A NASA következő marsi robotja a korábbi élet jeleit keresi majd a bolygón, és olyan mintákat gyűjt, amelyeket aztán hazahoznak a Földre.
Az új felderítő – mely a tervek szerint 2020-ban indul – olyan helyszínt derít fel, amely valamikor lakható volt, saját megfigyeléseket végez, és anyagot gyűjt be, amelyeket a Földön maradt kutatók precedens nélküli részletességgel vizsgálhatnak meg – áll a misszió tudományos céljait meghatározó csapat által összeállított új jelentésben.
"A 2020-as marsi koncepció nem feltételezi, hogy valaha volt élet a bolygón - mondja Jack Mustard, a kutatócsapat elnöke. - Ugyanakkor a Curiosity friss eredményeivel lehetségesnek tűnik a korábbi marsi élet, ezért ideje megkezdenünk nyomainak kutatását."
A július 9-én közzétett jelentés szerint a 2020-as robot nagyrészt a tavaly a bolygón landolt Curiosity dizájnjára épít. Többek között nagyon hasonló vázat és „égi daru” landolási rendszert vonultat fel. Ám a tudományos kutatást már teljesen más szinten végzi. „A 2020-as felderítő másmilyen és jóval korszerűbb tudományos készülékeket szállít majd, mint a Curiosity, rendes fúrómagokat készít a porrá zúzott kőzetek helyett, ezenkívül mintákat gyűjt és azokat a későbbi hazaküldésre elő is készíti."
Egyelőre nem határozták meg, melyek lesznek ezek a készülékek. Ehhez a tervek szerint nyílt versenyt hirdetnek és annak alapján választják meg a tudományos felszerelést, mellyel a jelentés elfogadása esetén a múltbeli marsi élet vizuális, ásványtani és kémiai jeleit vehetik szemügyre. „A kinyert minták ásványtani összetételének mikroszkopikus szinten való vizsgálata precedens nélkülinek számít egy marsi missziónál – írja a NASA. - A korábbi élet lehetséges jeleinek kutatása hasznot húzhat a textúrák, formák, ásványi és szervesanyag-összetételek, valamint a lehetséges elemi kémiai felépítés vizsgálatából a minta egyes szemcséinek szintjén.”
A robot a tervek szerint a Földre egy későbbi misszió által hazahozandó mintákat nemcsak begyűjti, hanem el is tárolja. A mintavisszahozatalt a legtöbb kutató a lehetséges marsi élet vizsgálata legmegfelelőbb módjának tartja.
Az új felderítő landolási helyét még nem választották ki, energiaforrását hasonlóképpen nem erősítették meg. A Curiosity radioizotópos termoelektromos generátort alkalmaz, amely a radioaktív bomlás során keletkező hőt alakítja elektromossággá. A 2020-as robot talán hasonló technológiát kap, de az is lehetséges, hogy a napenergiát hasznosítja, mint kisebb társai, a Spirit és az Opportunity.
A Curiosity missziója összességében 2,5 milliárd dollárt kóstált. A 2020-as robot a várakozások szerint jóval olcsóbb lesz, a becsült összeg 1,5 milliárd dollár. Az új küldetést tavaly decemberben jelentették be, a kutatócsapat januárban alakult meg.
Az új felderítő – mely a tervek szerint 2020-ban indul – olyan helyszínt derít fel, amely valamikor lakható volt, saját megfigyeléseket végez, és anyagot gyűjt be, amelyeket a Földön maradt kutatók precedens nélküli részletességgel vizsgálhatnak meg – áll a misszió tudományos céljait meghatározó csapat által összeállított új jelentésben.
"A 2020-as marsi koncepció nem feltételezi, hogy valaha volt élet a bolygón - mondja Jack Mustard, a kutatócsapat elnöke. - Ugyanakkor a Curiosity friss eredményeivel lehetségesnek tűnik a korábbi marsi élet, ezért ideje megkezdenünk nyomainak kutatását."
A július 9-én közzétett jelentés szerint a 2020-as robot nagyrészt a tavaly a bolygón landolt Curiosity dizájnjára épít. Többek között nagyon hasonló vázat és „égi daru” landolási rendszert vonultat fel. Ám a tudományos kutatást már teljesen más szinten végzi. „A 2020-as felderítő másmilyen és jóval korszerűbb tudományos készülékeket szállít majd, mint a Curiosity, rendes fúrómagokat készít a porrá zúzott kőzetek helyett, ezenkívül mintákat gyűjt és azokat a későbbi hazaküldésre elő is készíti."
Egyelőre nem határozták meg, melyek lesznek ezek a készülékek. Ehhez a tervek szerint nyílt versenyt hirdetnek és annak alapján választják meg a tudományos felszerelést, mellyel a jelentés elfogadása esetén a múltbeli marsi élet vizuális, ásványtani és kémiai jeleit vehetik szemügyre. „A kinyert minták ásványtani összetételének mikroszkopikus szinten való vizsgálata precedens nélkülinek számít egy marsi missziónál – írja a NASA. - A korábbi élet lehetséges jeleinek kutatása hasznot húzhat a textúrák, formák, ásványi és szervesanyag-összetételek, valamint a lehetséges elemi kémiai felépítés vizsgálatából a minta egyes szemcséinek szintjén.”
A robot a tervek szerint a Földre egy későbbi misszió által hazahozandó mintákat nemcsak begyűjti, hanem el is tárolja. A mintavisszahozatalt a legtöbb kutató a lehetséges marsi élet vizsgálata legmegfelelőbb módjának tartja.
Az új felderítő landolási helyét még nem választották ki, energiaforrását hasonlóképpen nem erősítették meg. A Curiosity radioizotópos termoelektromos generátort alkalmaz, amely a radioaktív bomlás során keletkező hőt alakítja elektromossággá. A 2020-as robot talán hasonló technológiát kap, de az is lehetséges, hogy a napenergiát hasznosítja, mint kisebb társai, a Spirit és az Opportunity.
A Curiosity missziója összességében 2,5 milliárd dollárt kóstált. A 2020-as robot a várakozások szerint jóval olcsóbb lesz, a becsült összeg 1,5 milliárd dollár. Az új küldetést tavaly decemberben jelentették be, a kutatócsapat januárban alakult meg.
0 Megjegyzések