Nagyvárad- Keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor elnök bejelentette: hétfőn késő délután Brüsszelben az RMDSZ bejegyeztette az Európai Bizottságnál az Európai Polgári Kezdeményezést.
váradi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: hétfő késő délután bejegyezték az Európai Bizottságnál az Európai Polgári Kezdeményezést, melyet közösen indítottak útjára az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN), a dél-tiroli Néppárttal, és az európai őshonos kisebbségek védelmére vonatkozik. A kezdeményező bizottság hét tagja (
Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ Bosznia Hercegovinai főképviselője és Luis Durnwalder, Dél-Tirol autonóm tartomány kormányzója) Brüsszelben a vonatkozó előírásoknak és eljárásnak megfelelően iktatta ezt, az uniós törvényeknek megfelelően.
Lehetővé teszi
„Azért tartjuk fontosnak ezt, mert immár lehetővé tette az Európai Unió azt, hogy 1 millió EU-s állampolgár hét országból a Bizottsághoz és a Parlamenthez forduljon olyan kéréssel, mely az uniós kompetenciákba vág, illetve jogszabály alkotásra kérje és kötelezze a Uniót. Úgy gondoljuk, hogy az az európai kisebbségi szolidaritás, amit megteremtettünk, és az olaszországi FUEN-kongresszuson útjára indítottunk, elért abba a fázisába, melyet követően, hogyha az Európai Bizottság is úgy véli- szeptember 16-ig várunk tőle választ-, akkor elkezdhetjük azt az aláírás gyűjtési folyamatot, amelyre egy esztendő áll a rendelkezésünkre, és aminek eredményét reményeink szerint a jövő év közepén, az európai parlamenti választásokat követően az új összetételű parlamenthez és bizottsághoz fogjuk tudni benyújtani.”, hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: véleményük szerint eljött az ideje annak, hogy az európai őshonos kisebbségekkel az Európai Unió foglalkozzon. Tudják, hogy nem ezért jött létre sok évtizeddel ezelőtt, hanem ga
zdasági érdekek mentén, de elérkezett az a pillanat, amikor nem lehet és nem szabad megkerülni azt, hogy európai szinten az őshonos kisebbségek védelmét szabályozzák a tagállamok számára, illetve bizonyos kötelező előírásokat fogalmazzanak meg. „Ez az európai uniós tagállamokban a békés együttélést, a fejlődést és a jólétet szolgálja. Ha az EU foglalkozik azzal, hogy milyen mérete és hajlásszöge kell legyen az uborkának amit a piacra visznek, akkor úgy vélem, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek is megérdemlik a sokszínűség, a kulturális, nyelvi, vallási és etnikai sokféleség jegyében és elvek mentén, hogy ezt a védelmet az európai uniós szabályozások biztosítsák”, hangsúlyozta. Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ-elnök elmondta: nem tárgyalt a témában Tőkés László EP-képviselővel, nem kérte ki a tanácsát, és „nem szeretne sok időt elvesztegetni arra, hogy kommentálja mikor mit nyilatkozik a volt püspök”.
Nem vagy egyedül
Az indítvány mottója: „Nem vagy egyedül. Egy millió aláírás az európai sokszínűségért.”, és a kezdeményezők ezzel fel kívánják hívni az Európai Unió figyelmét az európai kisebbségek és etnikai csoportok, valamint regionális és kisebbségi nyelvek problémakörére, ezek megoldása érdekében intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg.
Európában 100 millió, a 340 őshonos nemzeti kisebbség valamelyikéhez tartozó polgár él, összesen 47 államban. Minden hetedik európai egy őshonos nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz tartozik. Az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél összesen 40 millió, kisebbségben élő uniós polgár. E társadalmi csoport nagy részének azonban nincsen politikai képviselete, ezért ezen is változtatni szeretne az EPK.
váradi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: hétfő késő délután bejegyezték az Európai Bizottságnál az Európai Polgári Kezdeményezést, melyet közösen indítottak útjára az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN), a dél-tiroli Néppárttal, és az európai őshonos kisebbségek védelmére vonatkozik. A kezdeményező bizottság hét tagja (
Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ Bosznia Hercegovinai főképviselője és Luis Durnwalder, Dél-Tirol autonóm tartomány kormányzója) Brüsszelben a vonatkozó előírásoknak és eljárásnak megfelelően iktatta ezt, az uniós törvényeknek megfelelően.
Lehetővé teszi
„Azért tartjuk fontosnak ezt, mert immár lehetővé tette az Európai Unió azt, hogy 1 millió EU-s állampolgár hét országból a Bizottsághoz és a Parlamenthez forduljon olyan kéréssel, mely az uniós kompetenciákba vág, illetve jogszabály alkotásra kérje és kötelezze a Uniót. Úgy gondoljuk, hogy az az európai kisebbségi szolidaritás, amit megteremtettünk, és az olaszországi FUEN-kongresszuson útjára indítottunk, elért abba a fázisába, melyet követően, hogyha az Európai Bizottság is úgy véli- szeptember 16-ig várunk tőle választ-, akkor elkezdhetjük azt az aláírás gyűjtési folyamatot, amelyre egy esztendő áll a rendelkezésünkre, és aminek eredményét reményeink szerint a jövő év közepén, az európai parlamenti választásokat követően az új összetételű parlamenthez és bizottsághoz fogjuk tudni benyújtani.”, hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: véleményük szerint eljött az ideje annak, hogy az európai őshonos kisebbségekkel az Európai Unió foglalkozzon. Tudják, hogy nem ezért jött létre sok évtizeddel ezelőtt, hanem ga
zdasági érdekek mentén, de elérkezett az a pillanat, amikor nem lehet és nem szabad megkerülni azt, hogy európai szinten az őshonos kisebbségek védelmét szabályozzák a tagállamok számára, illetve bizonyos kötelező előírásokat fogalmazzanak meg. „Ez az európai uniós tagállamokban a békés együttélést, a fejlődést és a jólétet szolgálja. Ha az EU foglalkozik azzal, hogy milyen mérete és hajlásszöge kell legyen az uborkának amit a piacra visznek, akkor úgy vélem, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek is megérdemlik a sokszínűség, a kulturális, nyelvi, vallási és etnikai sokféleség jegyében és elvek mentén, hogy ezt a védelmet az európai uniós szabályozások biztosítsák”, hangsúlyozta. Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ-elnök elmondta: nem tárgyalt a témában Tőkés László EP-képviselővel, nem kérte ki a tanácsát, és „nem szeretne sok időt elvesztegetni arra, hogy kommentálja mikor mit nyilatkozik a volt püspök”.
Nem vagy egyedül
Az indítvány mottója: „Nem vagy egyedül. Egy millió aláírás az európai sokszínűségért.”, és a kezdeményezők ezzel fel kívánják hívni az Európai Unió figyelmét az európai kisebbségek és etnikai csoportok, valamint regionális és kisebbségi nyelvek problémakörére, ezek megoldása érdekében intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg.
Európában 100 millió, a 340 őshonos nemzeti kisebbség valamelyikéhez tartozó polgár él, összesen 47 államban. Minden hetedik európai egy őshonos nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz tartozik. Az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél összesen 40 millió, kisebbségben élő uniós polgár. E társadalmi csoport nagy részének azonban nincsen politikai képviselete, ezért ezen is változtatni szeretne az EPK.
0 Megjegyzések