Az előrehaladásról szóló jelentés szerint csak nyolc ország
teljesítette a gyermekgondozási szolgáltatások rendelkezésre állására és
elérhetőségére vonatkozó, uniós szinten megállapított mindkét célkitűzést (lásd
a mellékletet). Az EU vezetői által 2002-ben megállapított úgynevezett
barcelonai célok szerint a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek
90 %-a, és a három év alatti gyermekek 33 %-a számára kellene gyermekgondozási
ellátást biztosítani. Emellett a Bizottság által szintén ma közzétett új
tanulmány rávilágít a nemek közötti nyugdíjszakadék jelenségére, melyből az
derül ki, hogy az uniós átlag szintjén a nők nyugdíja 39 %-kal alacsonyabb a
férfiakénál.
„Minden szülő tisztában van azzal, hogy a megfizethető és
elérhető gyermekgondozási ellátás gyermekük fejlődése és a dolgozó szülők
szempontjából egyaránt nagyon fontos. Ennek ellenére eddig csak a tagállamok
egyharmadának sikerült teljesíteni saját gyermekgondozási célkitűzését” –
mondta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az
uniós polgárságért felelős európai biztos. „A tagállamoknak lépniük kell, ha
teljesíteni akarják a vállalt 75 %-os foglalkoztatási célkitűzést. A
gyermekgondozási kiadásokat nem szabad költségnek tekinteni, hanem a jövőbe való
befektetésnek.”
A 2010-re vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az EU legtöbb
országa nem teljesítette saját, gyermekgondozási ellátásra vonatkozó
célkitűzését: csupán nyolc ország teljesítette a célt mindkét korcsoport
vonatkozásában (0–3 év; 3 évtől az iskolaköteles korig): Belgium, Dánia,
Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Szlovénia és az Egyesült
Királyság. Csak 10 tagállam teljesítette az első kategóriára (0–3 éves kor)
vonatkozó és 11 a második kategóriához (3 évtől az iskolaköteles korig)
kapcsolódó célkitűzést (lásd a mellékletet).
Ugyanakkor a 2011-re vonatkozó, frissen közzétett adatok
visszaesést mutatnak az idősebb gyermekek számára nyújtott gyermekgondozási
ellátások terén, ami azt jelenti, hogy a célokat 2010-ben teljesítő országok
közül néhány (Spanyolország, Hollandia és Írország) már nem éri el a 90 %-os
határt.
A munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyra irányuló
szakpolitikák – különösen a gyermekgondozási szolgáltatások – kulcsfontosságúak
a nők foglalkoztatásának előmozdításában. Az EU foglalkoztatási célkitűzéseinek
teljesítéséhez és az általános gazdasági stratégia javításához alapvetően
fontos, hogy több nő dolgozzon. A Bizottság ezért május 29-én, a 2013-ra
vonatkozó harmadik európai szemeszter keretében országspecifikus ajánlásokra
irányuló javaslatokat nyújtott be a Tanácsnak (lásd IP/13/463). 11 tagállamnak
címeztek ajánlásokat1 a nők foglalkoztatásáról, a gyermekgondozás rendelkezésre
állásáról/minőségéről és/vagy az egész napos iskolai helyekről és gondozási
szolgáltatásokról.
Új tanulmány a nemek közötti nyugdíjszakadékról
A Bizottság ma egy új szakértői tanulmányt is közzétett az
európai nemek közötti nyugdíjszakadékról – ami az első ilyen témájú
tanulmánynak számít. A tanulmány azt mutatja, hogy a nők alacsonyabb
foglalkoztatási arányának hatásai nyugdíjas korukban is jelentkeznek: a nők
átlagosan 39 %-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. A nemek közötti
nyugdíjszakadék három munkaerő-piaci trendből adódik: (1) a nők a férfiakhoz
képest nagyobb valószínűséggel állástalanok; (2) kevesebb órában és/vagy
kevesebb évet dolgoznak; és (3) átlagosan alacsonyabb fizetést kapnak. A
nyugdíjrendszerek nem egyszerűen semleges tükörképei a múltbeli foglalkoztatási
történeteknek: a nyugdíjak csökkenthetik, reprodukálhatják vagy akár
erősíthetik is az egyenlőtlenségeket a nemek között a munkaerőpiacon és a
gondozási feladatok nők és férfiak közötti megosztása tekintetében.
A nemek közötti egyenlőség új mutatója, a nemek közötti
nyugdíjszakadék, segít megbecsülni a nemek közti egyenlőtlenségeknek az emberek
egész élete során tapasztalható mértékét. A helyzet nagy különbségeket mutat az
EU-n belül (lásd a mellékletet). A tagállamok nagy számában nagyon jelentős a
nemek közötti nyugdíjszakadék: 17 országban legalább 30 % a nyugdíjak közötti
különbség. A nemek között Luxemburgban (47 %) és Németországban (44 %) a
legnagyobb a nyugdíjszakadék. A másik véglet: Észtországban a legkisebb a nemek
közötti nyugdíjszakadék (4 %), melyet Szlovákia követ (8 %).
A felmérések szerint a házasság és az anyaság növeli a nemek
közötti nyugdíjszakadékot. A különbség kisebb, de még mindig elég nagy az
egyedülálló nők esetében (17 %). Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy
„büntetés jár” az anyaságért: szinte minden tagállamban kedvezőtlenebb a
nyugdíja annak, akinek gyerekei vannak. A legtöbb esetben a gyerekek számával a
„büntetés” mértéke is nő (lásd a mellékletet).
2002-ben az uniós országok állam- és kormányfői a barcelonai
Európai Tanács következtetéseiben megállapodtak abban, hogy:
„A tagállamok számolják fel a nők munkaerő-piaci részvételét
akadályozó tényezőket, valamint törekedjenek arra, hogy – figyelembe véve a
gyermekgondozási lehetőségek iránti igényt és az adott országra jellemző
gyermekgondozási rendszert – 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti
gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára
nyújtsanak gyermekgondozási ellátást”.
Azóta ezek a gyermekgondozási lehetőségekre vonatkozó
barcelonai célokként ismertek, és megvalósításuk a munka, valamint a magán- és
családi élet összeegyeztetésére irányuló szakpolitikák központi eleme volt az
EU és a tagállamok szintjén egyaránt.
A gyermekgondozási lehetőségek prioritásnak számítottak a
Bizottság nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáiban is, és erre a
célra a strukturális alapokon (különösen az Európai Szociális Alapon) keresztül
nyújtottak uniós pénzügyi támogatást.
Bár 2002 óta történt némi előrelépés, a tagállamok
kötelezettségvállalásai ellenére a 2010-es uniós gyermekgondozási kínálat még
elmaradt az ezekben a célkitűzésekben foglaltaktól.
Forrás: http://csaladhalo.hu
0 Megjegyzések