Várhatóan még idén visszafizeti Magyarország az IMF irántfennálló tartozás hátralévő részét – jelezte hétfőn Matolcsy György jegybankelnök. A budapesti IMF-iroda bezárása nem azt jelenti, hogy végleg szakít az ország a szervezettel, de elemzők szerint már nincs szükség közvetlen kontrollra.
Kossuth Rádió - A Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Unióhoz 2008-ban fordult Magyarország akkori kormánya pénzügyi segítségért. Akkor az állam a fizetésképtelenség határán volt. Egyrészt nem lehetett olyan befektetőt találni, amelyik magyar állampapírt vett volna, másrészt a pénzpiacokon elromlott hangulatban a forint árfolyama zuhanásnak indult, a Magyar Nemzeti Bankban pedig pont feleakkora devizatartalék állt rendelkezésre, mint most.
Magyarország összesen 20 milliárd eurót vett fel 2008-ban az uniótól és a valutaalaptól közösen, ebből 15 milliót tett ki az IMF hitele, amely a jövő év szeptemberében járt volna le. Addig kilenc részletben még kétmilliárd euró törlesztését írta elő a megállapodás, ezt hozná előre Matolcsy György. A bejelentésre a forint stabilan, 292-es szinten maradt az euróval szemben a devizapiacon.
A törlesztésnek összesen 13 milliárd forint lehet a költségvetési hatása, melynek egy része már az idei, nagyobb része a jövő évi büdzsét rontja – állapította meg Gabler Gergely, az Equilor befektetési ház elemzője szerdán a Kossuth Rádióban. Ez amiatt van – folytatta, mert az IMF-hitel forrásköltsége mindössze 2,5 százalék volt, míg a Magyarország számára legalacsonyabb költség mellett elérhető devizaforrás nagyjából 4,5 százalék környékén mozog, vagyis a különbözetet kell megfizetni – magyarázta a 180 percben.
A Magyar Nemzeti Banknak 34 milliárd euró devizatartaléka van, míg az állam pénzügyi eszközei 7 milliárd eurót tesznek ki, így a 2 milliárd euró visszafizetése a félretett pénz 5 százalékát érné el.
Bod Péter Ákos szerint a belső államháztartás helyzete „többé-kevésbé stabil”, és ha a magyar gazdaság növekedne, akkor a 3 százalék alatti hiány megtartásával sem lenne gond, ám véleménye szerint vannak kételyek. A külső pozíciók a piacról is finanszírozhatók – bár nem olcsón –, ha a nemzetközi pénzügyi viszonyokban nem lesz romlás – vélte a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője.
2013 után várhatóan teljesen más helyzet lesz, mint a 2008 előtti időszakokban, hiszen az ország költségvetési hiánya stabilabb képet mutat, amellyel az államadósságot is sikerül kordában tartani, így az IMF távollétében sem kell nagy instabilitással számolni – fűzte hozzá Gabler Gergely. Az iroda bezárása persze nem azt jelenti, hogy végleg szakít az ország a szervezettel, ha bármikor segítségre lesz szükség, jön a valutaalap – mutatott rá.
Magyarország 1982-ben, elsőként lépett be a szocialista országok közül az IMF-be. Akkor 16 évig a Nemzetközi Valutaalap segítségével működött az állam. 1998 és 2008 között Magyarország nem szorult a szervezet kölcsönére, most, a megállapodásban rögzített időpont előtt egy évvel pedig megszűnhet a külső felügyelet.
Az IMF csaknem 60 éves szervezet, jelenleg mintegy 190 ország a tagja. A valutaalaphoz csatlakozott államok éves tagdíjat fizetnek, amiért cserébe pénzügyi segítséget kapnak a szervezettől, ha likviditási gondok állnak elő. A pénzügyi hitelt mindig szigorú feltételekhez kötik.
Kossuth Rádió - A Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Unióhoz 2008-ban fordult Magyarország akkori kormánya pénzügyi segítségért. Akkor az állam a fizetésképtelenség határán volt. Egyrészt nem lehetett olyan befektetőt találni, amelyik magyar állampapírt vett volna, másrészt a pénzpiacokon elromlott hangulatban a forint árfolyama zuhanásnak indult, a Magyar Nemzeti Bankban pedig pont feleakkora devizatartalék állt rendelkezésre, mint most.
Magyarország összesen 20 milliárd eurót vett fel 2008-ban az uniótól és a valutaalaptól közösen, ebből 15 milliót tett ki az IMF hitele, amely a jövő év szeptemberében járt volna le. Addig kilenc részletben még kétmilliárd euró törlesztését írta elő a megállapodás, ezt hozná előre Matolcsy György. A bejelentésre a forint stabilan, 292-es szinten maradt az euróval szemben a devizapiacon.
A törlesztésnek összesen 13 milliárd forint lehet a költségvetési hatása, melynek egy része már az idei, nagyobb része a jövő évi büdzsét rontja – állapította meg Gabler Gergely, az Equilor befektetési ház elemzője szerdán a Kossuth Rádióban. Ez amiatt van – folytatta, mert az IMF-hitel forrásköltsége mindössze 2,5 százalék volt, míg a Magyarország számára legalacsonyabb költség mellett elérhető devizaforrás nagyjából 4,5 százalék környékén mozog, vagyis a különbözetet kell megfizetni – magyarázta a 180 percben.
A Magyar Nemzeti Banknak 34 milliárd euró devizatartaléka van, míg az állam pénzügyi eszközei 7 milliárd eurót tesznek ki, így a 2 milliárd euró visszafizetése a félretett pénz 5 százalékát érné el.
Bod Péter Ákos szerint a belső államháztartás helyzete „többé-kevésbé stabil”, és ha a magyar gazdaság növekedne, akkor a 3 százalék alatti hiány megtartásával sem lenne gond, ám véleménye szerint vannak kételyek. A külső pozíciók a piacról is finanszírozhatók – bár nem olcsón –, ha a nemzetközi pénzügyi viszonyokban nem lesz romlás – vélte a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője.
2013 után várhatóan teljesen más helyzet lesz, mint a 2008 előtti időszakokban, hiszen az ország költségvetési hiánya stabilabb képet mutat, amellyel az államadósságot is sikerül kordában tartani, így az IMF távollétében sem kell nagy instabilitással számolni – fűzte hozzá Gabler Gergely. Az iroda bezárása persze nem azt jelenti, hogy végleg szakít az ország a szervezettel, ha bármikor segítségre lesz szükség, jön a valutaalap – mutatott rá.
Magyarország 1982-ben, elsőként lépett be a szocialista országok közül az IMF-be. Akkor 16 évig a Nemzetközi Valutaalap segítségével működött az állam. 1998 és 2008 között Magyarország nem szorult a szervezet kölcsönére, most, a megállapodásban rögzített időpont előtt egy évvel pedig megszűnhet a külső felügyelet.
Az IMF csaknem 60 éves szervezet, jelenleg mintegy 190 ország a tagja. A valutaalaphoz csatlakozott államok éves tagdíjat fizetnek, amiért cserébe pénzügyi segítséget kapnak a szervezettől, ha likviditási gondok állnak elő. A pénzügyi hitelt mindig szigorú feltételekhez kötik.
0 Megjegyzések