszászi magyar szakosok élő legendáktól tanulhatnak! Kótyuk István tanár úrnak valamennyien tanítványai vagyunk, hisz az ő tankönyveiből kárpátaljai nemzedékek tanulták a magyar nyelvtant. A frissen érettségizettek számára Beregszászi Anikó tanárnő lehet ismerős, hiszen ő a szerzője a 10. és 11. osztályos magyarnyelv-tankönyvnek. A tanszék irodalmárai között is akad tankönyvszerző Kész Margit személyében. Meg kell említenem azokat az irodalmár kollégákat is, akiknél hitelesebben kevesen oktathatnak irodalmat, hisz ők maguk is ismert és elismert írók, költők: Vári Fábián László, Penckófer János, Brenzovics Marianna. A magyar szakon oktató valamennyi kollégám kiváló szakember, nagyszerű taná
0 Megjegyzések