Az egyenes ági rokonok könnyű helyzetben vannak, akár örökölnek, vásárolnak vagy ajándékoznak egymás közt, nem kell illetéket leróniuk. A testvérek közti ügyletek után azonban fizetni kell, hacsak nem bonyolítják meg kissé a vagyontárgyak útját. 

Kossuth Rádió - Vásárolt, örökölt és ajándékba kapott autók után főszabály szerint illetéket kell fizetni, ha azonban egyenes ági rokonokról van szó, akkor ők illetékmentesen örökölhetnek, ajándékozhatnak, adhatnak el bármit egymásnak, nemcsak kocsit, de akár orvosi praxist is.










Az ajándékozásról azonban minden esetben is papír szükséges, és be kell jelenteni az adóhivatalban. Erre nincsen alakszerű nyomtatvány, ezért elég elküldeni egy levelet. Az igazolásként szolgáló dokumentum különösen vagyonosodási vizsgálat esetén jöhet jól – mondta el a Napközben csütörtöki adásában Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- ás Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője.

A hatóság munkatársa a Kossuth Rádió műsorában egyúttal hangsúlyozta, az idén január 1-jétől élő szabályozás szerint azonban a testvérek és házastársak közti ajándékozás nem ingyenes, mert nem egyenes ági rokonokról van szó – a testvérek oldaláginak számítanak. Ha például a férj a feleségtől ajándékot kap – mivel nem egyenes ági rokonokról van szó –, illetéket kell leróni. Ezzel szemben, ha valaki örököl a házastársától, nem kell fizetnie az így birtokába került vagyontárgy után – tette hozzá Linczmayer Szilvia. A műsorban elhangzott még, testvérek esetében úgynevezett háromszögügylettel  lehet elkerülni az illetékfizetést: az ajándékozó testvér a vagyontárgyát valamelyik szülőjének adja, majd az továbbajándékozza a másik testvérnek.

Gépkocsiknál az illeték az adott jármű életkorától – minél idősebb, annál kedvezőbben alakul a fizetendő összeg – és a teljesítményétől függ. Például egy ötéves 1300 köbcentis, 50 kilowattos autó után 27 ezer 500 forint az illeték.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy ha valaki külföldi rendszámú kocsiját el akarja adni a lányának, kell-e illetéket fizetni, az adóhivatal munkatársa elsőre úgy reagált: ez a probléma a teljes illetéktörvényt lefedi. A szóvivő elmondta, a főszabály az, hogy bármilyen Magyarországon nyilvántartásba vett autóra – akármilyen állampolgárságú a tulajdonosa – a magyar illetékszabályok vonatkoznak, vagyis itt kell fizetni utána.  

Ha Magyarországon nincs nyilvántartásba véve egy kocsi, akkor ott kell megfizetni az illetéket, ahol eladják. Tehát, ha valaki a külföldi rendszámú autóját itthon adja el, akkor itt kell leróni az illetéket. Mivel azonban a kérdés arról szólt, hogy a gépkocsit szülő adja el a gyerekének, ezért a 2013-as törvényváltozás értelmében egyenes ági rokoni kapcsolatuk miatt esetükben nincs illetékfizetési kötelezettség – mondta el a napközben csütörtöki adásában Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője.