Az EU amerikai követségeit és brüsszeli központját is lehallgatta az amerikai titkosszolgálat, hogy bizalmas információkat szerezzen az uniós tagállamok terveiről és belső ellentéteikről. Poloskáik benn voltak a magyar irodának is otthont adó brüsszeli Justus Lipsius épületben, és azokban a faxgépekben, amelyekkel az EU washingtoni diplomatái Budapestre és más uniós fővárosokba küldték jelentéseiket. Európa felhördült, a lehallgatási botrány átírhatja az USA és az EU kapcsolatát.
Az Európai Unió külképviseleteit, számítógépes rendszereit, bizalmas levelezéseit és telefonjait is éveken át lehallgatta az amerikai titkosszolgálat elektronikus hírszerzése – írja a brit Guardian és a német Spiegel. A tekintélyes brit és német lap az amerikai lehallgatásokról szivárogtató Edward Snowden egyik újabb titkos dokumentumára hivatkozva állítják, hogy az amerikai hírszerzés számos washingtoni nagykövetségre és New York-i ENSZ-képviseletre telepített poloskákat, de kémei az EU egyik brüsszeli központjába is bejutottak.
A két lap által hivatkozott, szigorúan titkos dokumentum még 2010-ben készült az elektronikus hírszerzéssel foglalkozó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségben (National Security Agency, NSA), ahol a szivárogtató, Edward Snowden korábban dolgozott. A Guardian szerint az irat összesen 38 olyan követséget sorol fel, amelyeket az amerikai hírszerzés célpontnak tekintett. Ezek között pedig nem csak az USA által hagyományosan veszélyforrásnak tekintett közel-keleti államok sorakoznak, hanem Amerika szoros szövetségesei is.
Az NSA lehallgatta többek között az Európai Unió washingtoni nagykövetségét és New York-i ENSZ-képviseletét, illetve Franciaország és Görögország New-York-i ENSZ-képviseletét, valamint a franciák, az olaszok és a görögök washingtoni nagykövetségét is. A lehallgatott követségek teljes listáját a Guardian nem tette közzé, de jelezte, hogy Nagy-Britannia, Németország vagy más nyugat-európai ország nem szerepel a célpontok között, viszont az USA több szövetségese, köztük Mexikó, Japán, Dél-Korea, India és Törökország is érintett. Az Origo megkérdezte a Guardian szerkesztőitől, hogy a washingtoni magyar nagykövetségről van-e említés a szövegben, de levelünkre még nem kaptunk választ.
Az EU nagykövetsége Washingtonban. Lehallgatták.
A Guardian szerint a titkos NSA-dokumentum hosszan részletezi, hogy melyik követséget milyen módszerekkel hallgatták le az amerikaiak. Az eszközök között a kommunikációs rendszerekbe telepített poloskák, lehallgatott távközlési vezetékek, a távközlést lehallgató különleges antennák szerepelnek.
Az EU közös képviseleteit például a diplomaták által használt, titkosított faxgépeken keresztül hallgatták le. A gépekre egy Dropmire kódnevű akció keretében poloskákat telepítettek, amelyekkel beleláthattak a gépeken bonyolított kommunikációba. A kiszivárogtatott NSA-dokumentum a Guardian szerint külön megjegyzi, hogy az EU-diplomaták ezekkel a faxgépekkel küldik haza titkos távirataikat és bizalmas jelentéseiket Amerikából az európai fővárosokba, az EU tagállamok külügyminisztériumainak. Ez azt jelenti, hogy az NSA Washingtonból Budapestre küldött üzeneteket is lehallgatott, hiszen az EU közös külképviseletei egyszerre dolgoznak az EU központi szerveinek és a tagállamoknak.
