1929-ben izgalmas leletre bukkantak a történészek az isztambuli szultáni palotában: egy régi hajózási térkép egy szeletére, mely meglepő részletességgel ábrázolja az Atlanti-óceán európai, afrikai, amerikai és antarktiszi partjait. A 16. század elején keletkezett térkép azért különösen figyelemre méltó, mert messze meghaladja kora földrajzi ismereteit; az Antarktiszt például csak 1818-ban fedezték fel. Lassan száz éve folyik a szenvedélyes vita, hogy honnan szerezhette ismereteit a térkép készítője.

A titokzatos Piri admirális

 A rajta szereplő jegyzetekből tudjuk, hogy a gazellabőrre rajzolt térkép 1513-ban keletkezett, és a szultán egyik tengerésze, Muhiddin Piri munkája. Piri kezdetben kalózként tevékenykedett, majd a szultán szolgálatába állt és a tengerészet tisztje lett. Egészen a reis rangig vitte, ami a tengernagynak felel meg. Innen kapta a nevét a térkép is. Utazásai során bejárta a világot, így széles körű földrajzi ismeretekre tett szert. Szenvedélyes térképész is volt, minden keze ügyébe kerülő térképet lemásoltatott. Pusztán ezzel azonban nem magyarázható a modern térképek részletességével vetekedő műve.



Balra a Dardanellák, jobbra pedig Afrika és Dél-Amerika partvonalai
Ismerte Antarktiszt!


Kolumbusz alig húsz éve fedezte fel Amerikát, amikor a tengernagy már pontosan ábrázolta Dél-Amerika keleti partvonalát, sőt, még az Andok vonulatát is jelezte. Antarktiszt jó háromszáz évvel később fedezték fel, ám csak 1949-ben készült róla térkép a kor legmodernebb eszközei segítségével. Pontosan jeleníti meg az Európa és Amerika közötti távolságot is. Emellett a valóságnak megfelelően ábrázolja a Falkland-szigeteket is, és elsőként mutatta be a La Plata torkolatot. Mivel a térképnek csak egy 90 x 65 cm-es szelete maradt fenn, nem tudhatjuk, hogy a világ többi táját milyen részletességgel ismerte Muhiddin Piri, ám az biztos, hogy a ránk maradt darab messze meghaladja a kor földrajzi ismereteit. Akkoriban ugyanis meglehetősen pontatlan és hiányos térképek készültek, amiken gyakran szerepeltek képzeletbeli tájak is.
A rejtélyes források
Piri Reis jegyzeteket is fűzött a művéhez, így tudjuk, hogy a térkép készítéséhez saját ismeretein túl régi térképeket is felhasznált. Összesen húsz forrást jelöl meg, egyebek mellett nyolc Ptolemaiosz-térképet, négy korabeli portugál térképet, egy Dél-Ázsiát ábrázoló arab térképet és egy Kolumbusz által készített Újvilág-térképet. Állítása szerint forrásai közül egy Nagy Sándor korából származik, illetve elárulja azt is, hogy Kolumbusz felfedezéseiről egy fogságba esett hajóstól szerzett tudomást és egy térképet is kapott a fogolytól. Ennél többet nem tudunk a forrásairól, ám már ez is elég ahhoz, hogy sokak fantáziáját izgassa a titokzatos térkép, és sorra keletkezzenek a sokszor sci-fibe illő elméletek. Egyesek ugyanis meg vannak győződve arról, hogy ilyen pontos és részletes térképet csak az tud készíteni, aki a levegőből is látta az ábrázolt tájakat, hiszen ehhez hasonló csak a légi fényképezés bevezetése után készült.


                          Ptolemaiosz világtérképe


Ősi hajósok vagy ufók?

Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy miképpen keletkezhetett a térkép. Charles H. Hapgood professzor szerint Piri Reis még jégtakaró nélkül ábrázolja az Antarktiszt, ez az állapot azonban 6-9 ezer évvel ezelőtt fordult elő utoljára, amikor egy átmeneti globális felmelegedés során a jég felolvadt. Hapgood szerint az ekkor élt emberek térképezhették fel Antarktiszt, majd ez a térkép valamiképp a tengernagyhoz került. Erich von Däniken ennél rendhagyóbb magyarázattal állt elő. Abból indult ki, hogy egy ilyen precíz térkép megalkotásához mindenképpen légi felvételekre volt szükség, amit egy fejlett civilizáció képviselői el is készítettek, majd ezek alapján megalkottak egy világtérképet. Ehhez juthatott hozzá Muhiddin Piri, és a segítségével megrajzolta a saját világtérképét. Papp-Váry Árpád, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke szerint a magyarázat sokkal prózaibb: a kor ismeretanyaga alapján egy olyan szenvedélyes és precíz térképész, mint Piri Reis képes lehetett összeállítani egy ilyen részletes térképet. Az Antarktisz ábrázolására például azt a magyarázatot adja, hogy a korabeli térképeken gyakran szerepel egy ismeretlen déli földrész, ami abból a hitből fakad, hogy az északi területeken lévő földrészeket egy déli kontinensnek kell kiegyensúlyozni. Többen hangoztatják azt a véleményt is, hogy a kínaiak földrajzi ismeretei állhatnak a háttérben, egy általuk készített térképet szerezhetett meg az oszmán tengernagy, és a segítségével kibővítette a rendelkezésére álló egyéb információkat.