Az amerikai prérin barangoló bölények egy új kutatás szerint összezsugorodhatnak a klímaváltozás következményeként.
MTI - Joseph Craine, a Kansasi Állami Egyetem biológusa azt szerette volna kideríteni, a regionális klíma miként befolyásolja az állatok testméretét. Ennek érdekében országszerte több mint 250 ezer egyed adatait gyűjtötte be.
Kiderült, hogy a forró, száraz régiókban lévő csordák kevesebbet nyomnak, mint a hűvösebb, nedvesebb területeken élők. Az átlagos dél-dakotai bika durván 860 kilogrammot nyomott, míg az átlagos oklahomai – amely melegebb környezetnek van kitéve – 590 kilogramm volt. A vizsgálatot a PLoS One folyóirat közölte.
A kutató szerint a két állam hőmérsékleti különbsége mintegy 11 fok, ami háromszorosa a hőmérséklet következő 75 évre előrevetített növekedési arányának. „Ez igen nagy különbség és jóval meghaladja a legrosszabb forgatókönyvi értékeket. Ugyanakkor jól jelzi, hogy a hosszú távú melegedés hatással lesz a bölényre, és erre a következő 50-75 évben sor is kerülhet.”
Craine úgy hiszi, a testméreti eltérés a fű minőségét érintő különbségekben kereshető. A száraz, meleg régiókban a füvek általában kevesebb fehérjét tartalmaznak, mint a hűvösebb, nedvesebb területeken élők. A proteinhiány a bölény korai életszakaszában lassítja a növekedést, így kisebb testű kifejlett egyedeket eredményez.
Más növényevők, mint a szarvasmarhák, valószínűleg hasonló változásokkal néznek majd szembe a melegedő klímában – mondja Craine. Bár további kutatásokra van szükség, hogy előrevetíthessék a melegedés hatásait a prérire, Craine úgy hiszi, a szarvasmarhaipar több mint egymilliárd dollárnyi veszteséggel nézhet szembe a következő 75 évben a hanyatló fűminőség miatt.
Kiderült, hogy a forró, száraz régiókban lévő csordák kevesebbet nyomnak, mint a hűvösebb, nedvesebb területeken élők. Az átlagos dél-dakotai bika durván 860 kilogrammot nyomott, míg az átlagos oklahomai – amely melegebb környezetnek van kitéve – 590 kilogramm volt. A vizsgálatot a PLoS One folyóirat közölte.
A kutató szerint a két állam hőmérsékleti különbsége mintegy 11 fok, ami háromszorosa a hőmérséklet következő 75 évre előrevetített növekedési arányának. „Ez igen nagy különbség és jóval meghaladja a legrosszabb forgatókönyvi értékeket. Ugyanakkor jól jelzi, hogy a hosszú távú melegedés hatással lesz a bölényre, és erre a következő 50-75 évben sor is kerülhet.”
Craine úgy hiszi, a testméreti eltérés a fű minőségét érintő különbségekben kereshető. A száraz, meleg régiókban a füvek általában kevesebb fehérjét tartalmaznak, mint a hűvösebb, nedvesebb területeken élők. A proteinhiány a bölény korai életszakaszában lassítja a növekedést, így kisebb testű kifejlett egyedeket eredményez.
Más növényevők, mint a szarvasmarhák, valószínűleg hasonló változásokkal néznek majd szembe a melegedő klímában – mondja Craine. Bár további kutatásokra van szükség, hogy előrevetíthessék a melegedés hatásait a prérire, Craine úgy hiszi, a szarvasmarhaipar több mint egymilliárd dollárnyi veszteséggel nézhet szembe a következő 75 évben a hanyatló fűminőség miatt.
0 Megjegyzések