Egy nappal korábban a német Spiegel szintén a Snowdentől származó dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a faxokba rejtett poloskák használata mellett az amerikai hírszerzés betört a washingtoni EU-képviselet számítógépes rendszerébe is. Ennek köszönhetően az amerikai kémek lehallgathatták az EU irodáiban folyó beszélgetéseket, és hozzáférhettek a belső emailezéshez, illetve a követségek számítógépein tárolt dokumentumokhoz is.
Belső ellentétekre vadásztak
A kiszivárogtatott dokumentum a Guardian szerint arra enged következtetni, hogy az USA az EU belső megosztottságáról akart információkat szerezni. Az uniós fővárosok és a washingtoni képviselet közötti üzenetváltásokból azt akarták megtudni, hogy hol vannak szakadások a tagállamok között a globális ügyek megítélésében, kik és miben nem értenek egyet egymással.
Hasonló információkat a Spiegel szerint nem csak a külképcviseletek rendszereiből próbáltak kinyerni: az NSA kémei többek között az EU brüsszeli Justus Lipsius épületében is kémkedtek, ahol az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa is működik. A célba vett épületben minden EU-tagállamnak, köztük Magyarországnak is van irodája, az Európai Unió Tanácsának ülésén pedig az EU-tagállamok miniszterei vitatják meg a fontos uniós döntéseket.
Az EU amerikai követségeit és brüsszeli központját is lehallgatta az amerikai titkosszolgálat, hogy bizalmas információkat szerezzen az uniós tagállamok terveiről és belső ellentéteikről. Poloskáik benn voltak a magyar irodának is otthont adó brüsszeli Justus Lipsius épületben, és azokban a faxgépekben, amelyekkel az EU washingtoni diplomatái Budapestre és más uniós fővárosokba küldték jelentéseiket. Európa felhördült, a lehallgatási botrány átírhatja az USA és az EU kapcsolatát.
Az Európai Unió külképviseleteit, számítógépes rendszereit, bizalmas levelezéseit és telefonjait is éveken át lehallgatta az amerikai titkosszolgálat elektronikus hírszerzése – írja a brit Guardian és a német Spiegel. A tekintélyes brit és német lap az amerikai lehallgatásokról szivárogtató Edward Snowden egyik újabb titkos dokumentumára hivatkozva állítják, hogy az amerikai hírszerzés számos washingtoni nagykövetségre és New York-i ENSZ-képviseletre telepített poloskákat, de kémei az EU egyik brüsszeli központjába is bejutottak.
A két lap által hivatkozott, szigorúan titkos dokumentum még 2010-ben készült az elektronikus hírszerzéssel foglalkozó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségben (National Security Agency, NSA), ahol a szivárogtató, Edward Snowden korábban dolgozott. A Guardian szerint az irat összesen 38 olyan követséget sorol fel, amelyeket az amerikai hírszerzés célpontnak tekintett. Ezek között pedig nem csak az USA által hagyományosan veszélyforrásnak tekintett közel-keleti államok sorakoznak, hanem Amerika szoros szövetségesei is.
Az NSA lehallgatta többek között az Európai Unió washingtoni nagykövetségét és New York-i ENSZ-képviseletét, illetve Franciaország és Görögország New-York-i ENSZ-képviseletét, valamint a franciák, az olaszok és a görögök washingtoni nagykövetségét is. A lehallgatott követségek teljes listáját a Guardian nem tette közzé, de jelezte, hogy Nagy-Britannia, Németország vagy más nyugat-európai ország nem szerepel a célpontok között, viszont az USA több szövetségese, köztük Mexikó, Japán, Dél-Korea, India és Törökország is érintett. Az Origo megkérdezte a Guardian szerkesztőitől, hogy a washingtoni magyar nagykövetségről van-e említés a szövegben, de levelünkre még nem kaptunk választ.
Az EU nagykövetsége Washingtonban. Lehallgatták.
Kémprogramok, antennák és poloskák
A Guardian szerint a titkos NSA-dokumentum hosszan részletezi, hogy melyik követséget milyen módszerekkel hallgatták le az amerikaiak. Az eszközök között a kommunikációs rendszerekbe telepített poloskák, lehallgatott távközlési vezetékek, a távközlést lehallgató különleges antennák szerepelnek.
