Sajátos küzdelem zajlik Marosvásárhelyen a magyarság és a románság között. Míg egy évzáró ünnepségen dulakodás tört ki, addig Dorin Florea, a város polgármestere a székelyföldi régió kialakítása mellett szállt síkra. A Mensura Transylvanica szerint Florea csupán a saját érdekeit követi a mostani helyzetben, de ezt a magyarságnak ki kellene használnia.
Nem meglepő kettősség jellemezte egyik hétvégén Marosvásárhelyen történt eseményeket. Miközben a város egyik, magyar és román tagozattal is rendelkező iskolájának évzáró ünnepségén dulakodás támadt a román és a valós kétnyelvűségért tüntető magyar szülők között, a város kultúrpalotájában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító közgyűlésén, amelyen ismét hitet tettek az egységes székelyföldi régió mellett, és demonstrációsorozatot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a román kormány szét akarná szabdalni a területet, Dorin Florea, a város polgármestere arról beszélt, hogy nem kell félni a Székelyföldtől.
Az elöljáró szerint elkeserítő, hogy a székelyföldi régió megalakításától sokan továbbra is rettegnek. „A magyarságot gyakran olyan politikusok, közéleti szereplők alázzák meg, akik nem az értékeket helyezik előtérbe – ezt nem engedhetjük meg, ha közös jövőt akarunk építeni. Sajnos a román politika középszerűsége ezt gyakran hátráltatja" – fogalmazott a polgármester. A Székely Nemzeti Tanács marosvásárhelyi küldöttgyűlésén egyébként újraválasztották Izsák Balázs elnököt, akit egyedüli jelöltként egyöntetűen megszavazott a 171 küldött.
Frontváros
A Mensura Transylvanica (MT) politikaelemző intézet szerint az iskolai konfliktus már-már természetesnek számít, hiszen Marosvásárhely továbbra is szimbolikus frontvárosnak számít a gyakran gyarmatosítóként viselkedő román hatalom és a magyar közösség küzdelmében. A jelek szerint a román illetékesek, vélhetően a konfliktus szításában érdekelt körök buzdítására, továbbra is presztízskérdésnek tekintik, hogy a magyarok lehetőleg sehol se érezzék jól magukat – tették hozzá.
Ezért nem hajlandók magyar feliratokat kihelyezni a magyar tagozattal is rendelkező iskolákban, ezért provokálják a magyarokat román nemzeti színű kokárdákkal és nyakkendőkkel – miközben az évzáró nem minősül nemzeti ünnepnek –, ezért nem hajlandóak Bernády György egykori városépítő polgármesterről elnevezni egy általa építtetett iskolát, és ezért torpedózzák meg a magyar tagozat szabályszerű létrehozását az orvosi egyetemen – állapította meg a politikaelemző intézet.
Székelyföld: Florea ígéretét nem lehet számon kérni
Az MT szerint ennek fényében hat meglepőnek Dorin Florea polgármester SZNT-kongresszuson elmondott beszéde. Florea éppen a konfliktusok ellen, a békés együttélés és egymás értékeinek tiszteletben tartása mellett emelt szót, és leszögezte: sérelmezi, hogy a magyarokat rendszeresen megalázzák olyan politikusok, akik nem képesek a régió értékeit, kultúráját értékelni. A városvezető emellett fontosnak nevezte a Székelyföld jövőjéről szóló párbeszédet – tették hozzá. Úgy látják, ez annak ismeretében, hogy a román politikusok zöme még a Székelyföld létét sem hajlandó elismerni, mindenképpen előrelépés. „Még akkor is, ha Florea jelenleg a kibicnek semmi sem drága szerepköréből beszélhet, hiszen pártja ellenzékben van, így ígéreteit nem lehet a kormányon számon kérni”.
A politikaelemző központ arra is rámutatott, hogy Florea magyar- és Székelyföld-barátsága konjunkturális, hiszen ellenzéki politikusként ő is tehetetlenül kénytelen szemlélni, ahogy az USL-kormány a saját politikai klientúrája érdekei szerint akarja kialakítani a régióhatárokat. Márpedig az sem konkrét anyagi, sem presztízs-, sem politikai szempontból nem elfogadható, hogy Marosvásárhelyt alárendelt szerepre kárhoztassák egy olyan régióban, amelyben vagy Gyulafehérvárról, vagy Brassóból diktálnak.
