Hatékonyak a cigarettásdobozokon elhelyezett
figyelmeztetések
Ezek a legfontosabb megállapításai a Granada Egyetem
kutatásának, mely azt vizsgálta, hogy a dohányzás ártalmaira figyelmeztető
ábrák milyen érzelmi reakciókat váltanak ki az érintettekből. A kutatók két,
egymást kiegészítő vizsgálatot végeztek ugyanabban a tárgyban. Az elsőben – melyről
a Tobacco Control című lapban számoltak be – 597 résztvevő szubjektív
véleményét kérték ki az Európa Tanács által javasolt 35 figyelmeztető ábráról.
A második vizsgálatban – melyről egy tudományos kongresszuson (I Congreso
Ibérico de Psicología Clínica de la Salud y el Deporte) számoltak be a
közelmúltban – objektív pszichológiai teszteket használtak a képek hatásának
felmérésére. A vizsgálati csoportot 50, 19 és 23 év közötti személy alkotta, és
olyan változókat mértek, mint például a verejtékezés, a rágóizom mozgása (mely
a mosolygást jelzi) vagy a homlokráncolásért felelős izom működése. Ezen
túlmenően elemezték a vizsgálati alanyok fejmozgását is a képek megtekintése
közben. „A fej hátrafelé irányuló mozgása elkerülő válaszreakciót jelez, más
szóval a vizsgálati alany távolodik, mert a kép kellemetlen számára –
magyarázza a vizsgálatot vezető Miguel Angel Muñoz. − Amikor a fej előrefelé
mozog, az azt tükrözi, hogy a szemlélő számára a kép kellemes.” A mozgásokat
poligráf segítségével mérték, mely már kismértékű feszüléseket is képes
kimutatni a testben.
A második vizsgálat eredményei egybehangzanak az első
vizsgálat megállapításaival: a dohányzás veszélyeivel kapcsolatban Brüsszel
által javasolt képek nem eléggé erőteljesek ahhoz, hogy olyan elkerülő
válaszreakciót váltsanak ki, melynek hatására az érintett eltávolodna a
stimulust jelentő tárgytól, ez esetben a cigarettás doboztól. „A legtöbb képet
a résztvevők kellemetlennek élték meg, de nem elég hatásosnak ahhoz, hogy az
hasson a személyiségükre.”
És ami még ennél is figyelemre méltóbb: vannak olyan képek,
melyek nemhogy nem váltják ki a kívánt hatást, hanem azt a szemlélők inkább
pozitívnak, mint negatívnak élik meg. Ennél fogva éppen ellenkező hatást érnek
el, mint ami a cél lenne: inkább a dohányzás irányába motiválja az érintetteket
ahelyett, hogy eltávolítaná őket attól. Ez volt a helyzet például az idős ember
ráncos kezét ábrázoló fotóval vagy a magzatot ábrázoló ultrahangképpel.
Dr. Muñoz szerint a probléma több uniós országot is érint,
ezért az egyik lehetséges megoldás lehet „kevésbé explicit fotók elhelyezése a
cigarettás dobozokon” – akár még olyan képek is, amelyek közvetlenül nem a
dohányzást ábrázolják, de olyan érzeteket keltenek az emberben, amilyet a
kampány készítői szeretnének. Ennek megfelelően, ha például a légszomj érzését
akarjuk közvetíteni a szemlélőnek, akkor erre tökéletesen megfelel egy ember,
akinek zacskó van a fején, ha pedig a gusztustalanságot akarjuk ábrázolni,
akkor azt megtehetjük úgy, hogy bizonyos rovarok képét tesszük a dobozokra.
A két vizsgálat eredményeinek ismeretében a Granada Egyetem
kutatói azt javasolják, hogy „az Európa Tanács vegye revízió alá a cigarettás
dobozokra javasolt képsorozatot, mivel az nem éri el a kívánt hatást a
népességben. Másik fontos szempont, hogy a képeket 2003-ban fogadták el, az
azóta eltelt hosszú idő alatt pedig az emberek hozzászoktak a látványukhoz, ami
ugyancsak hozzájárulhat a hatástalanságukhoz”.
Forrás: medicalonline.hu
0 Megjegyzések