Az EU közös képviseleteit például a diplomaták által használt, titkosított faxgépeken keresztül hallgatták le. A gépekre egy Dropmire kódnevű akció keretében poloskákat telepítettek, amelyekkel beleláthattak a gépeken bonyolított kommunikációba. A kiszivárogtatott NSA-dokumentum a Guardian szerint külön megjegyzi, hogy az EU-diplomaták ezekkel a faxgépekkel küldik haza titkos távirataikat és bizalmas jelentéseiket Amerikából az európai fővárosokba, az EU tagállamok külügyminisztériumainak. Ez azt jelenti, hogy az NSA Washingtonból Budapestre küldött üzeneteket is lehallgatott, hiszen az EU közös külképviseletei egyszerre dolgoznak az EU központi szerveinek és a tagállamoknak.
Egy nappal korábban a német Spiegel szintén a Snowdentől származó dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a faxokba rejtett poloskák használata mellett az amerikai hírszerzés betört a washingtoni EU-képviselet számítógépes rendszerébe is. Ennek köszönhetően az amerikai kémek lehallgathatták az EU irodáiban folyó beszélgetéseket, és hozzáférhettek a belső emailezéshez, illetve a követségek számítógépein tárolt dokumentumokhoz is.
Belső ellentétekre vadásztak
A kiszivárogtatott dokumentum a Guardian szerint arra enged következtetni, hogy az USA az EU belső megosztottságáról akart információkat szerezni. Az uniós fővárosok és a washingtoni képviselet közötti üzenetváltásokból azt akarták megtudni, hogy hol vannak szakadások a tagállamok között a globális ügyek megítélésében, kik és miben nem értenek egyet egymással.
Hasonló információkat a Spiegel szerint nem csak a külképcviseletek rendszereiből próbáltak kinyerni: az NSA kémei többek között az EU brüsszeli Justus Lipsius épületében is kémkedtek, ahol az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa is működik. A célba vett épületben minden EU-tagállamnak, köztük Magyarországnak is van irodája, az Európai Unió Tanácsának ülésén pedig az EU-tagállamok miniszterei vitatják meg a fontos uniós döntéseket.
A Justus Lipsius épület Brüsszelben. Magyar iroda is van benne.
A brüsszeli épületben folyó lehallgatást a Spiegel szerint az EU biztonsági szakértői fedezték fel körülbelül öt éve, miután különleges, nem fogadott hívásokra lettek figyelmesek. A hívások az uniós épület karbantartási rendszerébe és telefonhálózatának adminisztrációs rendszerébe érkeztek, és némi nyomozás után kiderült, hogy a NATO brüsszeli központjának egyik különleges, elszigetelt részlegéből származtak, amelyet kizárólag az NSA amerikai hírszerző tisztjei használnak. Mint kiderült, a hívások egy lehallgatási célú behatolás nyomai voltak, amellyel az NSA az EU döntéshozói után kémkedhetett. A lap szerint a kémkedés főleg Németország ellen irányult.
Európa kiakadt
A Spiegel által a hétvégén kirobbantott, majd hétfőn a Guardian által továbbvitt lehallgatási botrány súlyos csapást mérhet az EU és az USA kapcsolataira. A hét végén többek között az Európai Bizottság egyik szóvivője, a francia külügyminiszter és a német igazságügyi miniszter is azonnali magyarázatot követelt az értesülésekre. Utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az értesülések bebizonyosodnak, az azt jelenti, hogy az USA úgy viselkedik a szövetségeseivel, mint az ellenségek a hidegháború idején.
