Elkápráztató élményt nyújtott a Magyar Állami Népi Együttes Kincses Felvidék című műsora, mely a június 26-30-a között megvalósuló Cassovia Folkfest zárórendezvénye volt. A műsort Magyarország Kassai Főkonzulatása támogatta.
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettek, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban – vallják a Magyar Állami Népi Együttes táncosai.
Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének, mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása. A MÁNE színpadi formában jeleníti meg a hagyományokhoz kötődő valamennyi műfajt: a historikus zenét, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat, valamint a táncházmozgalom valamennyi kortárs művészeti értékét. A színpompás, gazdag repertoár az együttest a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte: hat évtizedes fennállása alatt a világ 50 országának színpadán lépett fel, és több mint 8 millió néző elismerését vívta ki. A Hagyományok Házában, a székházukban (1011 Budapest, Corvin tér 8.) évi 100-120 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is.
A kassai vendégszereplésük alkalmával bemutatott műsorukban szerepeltek Zoborvidék, Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze), Szuchahora (Árva), Kisdobra (Bodrogköz), Magyarbőd (Abaúj), Imreg, Céke (Zemplén), Sáros, Opálhegy, Parnó (Zemplén), Zsére (Zoborvidék), Kürt (Vág-Garam köze), Nagyócsa (Polyánhegyalja), Kijó (Sáros), Háromszlécs (Liptó), Rimakokova (Gömör) táncai. Gyönyörű váltásokkal, s a végén a Vasvári verbunkkal és csárdás elkápráztatták a kassai közönséget. Álló vastapsot kaptak, háromszor is visszatapsolták a táncművészeket.
Az előadást magyarországi és szlovákiai alkotók közösen hozták létre. A zenét Agócs Gergely állította össze, a koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály, Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková, Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová voltak. A műsor rendezője Kovács Gerzson Péter, a művészeti vezetőjük Mihályi Gábor volt. A zenekarvezető-prímás: Pál István.
A Cassovia Folkfest (CFF) fesztivál záróműsorán jelen volt a támogató, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulasszonya, Czimbalmosné Molnár Éva és a főkonzulátus munkatársai, Kassa Város több magyar szervezetének vezetője, képviselője, többek közt a Csemadok Kassa-Városi Területi Választmányának elnöke, Kolár Péter, de érkeztek nézők Gömörből is.
A CFF nemzetközi tánc-, zene- és énekfesztiválon szintén június 30-án lépett fel a szarvasi Tessedik Táncegyüttes. A fesztivál részletes műsorát, melynek főrendezője Valdo Urban ITT (http://www.folkfest.sk/bulletin_cff2013.pdf) találják.
Felvidék.ma
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettek, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban – vallják a Magyar Állami Népi Együttes táncosai.
Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének, mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása. A MÁNE színpadi formában jeleníti meg a hagyományokhoz kötődő valamennyi műfajt: a historikus zenét, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat, valamint a táncházmozgalom valamennyi kortárs művészeti értékét. A színpompás, gazdag repertoár az együttest a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte: hat évtizedes fennállása alatt a világ 50 országának színpadán lépett fel, és több mint 8 millió néző elismerését vívta ki. A Hagyományok Házában, a székházukban (1011 Budapest, Corvin tér 8.) évi 100-120 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is.
A kassai vendégszereplésük alkalmával bemutatott műsorukban szerepeltek Zoborvidék, Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze), Szuchahora (Árva), Kisdobra (Bodrogköz), Magyarbőd (Abaúj), Imreg, Céke (Zemplén), Sáros, Opálhegy, Parnó (Zemplén), Zsére (Zoborvidék), Kürt (Vág-Garam köze), Nagyócsa (Polyánhegyalja), Kijó (Sáros), Háromszlécs (Liptó), Rimakokova (Gömör) táncai. Gyönyörű váltásokkal, s a végén a Vasvári verbunkkal és csárdás elkápráztatták a kassai közönséget. Álló vastapsot kaptak, háromszor is visszatapsolták a táncművészeket.
Az előadást magyarországi és szlovákiai alkotók közösen hozták létre. A zenét Agócs Gergely állította össze, a koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály, Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková, Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová voltak. A műsor rendezője Kovács Gerzson Péter, a művészeti vezetőjük Mihályi Gábor volt. A zenekarvezető-prímás: Pál István.
A Cassovia Folkfest (CFF) fesztivál záróműsorán jelen volt a támogató, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulasszonya, Czimbalmosné Molnár Éva és a főkonzulátus munkatársai, Kassa Város több magyar szervezetének vezetője, képviselője, többek közt a Csemadok Kassa-Városi Területi Választmányának elnöke, Kolár Péter, de érkeztek nézők Gömörből is.
A CFF nemzetközi tánc-, zene- és énekfesztiválon szintén június 30-án lépett fel a szarvasi Tessedik Táncegyüttes. A fesztivál részletes műsorát, melynek főrendezője Valdo Urban ITT (http://www.folkfest.sk/bulletin_cff2013.pdf) találják.
Felvidék.ma
0 Megjegyzések