Budapest - Jelentős nemzeti érdek is főződik ahhoz, hogy az új földtörvényt egységesen értelmezzék - hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke csütörtökön Budapesten, egy tudományos fórumon.
Az új földforgalmi szabályozás az uniós jogban című konferenciát a témában járatos egyetemi tanárok, valamint agrárszakértők számára rendezték a Kúrián azzal a céllal, hogy közösen találják meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a későbbi bírói joggyakorlatban feladatot jelenthetnek. A június 30-án kihirdetett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezései több lépcsőben lépnek majd hatályba.
A Kúria elnöke üdvözlő beszédében kiemelte: olyan új jogszabály készült el, amelynek egyszerre kell szolgálnia a gazdálkodásból élők érdekeit, Magyarország mezőgazdasági teljesítőképességének növelését, de meg kell felelnie az európai uniós tagságból fakadó követelményeknek is. Ez utóbbi nehézségét az adja, hogy a mérce nem egy tételes közösségi jogszabály, hanem az alapító szerződés. Az ebben meghatározott négy gazdasági alapszabadság egyikének, a tőkeáramlás szabadságának érvényesülése lehet kérdéses.
Emlékeztetett: az Európai Bíróság számos ítéletében foglalkozott e szabadság konkrét tartalmával, valamint azzal is, hogy a tagállamoknak milyen konkrét lehetőségeik vannak ennek korlátozására. A tulajdonszerzés korlátozására csak az uniós joggyakorlat által elismert közérdekből kerülhet sor - mutatott rá.
Ilyennek minősül álláspontja szerint a vidéki népesség megtartása, az életképes gazdasági egységek kialakítása és a spekulációs földvásárlások megakadályozása. Ám e célok megvalósításához is csak arányos és diszkriminációmentes eszközöket vehet igénybe a jogalkotó - húzta alá.
Jelezte: a mostani tanácskozás támpontul szolgál majd a termőföld forgalmával kapcsolatos egységes bírói gyakorlat kialakításához. Ezt a Kúria a rendelkezésére álló jogegységi eszközökkel maradéktalanul támogatni fogja - tette hozzá Darák Péter.
Font Sándor (Fidesz), a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a tanácskozáson az MTI-nek elmondta: az új földtörvény megalkotásának egyik fontos indoka volt, hogy 2014-ben lejár az a moratórium, amely az uniós polgárok számára is tiltja a földvásárlást Magyarországon. Ennek figyelembevételével alkotta meg a magyar termőföld védelmében az Országgyűlés a földforgalmi törvényt.
A jogszabályt ugyanakkor el kell helyezni az uniós jogrendszerben, és meg is kell tudni védeni - hangsúlyozta.
A moratórium feloldását követően a bíróságok elé olyan ügyek is kerülhetnek az uniós polgárok magyarországi földtulajdonlása miatt, amilyenekkel még nem találkozhattak a magyar bíróságok. A vitás helyzetek feloldására fel kell készülni - mondta a politikus.
Az új földforgalmi szabályozás az uniós jogban című konferenciát a témában járatos egyetemi tanárok, valamint agrárszakértők számára rendezték a Kúrián azzal a céllal, hogy közösen találják meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a későbbi bírói joggyakorlatban feladatot jelenthetnek. A június 30-án kihirdetett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezései több lépcsőben lépnek majd hatályba.
A Kúria elnöke üdvözlő beszédében kiemelte: olyan új jogszabály készült el, amelynek egyszerre kell szolgálnia a gazdálkodásból élők érdekeit, Magyarország mezőgazdasági teljesítőképességének növelését, de meg kell felelnie az európai uniós tagságból fakadó követelményeknek is. Ez utóbbi nehézségét az adja, hogy a mérce nem egy tételes közösségi jogszabály, hanem az alapító szerződés. Az ebben meghatározott négy gazdasági alapszabadság egyikének, a tőkeáramlás szabadságának érvényesülése lehet kérdéses.
Emlékeztetett: az Európai Bíróság számos ítéletében foglalkozott e szabadság konkrét tartalmával, valamint azzal is, hogy a tagállamoknak milyen konkrét lehetőségeik vannak ennek korlátozására. A tulajdonszerzés korlátozására csak az uniós joggyakorlat által elismert közérdekből kerülhet sor - mutatott rá.
Ilyennek minősül álláspontja szerint a vidéki népesség megtartása, az életképes gazdasági egységek kialakítása és a spekulációs földvásárlások megakadályozása. Ám e célok megvalósításához is csak arányos és diszkriminációmentes eszközöket vehet igénybe a jogalkotó - húzta alá.
Jelezte: a mostani tanácskozás támpontul szolgál majd a termőföld forgalmával kapcsolatos egységes bírói gyakorlat kialakításához. Ezt a Kúria a rendelkezésére álló jogegységi eszközökkel maradéktalanul támogatni fogja - tette hozzá Darák Péter.
Font Sándor (Fidesz), a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a tanácskozáson az MTI-nek elmondta: az új földtörvény megalkotásának egyik fontos indoka volt, hogy 2014-ben lejár az a moratórium, amely az uniós polgárok számára is tiltja a földvásárlást Magyarországon. Ennek figyelembevételével alkotta meg a magyar termőföld védelmében az Országgyűlés a földforgalmi törvényt.
A jogszabályt ugyanakkor el kell helyezni az uniós jogrendszerben, és meg is kell tudni védeni - hangsúlyozta.
A moratórium feloldását követően a bíróságok elé olyan ügyek is kerülhetnek az uniós polgárok magyarországi földtulajdonlása miatt, amilyenekkel még nem találkozhattak a magyar bíróságok. A vitás helyzetek feloldására fel kell készülni - mondta a politikus.
0 Megjegyzések