Viviane Reding, az alapvető jogok európai biztosa azt mondta, hogy "partnerek nem szoktak kémkedni egymás ellen, s nem lehet tárgyalni egy nagy transzatlanti piacról, ha a legenyhébb gyanú is felmerül, hogy a partnereink lehallgatják az európai fél irodáit". A Guardian szerint ez arra utalhat, hogy veszélybe került az USA és az EU között tervezett, több százmilliárdos új kereskedelmi megállapodás. Az európai reakciókra válaszul az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója nem cáfolta, hogy Washington lehallgatta az unió tisztségviselőit. James Clapper vasárnap este Washingtonban azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak azt teszi, amit "mindenki más is tesz".
A brüsszeli épületben folyó lehallgatást a Spiegel szerint az EU biztonsági szakértői fedezték fel körülbelül öt éve, miután különleges, nem fogadott hívásokra lettek figyelmesek. A hívások az uniós épület karbantartási rendszerébe és telefonhálózatának adminisztrációs rendszerébe érkeztek, és némi nyomozás után kiderült, hogy a NATO brüsszeli központjának egyik különleges, elszigetelt részlegéből származtak, amelyet kizárólag az NSA amerikai hírszerző tisztjei használnak. Mint kiderült, a hívások egy lehallgatási célú behatolás nyomai voltak, amellyel az NSA az EU döntéshozói után kémkedhetett. A lap szerint a kémkedés főleg Németország ellen irányult.
Európa kiakadt
A Spiegel által a hétvégén kirobbantott, majd hétfőn a Guardian által továbbvitt lehallgatási botrány súlyos csapást mérhet az EU és az USA kapcsolataira. A hét végén többek között az Európai Bizottság egyik szóvivője, a francia külügyminiszter és a német igazságügyi miniszter is azonnali magyarázatot követelt az értesülésekre. Utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az értesülések bebizonyosodnak, az azt jelenti, hogy az USA úgy viselkedik a szövetségeseivel, mint az ellenségek a hidegháború idején.
Viviane Reding, az alapvető jogok európai biztosa azt mondta, hogy "partnerek nem szoktak kémkedni egymás ellen, s nem lehet tárgyalni egy nagy transzatlanti piacról, ha a legenyhébb gyanú is felmerül, hogy a partnereink lehallgatják az európai fél irodáit". A Guardian szerint ez arra utalhat, hogy veszélybe került az USA és az EU között tervezett, több százmilliárdos új kereskedelmi megállapodás. Az európai reakciókra válaszul az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója nem cáfolta, hogy Washington lehallgatta az unió tisztségviselőit. James Clapper vasárnap este Washingtonban azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak azt teszi, amit "mindenki más is tesz".
A két lap által hivatkozott, szigorúan titkos dokumentum még 2010-ben készült az elektronikus hírszerzéssel foglalkozó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségben (National Security Agency, NSA), ahol a szivárogtató, Edward Snowden korábban dolgozott. A Guardian szerint az irat összesen 38 olyan követséget sorol fel, amelyeket az amerikai hírszerzés célpontnak tekintett. Ezek között pedig nem csak az USA által hagyományosan veszélyforrásnak tekintett közel-keleti államok sorakoznak, hanem Amerika szoros szövetségesei is.
Az NSA lehallgatta többek között az Európai Unió washingtoni nagykövetségét és New York-i ENSZ-képviseletét, illetve Franciaország és Görögország New-York-i ENSZ-képviseletét, valamint a franciák, az olaszok és a görögök washingtoni nagykövetségét is. A lehallgatott követségek teljes listáját a Guardian nem tette közzé, de jelezte, hogy Nagy-Britannia, Németország vagy más nyugat-európai ország nem szerepel a célpontok között, viszont az USA több szövetségese, köztük Mexikó, Japán, Dél-Korea, India és Törökország is érintett. Az Origo megkérdezte a Guardian szerkesztőitől, hogy a washingtoni magyar nagykövetségről van-e említés a szövegben, de levelünkre még nem kaptunk választ.
Az EU nagykövetsége Washingtonban. Lehallgatták.
