A megváltozott gazdasági helyzet megváltozott vállalatvezetést követel. Az alkalmazkodáshoz megfelelő kompetenciákkal kell rendelkezniük a kontrollereknek is.

Egyre nő a nyomás a cégeknél, hatékonyabbá kell válni mind a költségek, mind az eredmények tekintetében. Fontos a gyorsaság, a megbízhatóság, a rugalmasság - a kontrolling területén is. De milyen kompetenciákra van szükség ahhoz, hogy egy kontroller kiváló munkát végezzen? Erre kereste a választ a "Sikeres Controller Felmérés 2013", amelyet a Profession.hu és az IFUA Horváth & Partners közösen készített.

A kutatásban csaknem háromszázan vettek részt, többéves tapasztalattal rendelkező, gazdasági végzettségű szakemberek, akiknek a fele vezetői pozíciót tölt be. A felmérést Németországban is elvégezték: az eredmények sok hasonlóságot mutatnak, viszont a kompetenciák rangsorát nézve hangsúlybeli különbségek tapasztalhatók a két ország között.

Kiderült: mindkét országban az analitikus gondolkodási és elemzési képesség a kontrolleri siker kulcsa (ez az első számú kompetencia). A terhelhetőség is elengedhetetlen a sikeres munkavégzéshez. Az üzlet "értése" is felértékelődik a kontrollerek munkája során. Ennek felismerésében a német szakemberek előrébb járnak, mint a magyarok. Erősen jelenlévő kontrolleri szerep mindkét országban a business partner, azaz ők adnak tanácsot a vállalatvezetésnek. Emellett a kontrollereknek speciális képzési igényeik lennének, ám ezeket csak kevés vállalat elégíti ki - áll az eredményekben.

Kontroller: szakértő és tanácsadó
A divatos szlogenekkel ellentétben a kontrollernek nem kell "change agent" szerepbe helyezkednie (azaz nem ő a változások motorja), inkább a szakértő szerepében kell helyt állnia. A feladata továbbra is az információellátás és a kvalitatív elemzések készítése. A válaszadók többségénél a "change agent" szerep nem is létezik, sőt jelentős részük nem is tervezi ennek a bevezetését. Ezzel szemben a vállalatvezetés tanácsadója szerep a vállatok többségénél már kialakult.

A bizonytalan, változó környezetben a vezetők információs igénye drasztikusan nő, ezzel együtt az ad-hoc riportok jelentősége is emelkedik. A kontrollertől komplex, de egyben releváns információkat tartalmazó riportokat várnak, de emellett segítenie kell a vállalat vezetőit az adatok értelmezésben is. Mindkét országban az analitikus kompetencia az elsődleges sikertényezője a kontrollerek munkájának.

Elengedhetetlen a megfelelő kontrolling szaktudás, ezen belül is az előrejelzés-készítés és a vezetői információs rendszerek ismerete. Ám nincs lehetőség időtálló prognózisok készítésére, nagyobb hangsúlyt kapnak a szcenárió elemzések (amelyek többféle végkifejletet vázolnak fel), illetve a teljesítés naprakész nyomon követése és az intuitív döntéshozatal.

A vállalatvezetés a pénzügyi-számviteli fókuszú riportok helyett egyre inkább az üzleti környezetet és a vevőt központba állító minőségi, értékalapú elemzéseket követeli meg. A kontrollerekkel szemben fokozódó elvárás a megfelelő üzleti tudás. Ezen kompetencia fontosságát Magyarországon csak a termékportfólió és a vállalati stratégia ismeretével azonosítják, így összességében a 12. helyen szerepel a kompetencia-rangsorban, míg a német kontrollerek ezt az 5. legfontosabb kompetenciaként értékelték.

A hatalomgyakorlás módja megváltozott, a kontroller első számú ügyfele már nem a vezető, hanem a menedzsment csapat, amely egyre komolyabb támogatást vár el. A kontrollereknek képesnek kell lenniük arra, hogy tanácsot adjanak. A kompetencia-rangsor alapján a magyar kontrollerek körében jobban előtérbe kerül az ügyfél-orientáltság, ami részben a kisebb vállalati méreteknek is köszönhető. A német kontrollerek szervezetileg sokkal távolabb vannak a menedzsmenttől, mint magyar kollégáik.

Kommunikáció, konfliktuskezelés és mély empátia
A kontrollereknek folyamatos nyomás alatt kell megbízhatóan teljesíteniük, ki kell elégíteniük a menedzsment állandó információéhségét. Ebben a helyzetben az a jó kontroller, akinek a terhelhetősége szinte határtalan. Mindkét felmérés szerint ez a második legfontosabb kompetencia.

Egyre több konfliktushelyzetet kell megoldania a kontrollernek is. Ezt még fel is erősíti az egyre növekvő munkaleterhelés. A konfliktus felvállalását a német kontrollerek a legfontosabb kompetenciák közé sorolják, míg Magyarországon ezt csak közepes fontosságúra értékelik.

A hagyományos eszközök mellett felértékelődik a személyes kommunikáció és a nyelvtudás is. A hagyományos kontrolleri kommunikációs eszközök, például az elemzéseken keresztül történő információátadás jelentősége mellett egyre fontosabb lesz a másokkal való együttműködés. Ezt Magyarországon még kevésbé ismerték fel, így kommunikációs képesség összességében a kompetencia-rangsorban a 13. helyen helyezkedik el, míg a német kitöltőknél a 7. helyen áll.

A csapatmunka miatt az empátia/érzékenység is egyre fontosabbá válik, és együtt kell működni a többi szakterülettel. Ennek fontosságát mégis a legkevésbé fontos kompetenciaként értékelték Magyarországon.

Fejlődni szeretnének
A kontrollerek leterheltsége és a velük szemben támasztott követelmények folyamatosan nőnek, viszont a vállalatok többsége nem biztosítja számukra a megfelelő tanulási, továbbképzési lehetőségeket.
A válaszadók nagy része szeretne fejlődni, de a legtöbben - a válaszadók kétharmada - azt nehezményezi, hogy a munkaadó nem biztosít számukra képzéseket. A cégek általában a szakirodalom biztosításával segítik a tanulni vágyó kontrollereket (35,5 százalék).

A felmérés készítői szerint a cégek elsődleges feladata a munkatársak alkalmassá tétele a kontrolling feladatok és tevékenységek elvégzésére. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a szakemberek meg tudjanak birkózni a kritikus helyzetekkel, meglegyenek a képességeik és az ismereteik hozzá. Ezt pedig csakis a kontrollerek fejlesztésével és képzésével érhető el.

Forrás: profession.hu