Legalább három tüntető meghalt Egyiptomban a Muzulmán Testvériség által szervezett demonstráción, ahol az elnököt megbuktató katonai puccs ellen tiltakoztak.
Egyes hírek szerint a hadsereg katonái tüzet nyitottak a tüntetőkre, akik a kairói katonai támaszpont épületei elé vonultak. Feltételezhetően ott tartják fogva Mohamed Morszit. A demonstráció résztvevői a volt iszlamista államfő szabadonbocsátását követelték.
Egyes hírek szerint a katonák sörétes puskákkal lőttek a tömegbe, a lövések pedig azután dördültek el, hogy az egyik tüntető megpróbált egy transzparenst kifeszíteni a barakk épületére.
A helyszínen készült felvételeken látszik, hogy többen megsérültek. Földön fekvő, vérző embereket lehetett látni az utcán, és egy letakart holttestet is.
A hadsereg közlése szerint ők senkire sem nyitottak tüzet, csupán könnygázt vetettek be a tüntetők ellen.
Azt nem tudni, hogy lehetett-e a helyszínen a hadseregen kívül más fegyveres erő.
A Testvériség nem adja fel a harcot
Több ezren követelték pénteken Mohamed Morszi szabadon bocsátását Kairóban. Egyiptom szerdán megbuktatott elnökét feltehetően a katonai támaszpont épületeinek valamelyikében tartják fogva.
A demonstrálók közül többen fehérbe öltöztek, úgy tartották kezükben Morszi fényképét, jelezve, hogy akár meghalni is készek érte.
Az Euronews helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a Muzulmán Testvériség nem ismeri el a katonai tanács visszatérését a hatalomba, sőt követeli, hogy az ismét Mohamed Morszi kezében összepontosuljon. – Több tüntetővel beszéltem, akik kivétel nélkül erőszakkal vádolják a hadsereget. A Muzulmán Testvériség pedig hangsúlyozta, nem adják fel a harcot – tette hozzá Mohamed Shaikibrahim.
A Tahrir téren közben a megbuktatott elnök ellen demonstrált a tömeg.
Egyiptom ideiglenes államfője pénteken rendeletben oszlatta fel a parlamentet, és új vezetőt nevezett ki a titkosszolgálat élére.
Mohamed Morszi bukása előtt többmilliós tüntetések zajlottak az országban. A hadsereg e hét hétfőn adott ultimátumot Mohamed Morszinak, felszólítva, hogy két napon belül állapodjék meg az egyiptomi nép követeléseiről. Szerdán a hadsereg átvette a hatalmat, bejelentette, hogy új választást írnak ki, a hatalmat pedig az Alkotmánybíróságra ruházta át. Az ideiglenes államfő az Alkotmánybíróság elnöke, Adli Manszur lett.
Egyes hírek szerint a katonák sörétes puskákkal lőttek a tömegbe, a lövések pedig azután dördültek el, hogy az egyik tüntető megpróbált egy transzparenst kifeszíteni a barakk épületére.
A helyszínen készült felvételeken látszik, hogy többen megsérültek. Földön fekvő, vérző embereket lehetett látni az utcán, és egy letakart holttestet is.
A hadsereg közlése szerint ők senkire sem nyitottak tüzet, csupán könnygázt vetettek be a tüntetők ellen.
Azt nem tudni, hogy lehetett-e a helyszínen a hadseregen kívül más fegyveres erő.
A Testvériség nem adja fel a harcot
Több ezren követelték pénteken Mohamed Morszi szabadon bocsátását Kairóban. Egyiptom szerdán megbuktatott elnökét feltehetően a katonai támaszpont épületeinek valamelyikében tartják fogva.
A demonstrálók közül többen fehérbe öltöztek, úgy tartották kezükben Morszi fényképét, jelezve, hogy akár meghalni is készek érte.
Az Euronews helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a Muzulmán Testvériség nem ismeri el a katonai tanács visszatérését a hatalomba, sőt követeli, hogy az ismét Mohamed Morszi kezében összepontosuljon. – Több tüntetővel beszéltem, akik kivétel nélkül erőszakkal vádolják a hadsereget. A Muzulmán Testvériség pedig hangsúlyozta, nem adják fel a harcot – tette hozzá Mohamed Shaikibrahim.
A Tahrir téren közben a megbuktatott elnök ellen demonstrált a tömeg.
Egyiptom ideiglenes államfője pénteken rendeletben oszlatta fel a parlamentet, és új vezetőt nevezett ki a titkosszolgálat élére.
Mohamed Morszi bukása előtt többmilliós tüntetések zajlottak az országban. A hadsereg e hét hétfőn adott ultimátumot Mohamed Morszinak, felszólítva, hogy két napon belül állapodjék meg az egyiptomi nép követeléseiről. Szerdán a hadsereg átvette a hatalmat, bejelentette, hogy új választást írnak ki, a hatalmat pedig az Alkotmánybíróságra ruházta át. Az ideiglenes államfő az Alkotmánybíróság elnöke, Adli Manszur lett.
0 Megjegyzések