A Guardian szerint a titkos NSA-dokumentum hosszan részletezi, hogy melyik követséget milyen módszerekkel hallgatták le az amerikaiak. Az eszközök között a kommunikációs rendszerekbe telepített poloskák, lehallgatott távközlési vezetékek, a távközlést lehallgató különleges antennák szerepelnek.
Az EU közös képviseleteit például a diplomaták által használt, titkosított faxgépeken keresztül hallgatták le. A gépekre egy Dropmire kódnevű akció keretében poloskákat telepítettek, amelyekkel beleláthattak a gépeken bonyolított kommunikációba. A kiszivárogtatott NSA-dokumentum a Guardian szerint külön megjegyzi, hogy az EU-diplomaták ezekkel a faxgépekkel küldik haza titkos távirataikat és bizalmas jelentéseiket Amerikából az európai fővárosokba, az EU tagállamok külügyminisztériumainak. Ez azt jelenti, hogy az NSA Washingtonból Budapestre küldött üzeneteket is lehallgatott, hiszen az EU közös külképviseletei egyszerre dolgoznak az EU központi szerveinek és a tagállamoknak.
Egy nappal korábban a német Spiegel szintén a Snowdentől származó dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a faxokba rejtett poloskák használata mellett az amerikai hírszerzés betört a washingtoni EU-képviselet számítógépes rendszerébe is. Ennek köszönhetően az amerikai kémek lehallgathatták az EU irodáiban folyó beszélgetéseket, és hozzáférhettek a belső emailezéshez, illetve a követségek számítógépein tárolt dokumentumokhoz is.
Belső ellentétekre vadásztak
A kiszivárogtatott dokumentum a Guardian szerint arra enged következtetni, hogy az USA az EU belső megosztottságáról akart információkat szerezni. Az uniós fővárosok és a washingtoni képviselet közötti üzenetváltásokból azt akarták megtudni, hogy hol vannak szakadások a tagállamok között a globális ügyek megítélésében, kik és miben nem értenek egyet egymással.
Hasonló információkat a Spiegel szerint nem csak a külképcviseletek rendszereiből próbáltak kinyerni: az NSA kémei többek között az EU brüsszeli Justus Lipsius épületében is kémkedtek, ahol az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa is működik. A célba vett épületben minden EU-tagállamnak, köztük Magyarországnak is van irodája, az Európai Unió Tanácsának ülésén pedig az EU-tagállamok miniszterei vitatják meg a fontos uniós döntéseket.
Az EU amerikai követségeit és brüsszeli központját is lehallgatta az amerikai titkosszolgálat, hogy bizalmas információkat szerezzen az uniós tagállamok terveiről és belső ellentéteikről. Poloskáik benn voltak a magyar irodának is otthont adó brüsszeli Justus Lipsius épületben, és azokban a faxgépekben, amelyekkel az EU washingtoni diplomatái Budapestre és más uniós fővárosokba küldték jelentéseiket. Európa felhördült, a lehallgatási botrány átírhatja az USA és az EU kapcsolatát.
Az Európai Unió külképviseleteit, számítógépes rendszereit, bizalmas levelezéseit és telefonjait is éveken át lehallgatta az amerikai titkosszolgálat elektronikus hírszerzése – írja a brit Guardian és a német Spiegel. A tekintélyes brit és német lap az amerikai lehallgatásokról szivárogtató Edward Snowden egyik újabb titkos dokumentumára hivatkozva állítják, hogy az amerikai hírszerzés számos washingtoni nagykövetségre és New York-i ENSZ-képviseletre telepített poloskákat, de kémei az EU egyik brüsszeli központjába is bejutottak.
