Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ötvenöt éves fennállása alatt "gigantikus lépéseket" tett, és a jövőben sok új találmányt és felfedezést ígér az ügynökség együttműködése a külföldi partnerekkel.
Sunita Williams, a NASA oroszországi műveleteiért felelős illetékese, egykori űrhajós - aki 2005-2006-os űrmissziója során 195 napot töltött az űrben, és ezzel rekordot állított fel az űrhajósnők között - az ITAR-TASZSZ-nak adott interjúban beszélt erről abból az alkalomból, hogy a NASA július 29-én ünnepli fennállásának 55-ik évfordulóját.
Az űrkutatási ügynökség születésének dátuma hivatalosan 1958. július 29-e - ezen a napon írta alá Dwight Eisenhower amerikai elnök az űrkutatásra szakosodott intézmény létrehozásáról szóló törvényt. Kezdetben, az űr meghódításáért folyó verseny hajnalán a NASA-nak mindössze négy laboratóriuma és mintegy nyolcvan alkalmazottja volt, köztük Wernher von Braun, aki előtte a Wehrmacht rakétakísérleti központjának volt a vezetője.
Jelenleg a NASA-nak 18 ezer alkalmazottja van, a jövő évi költségvetése pedig 17,7 milliárd dollárra rúg. Sunita Williams szerint az ügynökség valamivel több mint félévszázados fennállása óta "gigantikus lépéseket" tett a technológiai lehetőségek alkalmazásának terén, és abban a tekintetben is, hogy milyen feladatokat végrehajtására képes. Különösen az utóbbi két évtized hozott jelentős "ugrásokat" a technológiai fejlődés, s ezzel sokkal szerteágazóbb kutatásokra nyílt lehetőség.
Mára véget ért az űrkutatásnak az a korszaka, amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) "építési munkálatai" közben zajlottak a tudományos kísérletek. Elsimították az emiatt időről időre jelentkező súrlódásokat, s szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre a következő évtized kutatásaihoz. Úgy fogalmazott, hogy meglehetősen izgalmasaknak ígérkeznek a következő évek, és az űrkutatásban megszámlálhatatlanul sok dolog fog történni.
Megemlítette például a biológiai kísérletekhez szükséges új berendezésekben rejlő lehetőségeket, az ultrahang gyógyászati célú felhasználásával kapcsolatos reményeket. "Szerintem az elkövetkező dolgok ámulatba fogják ejteni az embereket" - fogalmazott az űrhajós. A Nemzetközi Űrállomás működtetésében részt vevő partnerországok - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán -, illetve az Európai Unió űrhivatala abban reménykedik, hogy meghosszabbítják az ISS élettartamát. Williams szerint ehhez a partnerek szoros együttműködésre lesz szükség.
A NASA oroszországi programvezetője szerint az ISS-en zajló amerikai és az orosz munkák oly mértékben összefonódtak, hogy a szakemberek egymásra vannak utalva, zajlik a technológiák cseréje, és folynak róluk a tárgyalások. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután lejárt az amerikai űrsiklóprogram, Oroszország "rendkívül megbízható, csodás" Szojuz típusú rakétát bocsátott a NASA rendelkezésére, amely amerikai asztronautákat juttat el az ISS-re Sunita Williams szerint az orosz űrprogramot az utóbbi hónapokban kísérő sorozatos kudarcok egyáltalán nem tépázták meg az Egyesült Államok bizalmát.
Az olyan esetek után, mint a Proton-M hordozórakéta július eleji felrobbanása volt, "meg kell állni és el kell gondolkodni" - mondta. A három orosz Glonaszsz navigációs műholdat szállító hordozórakétát július 2-án bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonurból, de az űreszköz az indítást követő 32. másodpercben felrobbant, majd lezuhant. Vele együtt megsemmisültek a műholdak is.
Az orosz űrkutatási hivatal (Roszkoszmosz) vizsgálata szerint a baleset a rosszul beállított szögsebesség-jeladók miatt történt. Legutóbb tavaly augusztusban végződött kudarccal egy orosz és egy indonéz műhold felbocsátása egy ilyen hordozórakétával. Sunita Williams azt mondja, számára is kissé meglepő volt az, hogy a Proton-M rakétával történt eset után az orosz űrágazatból milyen gyorsan érkeztek be az esettel kapcsolatos információk, és az orosz szakértők "őszinték voltak és készek az együttműködésre" az amerikaiakkal.
