Kúszó főzelékfélék
Egyes főzeléknövények, mint a bab, a borsó vagy az uborka
sűrű, tömött lombozatot nevelnek, amely hatásosan véd a nap, a szél és a
bepillantás ellen. Az uborka és a babfélék napos, széltől védett helyet
kedvelnek. A borsó jobban érzi magát félárnyékban. Vásárláskor ügyeljünk arra,
hogy a választott fajta lisztharmatnak ellenálló legyen. A kúszónövényekhez
gondoskodni kell támaszrendszerről is, amelyre felkúszhatnak. Ez lehet
rudakból, zsinórokból készült rács vagy háló, de a növényekkel a korlát rácsát
is befuttathatjuk!
Ízletes kúszóbajnokok
Uborka (Cucumis sativus)
Ki ne szeretné a friss uborkából (kaporral) készített
ízletes salátát? E két növény nemcsak a tálban, de a ládában is jól megfér
egymás mellett. A kapor erőteljesebbé teszi az uborka ízét. Egy-egy cserépbe
(legalább 30 cm átmérőjű legyen) középre május közepén három magot vetünk.
Kelés után a legerősebbet hagyjuk meg, a többit kihúzzuk. Az uborka akkor a
legízletesebb, ha a hossza nem haladja meg a 20 cm-t.
Zöldborsó (Pisum sativum)
A borsó közeli rokona a bükkönynek, és egyes fajták szép,
mutatós virágzatot fejlesztenek. A legtöbb borsó hidegtűrő, ezért már
márciusban elvethető. A növényeket ne tartsuk túl közel egymáshoz, ezzel is
csökkenthetjük a lisztharmat-fertőzés veszélyét. Az első hüvelyeket a vetéstől
számított 8. hét táján már szedhetjük. Ezután a betakarítás folyamatos lehet
akár a nyár végéig.
Amit a zöldborsóról tudnunk kell!
Sisakbab (Dolichos lablab)
Fásodó szárú trópusi babféle, szép ibolyaszínű virágaiért,
ehető hüvelyeiért, magvaiért termesztik. Május elején vessük nagy cserepekbe.
Az első hüvelyeket már mintegy 8 hét után szüretelhetjük. Ezután folyamatosan
szedhetjük a hüvelyeket, mielőtt azok kinyílnának.
Kúszó gyümölcsök
A szeder és a szőlő több éves díszt jelentenek az erkély
falain vagy a rácsokon. Az örökzöld szederfélék télen is megtartják zöld
leveleiket. A ház fala mellett e kúszónövények gond nélkül átteleltethetők.
Erős fagy esetén a kitett, fiatalabb vesszőket újságpapírral vagy más anyaggal
becsavarva védhetjük a hidegtől.
Növénytermesztés az erkélyen
Szeder (Rubus fruticosus)
Nagy sötét termései különösen aromásak és ízletesek, ha
frissen szedjük őket. Az edényes tartásra a tövismentes fajták ajánlhatók. A szeder
az egyéves vesszőkön hozza a termését. Az alapból minden évben új vesszők
fejlődnek, amelyeket dróttal erősíthetünk a támrendszerhez. A letermett
vesszőket ősszel tőből ki kell vágni.
Szőlő (Vitis vinifera)
A mindenki által ismert termése az egyik legfinomabb
gyümölcsünk. Vásárláskor igyekezzünk lisztharmatnak ellenálló fajtát
választani. A szőlőtő nagy edényt igényel, gondozása bizony törődéssel,
rendszeres munkával jár. A permetezés intenzíven lakott környezetben nem
ajánlott, de a metszés, műtrágyázás, öntözés folytonos figyelmet igényel.
Maracuja (Passiflora edulis)
A nagy, feltűnően szép virágú cserepes növény napos helyen
érzi jól magát. Nem télálló, ezért átteleléshez világos, meleg helyiségbe kell
vinnünk. Tavasszal a növényt erősen vágjuk vissza.
Növényvédelem
Júniustól kezdi az almamoly a petéi lerakását. Ha
feromoncsapdát helyezünk el az almafák egyikén, ezzel jelentősen csökkenthetjük
a peterakást. Az elbujt lárvákat ilyenkor elcsíphetjük. Közvetlenül a talaj
felett erősítsünk hullámpapír gyűrűt a fa törzsére (a hullámpapírt 20 cm
magasságban hajtsuk ketté középen, fektessünk a hajlatba zsineget, és azzal
kötözzük a fatörzshöz). A lárvák a hullámpapír csövecskéit jó búvóhelynek
találják a bábozódáshoz. Hasznos segítőtársaink, a madarak hamarosan rátalálnak
az ínyencségekre, és kicsipegetik a bábokat vagy lárvákat. Nagyon meleg
nyarakon augusztus végén az eljárást ismételjük meg.
Forrás: edenkert.hu
0 Megjegyzések