A két lap által hivatkozott, szigorúan titkos dokumentum még 2010-ben készült az elektronikus hírszerzéssel foglalkozó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségben (National Security Agency, NSA), ahol a szivárogtató, Edward Snowden korábban dolgozott. A Guardian szerint az irat összesen 38 olyan követséget sorol fel, amelyeket az amerikai hírszerzés célpontnak tekintett. Ezek között pedig nem csak az USA által hagyományosan veszélyforrásnak tekintett közel-keleti államok sorakoznak, hanem Amerika szoros szövetségesei is.
Az NSA lehallgatta többek között az Európai Unió washingtoni nagykövetségét és New York-i ENSZ-képviseletét, illetve Franciaország és Görögország New-York-i ENSZ-képviseletét, valamint a franciák, az olaszok és a görögök washingtoni nagykövetségét is. A lehallgatott követségek teljes listáját a Guardian nem tette közzé, de jelezte, hogy Nagy-Britannia, Németország vagy más nyugat-európai ország nem szerepel a célpontok között, viszont az USA több szövetségese, köztük Mexikó, Japán, Dél-Korea, India és Törökország is érintett. Az Origo megkérdezte a Guardian szerkesztőitől, hogy a washingtoni magyar nagykövetségről van-e említés a szövegben, de levelünkre még nem kaptunk választ.
Az EU nagykövetsége Washingtonban. Lehallgatták.
Kémprogramok, antennák és poloskák
A Guardian szerint a titkos NSA-dokumentum hosszan részletezi, hogy melyik követséget milyen módszerekkel hallgatták le az amerikaiak. Az eszközök között a kommunikációs rendszerekbe telepített poloskák, lehallgatott távközlési vezetékek, a távközlést lehallgató különleges antennák szerepelnek.
Az EU közös képviseleteit például a diplomaták által használt, titkosított faxgépeken keresztül hallgatták le. A gépekre egy Dropmire kódnevű akció keretében poloskákat telepítettek, amelyekkel beleláthattak a gépeken bonyolított kommunikációba. A kiszivárogtatott NSA-dokumentum a Guardian szerint külön megjegyzi, hogy az EU-diplomaták ezekkel a faxgépekkel küldik haza titkos távirataikat és bizalmas jelentéseiket Amerikából az európai fővárosokba, az EU tagállamok külügyminisztériumainak. Ez azt jelenti, hogy az NSA Washingtonból Budapestre küldött üzeneteket is lehallgatott, hiszen az EU közös külképviseletei egyszerre dolgoznak az EU központi szerveinek és a tagállamoknak.
Egy nappal korábban a német Spiegel szintén a Snowdentől származó dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a faxokba rejtett poloskák használata mellett az amerikai hírszerzés betört a washingtoni EU-képviselet számítógépes rendszerébe is. Ennek köszönhetően az amerikai kémek lehallgathatták az EU irodáiban folyó beszélgetéseket, és hozzáférhettek a belső emailezéshez, illetve a követségek számítógépein tárolt dokumentumokhoz is.
Belső ellentétekre vadásztak
A kiszivárogtatott dokumentum a Guardian szerint arra enged következtetni, hogy az USA az EU belső megosztottságáról akart információkat szerezni. Az uniós fővárosok és a washingtoni képviselet közötti üzenetváltásokból azt akarták megtudni, hogy hol vannak szakadások a tagállamok között a globális ügyek megítélésében, kik és miben nem értenek egyet egymással.
Hasonló információkat a Spiegel szerint nem csak a külképcviseletek rendszereiből próbáltak kinyerni: az NSA kémei többek között az EU brüsszeli Justus Lipsius épületében is kémkedtek, ahol az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa is működik. A célba vett épületben minden EU-tagállamnak, köztük Magyarországnak is van irodája, az Európai Unió Tanácsának ülésén pedig az EU-tagállamok miniszterei vitatják meg a fontos uniós döntéseket.
A Justus Lipsius épület Brüsszelben. Magyar iroda is van benne.
