A tagállamoknak fokozniuk kell a gyermekgondozási ellátás javítására irányuló erőfeszítéseiket, ha az EU 2020-ig el akarja érni a 75 %-os foglalkoztatási rátára vonatkozó célkitűzését, áll az Európai Bizottság ma közzétett jelentésében.

Az előrehaladásról szóló jelentés szerint csak nyolc ország teljesítette a gyermekgondozási szolgáltatások rendelkezésre állására és elérhetőségére vonatkozó, uniós szinten megállapított mindkét célkitűzést (lásd a mellékletet). Az EU vezetői által 2002-ben megállapított úgynevezett barcelonai célok szerint a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 90 %-a, és a három év alatti gyermekek 33 %-a számára kellene gyermekgondozási ellátást biztosítani. Emellett a Bizottság által szintén ma közzétett új tanulmány rávilágít a nemek közötti nyugdíjszakadék jelenségére, melyből az derül ki, hogy az uniós átlag szintjén a nők nyugdíja 39 %-kal alacsonyabb a férfiakénál.

„Minden szülő tisztában van azzal, hogy a megfizethető és elérhető gyermekgondozási ellátás gyermekük fejlődése és a dolgozó szülők szempontjából egyaránt nagyon fontos. Ennek ellenére eddig csak a tagállamok egyharmadának sikerült teljesíteni saját gyermekgondozási célkitűzését” – mondta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős európai biztos. „A tagállamoknak lépniük kell, ha teljesíteni akarják a vállalt 75 %-os foglalkoztatási célkitűzést. A gyermekgondozási kiadásokat nem szabad költségnek tekinteni, hanem a jövőbe való befektetésnek.”

A 2010-re vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az EU legtöbb országa nem teljesítette saját, gyermekgondozási ellátásra vonatkozó célkitűzését: csupán nyolc ország teljesítette a célt mindkét korcsoport vonatkozásában (0–3 év; 3 évtől az iskolaköteles korig): Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Szlovénia és az Egyesült Királyság. Csak 10 tagállam teljesítette az első kategóriára (0–3 éves kor) vonatkozó és 11 a második kategóriához (3 évtől az iskolaköteles korig) kapcsolódó célkitűzést (lásd a mellékletet).

Ugyanakkor a 2011-re vonatkozó, frissen közzétett adatok visszaesést mutatnak az idősebb gyermekek számára nyújtott gyermekgondozási ellátások terén, ami azt jelenti, hogy a célokat 2010-ben teljesítő országok közül néhány (Spanyolország, Hollandia és Írország) már nem éri el a 90 %-os határt.

A munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyra irányuló szakpolitikák – különösen a gyermekgondozási szolgáltatások – kulcsfontosságúak a nők foglalkoztatásának előmozdításában. Az EU foglalkoztatási célkitűzéseinek teljesítéséhez és az általános gazdasági stratégia javításához alapvetően fontos, hogy több nő dolgozzon. A Bizottság ezért május 29-én, a 2013-ra vonatkozó harmadik európai szemeszter keretében országspecifikus ajánlásokra irányuló javaslatokat nyújtott be a Tanácsnak (lásd IP/13/463). 11 tagállamnak címeztek ajánlásokat1 a nők foglalkoztatásáról, a gyermekgondozás rendelkezésre állásáról/minőségéről és/vagy az egész napos iskolai helyekről és gondozási szolgáltatásokról.

Új tanulmány a nemek közötti nyugdíjszakadékról

A Bizottság ma egy új szakértői tanulmányt is közzétett az európai nemek közötti nyugdíjszakadékról – ami az első ilyen témájú tanulmánynak számít. A tanulmány azt mutatja, hogy a nők alacsonyabb foglalkoztatási arányának hatásai nyugdíjas korukban is jelentkeznek: a nők átlagosan 39 %-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. A nemek közötti nyugdíjszakadék három munkaerő-piaci trendből adódik: (1) a nők a férfiakhoz képest nagyobb valószínűséggel állástalanok; (2) kevesebb órában és/vagy kevesebb évet dolgoznak; és (3) átlagosan alacsonyabb fizetést kapnak. A nyugdíjrendszerek nem egyszerűen semleges tükörképei a múltbeli foglalkoztatási történeteknek: a nyugdíjak csökkenthetik, reprodukálhatják vagy akár erősíthetik is az egyenlőtlenségeket a nemek között a munkaerőpiacon és a gondozási feladatok nők és férfiak közötti megosztása tekintetében.

A nemek közötti egyenlőség új mutatója, a nemek közötti nyugdíjszakadék, segít megbecsülni a nemek közti egyenlőtlenségeknek az emberek egész élete során tapasztalható mértékét. A helyzet nagy különbségeket mutat az EU-n belül (lásd a mellékletet). A tagállamok nagy számában nagyon jelentős a nemek közötti nyugdíjszakadék: 17 országban legalább 30 % a nyugdíjak közötti különbség. A nemek között Luxemburgban (47 %) és Németországban (44 %) a legnagyobb a nyugdíjszakadék. A másik véglet: Észtországban a legkisebb a nemek közötti nyugdíjszakadék (4 %), melyet Szlovákia követ (8 %).

A felmérések szerint a házasság és az anyaság növeli a nemek közötti nyugdíjszakadékot. A különbség kisebb, de még mindig elég nagy az egyedülálló nők esetében (17 %). Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy „büntetés jár” az anyaságért: szinte minden tagállamban kedvezőtlenebb a nyugdíja annak, akinek gyerekei vannak. A legtöbb esetben a gyerekek számával a „büntetés” mértéke is nő (lásd a mellékletet).

2002-ben az uniós országok állam- és kormányfői a barcelonai Európai Tanács következtetéseiben megállapodtak abban, hogy:

„A tagállamok számolják fel a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó tényezőket, valamint törekedjenek arra, hogy – figyelembe véve a gyermekgondozási lehetőségek iránti igényt és az adott országra jellemző gyermekgondozási rendszert – 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára nyújtsanak gyermekgondozási ellátást”.

Azóta ezek a gyermekgondozási lehetőségekre vonatkozó barcelonai célokként ismertek, és megvalósításuk a munka, valamint a magán- és családi élet összeegyeztetésére irányuló szakpolitikák központi eleme volt az EU és a tagállamok szintjén egyaránt.

A gyermekgondozási lehetőségek prioritásnak számítottak a Bizottság nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáiban is, és erre a célra a strukturális alapokon (különösen az Európai Szociális Alapon) keresztül nyújtottak uniós pénzügyi támogatást.

Bár 2002 óta történt némi előrelépés, a tagállamok kötelezettségvállalásai ellenére a 2010-es uniós gyermekgondozási kínálat még elmaradt az ezekben a célkitűzésekben foglaltaktól.

Forrás: http://csaladhalo.hu