A társadalmak előtt álló új kihívások könnyebben megoldhatók lennének, ha nagyobb szerepet kapnának a nők az államigazgatás irányításában - véli az E&Y tanácsadó cég üzletág igazgatója. 

Kossuth Rádió - Egyre több nő dolgozik az államigazgatásban a világ húsz legfejlettebb államában, a női vezetők aránya azonban mindegyik országban 50 százalék alatti – derül ki az Ernst and Young (E&Y) tanácsadó cég friss felmérésből.  A G20-as országokra kiterjedő vizsgálat szerint mindössze négy helyen haladja meg a női vezetők arány a 30 százalékot az államigazgatásban, annak ellenére, hogy a szektor munkavállalói között jellemzően ennél jóval nagyobb mértékben vannak jelen. A női vezetők arányát tekintve Kanada vezet, a második helyen Ausztrália, a harmadikon az Egyesült Királyság áll.

Az eredmények kapcsán Szegedi Piroska, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) személyügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta, Magyarországon jó a nők aránya a közigazgatásban. A közigazgatási tárcánál például a dolgozók kétharmada nő. A jelentkezők száma és a fogadókészség is a maximális e tekintetben – hangsúlyozta. A nők magas arányát a helyettes államtitkár azzal magyarázta, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket csak nők tudnak és szeretnek elvégezni a tradíciók végett, például egy férfi nem szívesen ül be adminisztratív munkára. Ha ilyen munkát ajánlanak neki, akkor a válasz az, hogy ”mit? – én most adminisztrátor legyek vagy titkárnő?” – fogalmazott Szegedi Piroska.

Bindics Judit, az Ernst and Young államigazgatási szolgáltatások üzletágának igazgatója szerint a tanulmány legfőbb tapasztalata, hogy bár a közigazgatásban viszonylag magas a nők aránya, de – és ez a lényeg – felsővezetői feladatokat jóval kisebb részben kapnak. Németországban például az államigazgatási dolgozók fele nő, a csúcsvezetők közti arányuk azonban csak 14 százalék. Oroszországban 70 százalék a női dolgozók aránya, miközben csak 12-13 százaléknyian vannak a felső vezetők között.

Bindics Judit hangsúlyozta, hogy a felmérés nem terjedt ki Magyarországra, ezért az itthoni adatokról csak találgatni lehet, ezek szerint a hazai adatok nagyjából a német számokkal egyezhetnek.

Szegedi Piroska szerint a mostani helyzet oka, hogy az elmúlt évtizedekben a nők feladata általában az volt, hogy a háztartást vigyék, és ezzel hátteret biztosítsanak például a felsővezetőként dolgozó férfiak számára. Úgy vélte azonban, hogy a hagyományos női szerep összeegyeztethető a szakmai pályafutással, amit az ő példája is mutat: tanult, karriert épített, miközben gyereket is nevelt, ami „logisztikát és lemondást” igényel – ez a két kulcsszó – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Bindics Judit szerint azért fontos, hogy több női vezető legyen az államigazgatásban, mert a társadalmak előtt álló új kihívások miatt – klímaváltozás, demográfiai problémák, pénzügyi válság, stb. – friss új megoldásokat kell hozni a vezetésben. Olyan innovatív döntésekre van szükség, amelyekbe mindenképpen hasznos olyan erőket bevonni, amit a nők képviselhetnek.
„Hiszen más tapasztalattal, látásmóddal, perspektívával, hagyományokkal közelítenek egy döntéshez, és ha ők is szerepet kapnak, akkor valószínű, hogy jobb, újabb, érdekesebb megoldások születnek, és ez végül is milliók életét befolyásolja” – mondta a női felső vezetők arányáról végzett felmérés kapcsán Bindics Judit.