A brüsszeli épületben folyó lehallgatást a Spiegel szerint az EU biztonsági szakértői fedezték fel körülbelül öt éve, miután különleges, nem fogadott hívásokra lettek figyelmesek. A hívások az uniós épület karbantartási rendszerébe és telefonhálózatának adminisztrációs rendszerébe érkeztek, és némi nyomozás után kiderült, hogy a NATO brüsszeli központjának egyik különleges, elszigetelt részlegéből származtak, amelyet kizárólag az NSA amerikai hírszerző tisztjei használnak. Mint kiderült, a hívások egy lehallgatási célú behatolás nyomai voltak, amellyel az NSA az EU döntéshozói után kémkedhetett. A lap szerint a kémkedés főleg Németország ellen irányult.
Európa kiakadt
A Spiegel által a hétvégén kirobbantott, majd hétfőn a Guardian által továbbvitt lehallgatási botrány súlyos csapást mérhet az EU és az USA kapcsolataira. A hét végén többek között az Európai Bizottság egyik szóvivője, a francia külügyminiszter és a német igazságügyi miniszter is azonnali magyarázatot követelt az értesülésekre. Utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az értesülések bebizonyosodnak, az azt jelenti, hogy az USA úgy viselkedik a szövetségeseivel, mint az ellenségek a hidegháború idején.
Viviane Reding, az alapvető jogok európai biztosa azt mondta, hogy "partnerek nem szoktak kémkedni egymás ellen, s nem lehet tárgyalni egy nagy transzatlanti piacról, ha a legenyhébb gyanú is felmerül, hogy a partnereink lehallgatják az európai fél irodáit". A Guardian szerint ez arra utalhat, hogy veszélybe került az USA és az EU között tervezett, több százmilliárdos új kereskedelmi megállapodás. Az európai reakciókra válaszul az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója nem cáfolta, hogy Washington lehallgatta az unió tisztségviselőit. James Clapper vasárnap este Washingtonban azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak azt teszi, amit "mindenki más is tesz".
A brüsszeli épületben folyó lehallgatást a Spiegel szerint az EU biztonsági szakértői fedezték fel körülbelül öt éve, miután különleges, nem fogadott hívásokra lettek figyelmesek. A hívások az uniós épület karbantartási rendszerébe és telefonhálózatának adminisztrációs rendszerébe érkeztek, és némi nyomozás után kiderült, hogy a NATO brüsszeli központjának egyik különleges, elszigetelt részlegéből származtak, amelyet kizárólag az NSA amerikai hírszerző tisztjei használnak. Mint kiderült, a hívások egy lehallgatási célú behatolás nyomai voltak, amellyel az NSA az EU döntéshozói után kémkedhetett. A lap szerint a kémkedés főleg Németország ellen irányult.
Európa kiakadt
A Spiegel által a hétvégén kirobbantott, majd hétfőn a Guardian által továbbvitt lehallgatási botrány súlyos csapást mérhet az EU és az USA kapcsolataira. A hét végén többek között az Európai Bizottság egyik szóvivője, a francia külügyminiszter és a német igazságügyi miniszter is azonnali magyarázatot követelt az értesülésekre. Utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az értesülések bebizonyosodnak, az azt jelenti, hogy az USA úgy viselkedik a szövetségeseivel, mint az ellenségek a hidegháború idején.
Viviane Reding, az alapvető jogok európai biztosa azt mondta, hogy "partnerek nem szoktak kémkedni egymás ellen, s nem lehet tárgyalni egy nagy transzatlanti piacról, ha a legenyhébb gyanú is felmerül, hogy a partnereink lehallgatják az európai fél irodáit". A Guardian szerint ez arra utalhat, hogy veszélybe került az USA és az EU között tervezett, több százmilliárdos új kereskedelmi megállapodás. Az európai reakciókra válaszul az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója nem cáfolta, hogy Washington lehallgatta az unió tisztségviselőit. James Clapper vasárnap este Washingtonban azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak azt teszi, amit "mindenki más is tesz".
0 Megjegyzések