Most egy hajóban evez a magyarokkal
Az MT szerint vélhetően ezért lett egy csapásra a Székelyföld-projekt támogatója, hiszen egy, a három székely megyét magában foglaló régiónak számításai szerint minden bizonnyal a legfejlettebb – és jelentős arányú román lakossággal is rendelkező – Marosvásárhely lenne a székhelye, így reményei szerint ő is meghatározó szerepet játszhatna a régió irányításában. „Nem szabad tehát egy pillanatra sem elhinni, hogy Florea a székely autonómia elkötelezett hívévé vált, mindazonáltal érdekei most legalábbis részben egyazon oldalra sodorták a magyarokkal.”
Amíg ez a helyzet fennáll, ki kell használni, hiszen a magyar ügyeknek csak jót tesz, ha befolyásos, nem marginális román politikusok is kiállnak mellettük. Ezért élni kell a lehetőséggel, és rá kell szorítani Floreát, hogy bizonyítsa jóindulatát. Például azáltal, hogy polgármesterként odahat: a marosvásárhelyi iskolákban végre tényleg valósuljon meg a kétnyelvűség – zárul a Mensura Transylvanica legfrissebb elemzése.
Megy a közjogi huzavona
Miközben Romániában a szociálliberális kormánypártok alapjaiban forgatnák föl a választási rendszert, addig itthoni elvbarátaik lényegesen kisebb változtatások miatt már két éve támadják a kormányt. Victor Ponta pártja tisztán egyéni körzetes rendszert szeretne, amivel adott esetben a szavazatok 25 százalékával is kormányt alakíthat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Traian Basescu államfő népszavazást akar kiírni az egykamarás parlament bevezetéséről. Az alakulat szakértői szerint az elnök ezzel azt akarja bizonyítani, hogy még nem csúszott ki minden hatalom a kezéből, és ezzel próbálja ráerőltetni akaratát a vele szemben álló kétharmados parlamenti többségre.
A balliberális kétharmados parlamenti támogatás megvan, és most már annak a kellemetlen fejleménynek a lehetőségét is kiiktatták, hogy alacsony részvétel esetén érvénytelen legyen a népszavazás – így kommentálta a Mensura Transylvanica elemzőintézet a romániai törvényhozás azon döntését, hogy egy népszavazás akkor is érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak csupán a 30 százaléka vesz részt rajta, és akkor eredményes, ha a választói névjegyzékben található polgárok 25 százaléka igennel voksol. Időközben kiderült, hogy nem sérti a román alaptörvényt a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni – állapította meg június 26-án az alkotmánybíróság.
Kovács András
mno.hu
Nem meglepő kettősség jellemezte egyik hétvégén Marosvásárhelyen történt eseményeket. Miközben a város egyik, magyar és román tagozattal is rendelkező iskolájának évzáró ünnepségén dulakodás támadt a román és a valós kétnyelvűségért tüntető magyar szülők között, a város kultúrpalotájában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító közgyűlésén, amelyen ismét hitet tettek az egységes székelyföldi régió mellett, és demonstrációsorozatot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a román kormány szét akarná szabdalni a területet, Dorin Florea, a város polgármestere arról beszélt, hogy nem kell félni a Székelyföldtől.
Az elöljáró szerint elkeserítő, hogy a székelyföldi régió megalakításától sokan továbbra is rettegnek. „A magyarságot gyakran olyan politikusok, közéleti szereplők alázzák meg, akik nem az értékeket helyezik előtérbe – ezt nem engedhetjük meg, ha közös jövőt akarunk építeni. Sajnos a román politika középszerűsége ezt gyakran hátráltatja" – fogalmazott a polgármester. A Székely Nemzeti Tanács marosvásárhelyi küldöttgyűlésén egyébként újraválasztották Izsák Balázs elnököt, akit egyedüli jelöltként egyöntetűen megszavazott a 171 küldött.
Frontváros
A Mensura Transylvanica (MT) politikaelemző intézet szerint az iskolai konfliktus már-már természetesnek számít, hiszen Marosvásárhely továbbra is szimbolikus frontvárosnak számít a gyakran gyarmatosítóként viselkedő román hatalom és a magyar közösség küzdelmében. A jelek szerint a román illetékesek, vélhetően a konfliktus szításában érdekelt körök buzdítására, továbbra is presztízskérdésnek tekintik, hogy a magyarok lehetőleg sehol se érezzék jól magukat – tették hozzá.
