Origo: Mintegy 3,5 millió éve jelentős változás következett be az emberelődök táplálkozásában. Falevelek és gyümölcsök mellett fű- és sásféléket, valamint pozsgás növényeket is kezdtek fogyasztani.
 
Az emberek ősei 3,5 millió évvel ezelőttig szinte kizárólag faleveleket és gyümölcsöket fogyasztottak némi cserjével és lágyszárú növénnyel kiegészítve. Ez az étrend megfelelt a mai gorillák és csimpánzok étrendjének. Nagyjából 3,5 millió éve azonban változás következett be. A korai homininák, például az Australopithecus afarensis és a Kenyanthropus platyops elkezdtek fű- és sásféléket, valamint pozsgás növényeket is enni, illetve az is lehet, hogy olyan állatokat kezdtek fogyasztani, amelyek étrendjén ezek a növények szerepeltek. 
 
Az étrendi változás kiolvasható őseink fogzománcának kémiai összetételéből - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent, négy cikkből álló összeállításban. 
"Ezek a cikkek a jelenleg elképzelhető legalaposabb izotópos tanulmányokat képviselik, amelyek a korai emberek étrendjével foglalkoznak" - mondta dr. Zeresenay Alemseged, a Kaliforniai Tudományos Akadémia antropológiai szakosztályának elnöke, két cikk társszerzője. "Mivel a táplálkozás a legfontosabb tényező egy élőlény élettanának, viselkedésének és környezettel való kölcsönhatásának meghatározásakor, ezek az eredmények új bepillantást engednek az evolúciónkat alakító mechanizmusokba."
 
 
 
Dr. Zeresenay Alemseged (jobbra) a dikikai (Etiópia) ásatási helyen
Forrás: California Academy of Sciences
 
A növényeket fotoszintézisük alapján három csoportra lehet osztani: C3, C4 és CAM. A C3 növények (fák, cserjék és lágyszárúak) kémiailag megkülönböztethetők a C4/CAM növényektől (fű- és sásfélék és pozsgások), mert ez utóbbiak nagyobb mennyiségű nehezebb szénizotópot (C-13) építenek be a szöveteikbe. Amikor a növényeket megeszik, akkor az izotópok az állat saját szöveteibe épülnek be, többek közt a fejlődő fogak zománcába. A kutatók még évmilliók múlva is képesek meghatározni a C-13 relatív mennyiségét a fogzománcban, és ebből következtetni a C3, illetve a C4/CAM növények arányára az állat étrendjében. 
 
A mostani tanulmányok kimutatták, hogy 3,5 millió éve jelentős eltolódás következett be a C4/CAM növények javára. Azt viszont nem tudják kimutatni a kutatások, hogy pontosan milyen ennivalókból származtak ezek a növények. Valószínűleg a C4/CAM növényi élelmek fűmagvak és gyökerek mellett növényevő állatokból, például termeszekből, sőt kisebb vadakból, illetve elhullott tetemekből származnak. 2010-ben például Alemseged és munkatársai írták le az eszközhasználattal egybekötött legősibb (3,4 millió éves) húsfogyasztást. 
 
"Az izotópos jellemzőknek az új tanulmányokban dokumentált változása azzal a bizonyított ténnyel összekapcsolva, hogy a dikikai Australopithecus afarensis már nagyjából 3,5 millió éve fogyasztott húst, a faj étrendi alkalmazkodásának kiszélesedésére utal" - mondta Alemseged. 
 
A mostani kutatási eredmények megkérdőjelezik több ma divatos táplálkozás, például a paleolit étrend helyességét. A paleolit étrend nem javasolja a gabonafélék magvainak fogyasztását, ellenben 50 százaléknál nagyobb részarányú állati eredetű élelmiszer fogyasztását tartja kívánatosnak. Láthatjuk azonban, hogy őseink jóval a földművelés elterjedése előtt is jórészt fűmagvakkal (nem nemesített gabonamagokkal) és egyéb növényekkel táplálkoztak, és a húsevés evolúciós mértékkel mérve "újabb" keletű szokása még nem változtathatta meg jelentősen az emberi szervezetet.