Budapest - Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan gyenge a társadalmi kohézió, azaz a társadalmi összetartozás érzése - mutatta ki a német Bertelsmann Alapítvány kedden ismertetett nemzetközi összehasonlító vizsgálata.
A Bertelsmann Alapítvány megbízásából a brémai Jacobs nemzetközi magánegyetem (Jacobs University) kutatócsoportja által végzett felmérésben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió (EU) összesen 34 tagállamát rangsorolták a társadalmi kohézió erőssége alapján. Magyarország a 27. helyre került, Lengyelország és Szlovákia közé.
Az 1989 és 2012 közötti időszakot elemző tanulmány szerint Magyarország helyzete nem változott lényegesen az OECD és az EU mezőnyében: a magyar társadalom tartósan a rangsor alsó harmadához tartozott, kivéve az 1996 és 2003 közötti periódust, amikor a leggyengébb kohéziójú társadalmak közé süllyedt.
Ugyanakkor a kilenc elemzett dimenziót külön-külön vizsgálva jelentős változások figyelhetők meg. A rendszerváltás óta a magyarok a társadalmi sokszínűséget tekintve elfogadóbbak lettek, és erősödött a hazával való azonosulás, valamint a társadalmi kapcsolatok ereje. Erősödött a társadalmi normák tisztelete is, de a kiinduló gyenge közepes szinthez képest tovább halványodott a társadalom igazságosságának érzete, a magyarok egymás iránti szolidaritása és segítőkészsége pedig a rendszerváltás óta folyamatosan csekély.
"Míg a magyar társadalom javított rangsorolásán a társadalmi kapcsolatok terén, az alacsony intézményi bizalom és a társadalmi igazságosság megítélésének romlása arra enged következtetni, hogy a társadalmi intézmények legitimációja jelenleg veszélyben van" - idézte a Bertelsmann Alapítvány közleménye Ignácz Zsófiát, a Jacobs University kutatóját.
A vizsgálat alapján Dániában a legerősebb a társadalmi kohézió, és Romániában a leggyengébb. Az élbolyhoz a skandináv országok tartoznak. A kutatás szerint szoros és pozitív a kapcsolat a társadalmi kohézió és az adott ország gazdasága, illetve az információs társadalom fejlettsége között, vagyis minél erősebb a gazdaság, és minél inkább kiterjedtek a tudáson, információn alapuló társadalmi szerkezetek, annál erősebb az összetartozás érzése, a kohézió. Ugyancsak jellemző, de fordított összefüggés áll fenn a jövedelmi egyenlőtlenség és a kohézió között.
A Bertelsmann Alapítvány szerint az adatokból kitűnik, hogy a modern társadalmak már nem a hasonlóságokra alapozott szolidaritáson nyugszanak, hanem a sokszínűségen és az egymásrautaltságon alapuló szolidaritáson. A társadalmaknak "nem egy kirekesztő típusú kohézióra van szükségük, hanem egy olyanra, amely nemcsak elfogadja a különféle életvitelek, életformák és identitások sokaságát, hanem erősségének tekinti azt" - mondta Stephan Vogel, a szervezet Élő Értékek nevű programjának vezetője.
A kutatásba az EU 27 tagállamát vonták be (Horvátország kimaradt a felmérésből), valamint hét EU-n kívüli OECD-tagállamot (Ausztráliát, Kanadát, Izraelt, Új-Zélandot, Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Államokat). Az eredmények nemzetközi közvélemény-kutatások és más tudományos adatok mutatóin alapulnak.
http://www.gesellschaftlicher-zusammenhalt.de/
A Bertelsmann Alapítvány megbízásából a brémai Jacobs nemzetközi magánegyetem (Jacobs University) kutatócsoportja által végzett felmérésben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió (EU) összesen 34 tagállamát rangsorolták a társadalmi kohézió erőssége alapján. Magyarország a 27. helyre került, Lengyelország és Szlovákia közé.
Az 1989 és 2012 közötti időszakot elemző tanulmány szerint Magyarország helyzete nem változott lényegesen az OECD és az EU mezőnyében: a magyar társadalom tartósan a rangsor alsó harmadához tartozott, kivéve az 1996 és 2003 közötti periódust, amikor a leggyengébb kohéziójú társadalmak közé süllyedt.
Ugyanakkor a kilenc elemzett dimenziót külön-külön vizsgálva jelentős változások figyelhetők meg. A rendszerváltás óta a magyarok a társadalmi sokszínűséget tekintve elfogadóbbak lettek, és erősödött a hazával való azonosulás, valamint a társadalmi kapcsolatok ereje. Erősödött a társadalmi normák tisztelete is, de a kiinduló gyenge közepes szinthez képest tovább halványodott a társadalom igazságosságának érzete, a magyarok egymás iránti szolidaritása és segítőkészsége pedig a rendszerváltás óta folyamatosan csekély.
"Míg a magyar társadalom javított rangsorolásán a társadalmi kapcsolatok terén, az alacsony intézményi bizalom és a társadalmi igazságosság megítélésének romlása arra enged következtetni, hogy a társadalmi intézmények legitimációja jelenleg veszélyben van" - idézte a Bertelsmann Alapítvány közleménye Ignácz Zsófiát, a Jacobs University kutatóját.
A vizsgálat alapján Dániában a legerősebb a társadalmi kohézió, és Romániában a leggyengébb. Az élbolyhoz a skandináv országok tartoznak. A kutatás szerint szoros és pozitív a kapcsolat a társadalmi kohézió és az adott ország gazdasága, illetve az információs társadalom fejlettsége között, vagyis minél erősebb a gazdaság, és minél inkább kiterjedtek a tudáson, információn alapuló társadalmi szerkezetek, annál erősebb az összetartozás érzése, a kohézió. Ugyancsak jellemző, de fordított összefüggés áll fenn a jövedelmi egyenlőtlenség és a kohézió között.
A Bertelsmann Alapítvány szerint az adatokból kitűnik, hogy a modern társadalmak már nem a hasonlóságokra alapozott szolidaritáson nyugszanak, hanem a sokszínűségen és az egymásrautaltságon alapuló szolidaritáson. A társadalmaknak "nem egy kirekesztő típusú kohézióra van szükségük, hanem egy olyanra, amely nemcsak elfogadja a különféle életvitelek, életformák és identitások sokaságát, hanem erősségének tekinti azt" - mondta Stephan Vogel, a szervezet Élő Értékek nevű programjának vezetője.
A kutatásba az EU 27 tagállamát vonták be (Horvátország kimaradt a felmérésből), valamint hét EU-n kívüli OECD-tagállamot (Ausztráliát, Kanadát, Izraelt, Új-Zélandot, Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Államokat). Az eredmények nemzetközi közvélemény-kutatások és más tudományos adatok mutatóin alapulnak.
http://www.gesellschaftlicher-zusammenhalt.de/
0 Megjegyzések