Ezért nem hajlandók magyar feliratokat kihelyezni a magyar tagozattal is rendelkező iskolákban, ezért provokálják a magyarokat román nemzeti színű kokárdákkal és nyakkendőkkel – miközben az évzáró nem minősül nemzeti ünnepnek –, ezért nem hajlandóak Bernády György egykori városépítő polgármesterről elnevezni egy általa építtetett iskolát, és ezért torpedózzák meg a magyar tagozat szabályszerű létrehozását az orvosi egyetemen – állapította meg a politikaelemző intézet.
Székelyföld: Florea ígéretét nem lehet számon kérni
Az MT szerint ennek fényében hat meglepőnek Dorin Florea polgármester SZNT-kongresszuson elmondott beszéde. Florea éppen a konfliktusok ellen, a békés együttélés és egymás értékeinek tiszteletben tartása mellett emelt szót, és leszögezte: sérelmezi, hogy a magyarokat rendszeresen megalázzák olyan politikusok, akik nem képesek a régió értékeit, kultúráját értékelni. A városvezető emellett fontosnak nevezte a Székelyföld jövőjéről szóló párbeszédet – tették hozzá. Úgy látják, ez annak ismeretében, hogy a román politikusok zöme még a Székelyföld létét sem hajlandó elismerni, mindenképpen előrelépés. „Még akkor is, ha Florea jelenleg a kibicnek semmi sem drága szerepköréből beszélhet, hiszen pártja ellenzékben van, így ígéreteit nem lehet a kormányon számon kérni”.
A politikaelemző központ arra is rámutatott, hogy Florea magyar- és Székelyföld-barátsága konjunkturális, hiszen ellenzéki politikusként ő is tehetetlenül kénytelen szemlélni, ahogy az USL-kormány a saját politikai klientúrája érdekei szerint akarja kialakítani a régióhatárokat. Márpedig az sem konkrét anyagi, sem presztízs-, sem politikai szempontból nem elfogadható, hogy Marosvásárhelyt alárendelt szerepre kárhoztassák egy olyan régióban, amelyben vagy Gyulafehérvárról, vagy Brassóból diktálnak.
Most egy hajóban evez a magyarokkal
Az MT szerint vélhetően ezért lett egy csapásra a Székelyföld-projekt támogatója, hiszen egy, a három székely megyét magában foglaló régiónak számításai szerint minden bizonnyal a legfejlettebb – és jelentős arányú román lakossággal is rendelkező – Marosvásárhely lenne a székhelye, így reményei szerint ő is meghatározó szerepet játszhatna a régió irányításában. „Nem szabad tehát egy pillanatra sem elhinni, hogy Florea a székely autonómia elkötelezett hívévé vált, mindazonáltal érdekei most legalábbis részben egyazon oldalra sodorták a magyarokkal.”
Amíg ez a helyzet fennáll, ki kell használni, hiszen a magyar ügyeknek csak jót tesz, ha befolyásos, nem marginális román politikusok is kiállnak mellettük. Ezért élni kell a lehetőséggel, és rá kell szorítani Floreát, hogy bizonyítsa jóindulatát. Például azáltal, hogy polgármesterként odahat: a marosvásárhelyi iskolákban végre tényleg valósuljon meg a kétnyelvűség – zárul a Mensura Transylvanica legfrissebb elemzése.
Megy a közjogi huzavona
Miközben Romániában a szociálliberális kormánypártok alapjaiban forgatnák föl a választási rendszert, addig itthoni elvbarátaik lényegesen kisebb változtatások miatt már két éve támadják a kormányt. Victor Ponta pártja tisztán egyéni körzetes rendszert szeretne, amivel adott esetben a szavazatok 25 százalékával is kormányt alakíthat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Traian Basescu államfő népszavazást akar kiírni az egykamarás parlament bevezetéséről. Az alakulat szakértői szerint az elnök ezzel azt akarja bizonyítani, hogy még nem csúszott ki minden hatalom a kezéből, és ezzel próbálja ráerőltetni akaratát a vele szemben álló kétharmados parlamenti többségre.
A balliberális kétharmados parlamenti támogatás megvan, és most már annak a kellemetlen fejleménynek a lehetőségét is kiiktatták, hogy alacsony részvétel esetén érvénytelen legyen a népszavazás – így kommentálta a Mensura Transylvanica elemzőintézet a romániai törvényhozás azon döntését, hogy egy népszavazás akkor is érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak csupán a 30 százaléka vesz részt rajta, és akkor eredményes, ha a választói névjegyzékben található polgárok 25 százaléka igennel voksol. Időközben kiderült, hogy nem sérti a román alaptörvényt a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni – állapította meg június 26-án az alkotmánybíróság.
Kovács András
mno.hu
0 Megjegyzések