Ez szerinte a többéves amerikai-orosz partnerség minőségét jelzi. A kölcsönös bizalom lehetőséget nyújt arra, hogy őszintén beszéljenek egymás sikereiről, valamint kudarcairól.
Az űrkutatási ügynökség születésének dátuma hivatalosan 1958. július 29-e - ezen a napon írta alá Dwight Eisenhower amerikai elnök az űrkutatásra szakosodott intézmény létrehozásáról szóló törvényt. Kezdetben, az űr meghódításáért folyó verseny hajnalán a NASA-nak mindössze négy laboratóriuma és mintegy nyolcvan alkalmazottja volt, köztük Wernher von Braun, aki előtte a Wehrmacht rakétakísérleti központjának volt a vezetője.
Jelenleg a NASA-nak 18 ezer alkalmazottja van, a jövő évi költségvetése pedig 17,7 milliárd dollárra rúg. Sunita Williams szerint az ügynökség valamivel több mint félévszázados fennállása óta "gigantikus lépéseket" tett a technológiai lehetőségek alkalmazásának terén, és abban a tekintetben is, hogy milyen feladatokat végrehajtására képes. Különösen az utóbbi két évtized hozott jelentős "ugrásokat" a technológiai fejlődés, s ezzel sokkal szerteágazóbb kutatásokra nyílt lehetőség.
Mára véget ért az űrkutatásnak az a korszaka, amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) "építési munkálatai" közben zajlottak a tudományos kísérletek. Elsimították az emiatt időről időre jelentkező súrlódásokat, s szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre a következő évtized kutatásaihoz. Úgy fogalmazott, hogy meglehetősen izgalmasaknak ígérkeznek a következő évek, és az űrkutatásban megszámlálhatatlanul sok dolog fog történni.
Megemlítette például a biológiai kísérletekhez szükséges új berendezésekben rejlő lehetőségeket, az ultrahang gyógyászati célú felhasználásával kapcsolatos reményeket. "Szerintem az elkövetkező dolgok ámulatba fogják ejteni az embereket" - fogalmazott az űrhajós. A Nemzetközi Űrállomás működtetésében részt vevő partnerországok - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán -, illetve az Európai Unió űrhivatala abban reménykedik, hogy meghosszabbítják az ISS élettartamát. Williams szerint ehhez a partnerek szoros együttműködésre lesz szükség.
A NASA oroszországi programvezetője szerint az ISS-en zajló amerikai és az orosz munkák oly mértékben összefonódtak, hogy a szakemberek egymásra vannak utalva, zajlik a technológiák cseréje, és folynak róluk a tárgyalások. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután lejárt az amerikai űrsiklóprogram, Oroszország "rendkívül megbízható, csodás" Szojuz típusú rakétát bocsátott a NASA rendelkezésére, amely amerikai asztronautákat juttat el az ISS-re Sunita Williams szerint az orosz űrprogramot az utóbbi hónapokban kísérő sorozatos kudarcok egyáltalán nem tépázták meg az Egyesült Államok bizalmát.
Az olyan esetek után, mint a Proton-M hordozórakéta július eleji felrobbanása volt, "meg kell állni és el kell gondolkodni" - mondta. A három orosz Glonaszsz navigációs műholdat szállító hordozórakétát július 2-án bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonurból, de az űreszköz az indítást követő 32. másodpercben felrobbant, majd lezuhant. Vele együtt megsemmisültek a műholdak is.
Az orosz űrkutatási hivatal (Roszkoszmosz) vizsgálata szerint a baleset a rosszul beállított szögsebesség-jeladók miatt történt. Legutóbb tavaly augusztusban végződött kudarccal egy orosz és egy indonéz műhold felbocsátása egy ilyen hordozórakétával. Sunita Williams azt mondja, számára is kissé meglepő volt az, hogy a Proton-M rakétával történt eset után az orosz űrágazatból milyen gyorsan érkeztek be az esettel kapcsolatos információk, és az orosz szakértők "őszinték voltak és készek az együttműködésre" az amerikaiakkal.
Ez szerinte a többéves amerikai-orosz partnerség minőségét jelzi. A kölcsönös bizalom lehetőséget nyújt arra, hogy őszintén beszéljenek egymás sikereiről, valamint kudarcairól.
0 Megjegyzések