Fokhagymás kukoricakrém-leves, csomboros babgulyás, fűszeres
darált hússal töltött, kis kerek cukkinik egy lehelet zsályalevéllel, mellé
sütőtökös piték – kellemes vasárnapi ebéd. Ami még kellemesebb, hogy a zöld
összetevők mindegyike származhat a saját kiskertünkből. Sőt egyes növényekről
még a városi kertészeknek sem kell lemondaniuk!
A tök- és babfélék, valamint a kukorica könnyen
termeszthető, igénytelen növények, hozamuk megfelelő, akár egy kisebb házi
kertből is tekintélyes mennyiség kerülhet az asztalra. A babok emellett
kertünket is egészségesen tartják, a talaj tápanyagtartalmát sajátos
gyökérzetükkel dúsítani képesek. Aratásuk után friss, élő, kiegyensúlyozott
terület marad birtokunkban. Nagy leveleikkel a tökök is nedvesen tartják a
földet, és a gyomokat is hatékonyan elnyomják. A tök, a bab és a kukorica is az
amerikai földrészről származik, az indiánok már nagyon régóta termesztik őket.
Érdekesség, hogy a legrégebb óta ismert lakota nevezetű tök eredeti vetőmagja
még ma is elérhető, a több ezer éve termesztett növényt közel változatlan
formában mi is szaporíthatjuk parcelláinkon. A három növényt első törzsi
kertészeik úgynevezett „három nővér” társításban ültették. A tök a talajnak
árnyékolást, a kukorica a babnak támasztékot, a bab mindkettőnek értékes
tápanyagokat szolgáltatott.
Illatos fűszerek
A majdani lakoma fűszereinek veteményesét is most
alakíthatjuk ki, a majoránna, oregánó, kakukkfű, tárkony apró szemű magjait
sekély földtakarás alá vessük, majd kikelés után egyenként kis távolságokra
vagy cserépbe ültessük szét.
Mi is ültessünk így!
Csemegekukorica-fajtát szerezzünk be, mellé sütő- vagy
valamilyen levestököt. Babokból hatalmas a választék, az ízlésünknek,
konyhánknak legjobban megfelelő fajtát válasszuk. A három fajta vetőmagjait
egymás közelében, egymástól 50-50 centire, ujjnyi mély fészekbe kettesével
ültessük el. A magfészket egyszerűen képzeljük el: egy kis marék földet veszünk
a kezünkbe, a kis gödörbe kerülnek a magfiókák, amiket a földdel
visszatakarunk, és kész is. Nem sok dolgunk van ezen túl az öntözésen és a
szüretelésen kívül. Fajtától függően 50-100 nap múlva megjelennek az első
terméseink. Mivel a tökfélék érzékenyek a fagyokra, leghamarabb május elején
szabad elvetni a magokat.
Széles választék
Kukoricából kapható már „szuperédes” változat is, ennek
termését nyersen, még „tejes” szemekkel szedve, nyílt tűzön vagy serpenyőben
pirítva, szószokkal megkenve szolgálhatjuk fel, főzve sóval és vajjal pedig a
Balaton-part és a nyári desszertek régi szereplője. A töknek is rengeteg
változata ismert, az uborkás ízű cukkiniféléktől a késő ősszel szüretelt
sütőfajtákig. Nálunk kevéssé népszerű, átmeneti típusok is léteznek, nyári
sütőtökök, főzőtökök, sárga, vörös, fekete héjú fajták. Baboknál már a
szüretelés és felhasználás módja szerint is választhat a kertész, attól
függően, hogy a hüvelyes zöldbabot, a kis szemű semleges ízűt, az óriás
gesztenyést vagy a csíkos, pöttyös, fekete vagy hófehér típust kedveli.
Borsó, dinnye, uborka
Májusban is vethetjük, de akár már március közepétől a
földbe kerülhet a borsó. Régi termesztésében a kemény szemeket szüretelték,
manapság a zsenge, még édes bogyókat használjuk. A borsó a Közel-Keletről
származik, ezért a fagyokat is elviseli, és gyökerével talajunkat a babhoz
hasonlóan javítja. Az Afrikából származó dinnyéket és uborkákat szintén most
vethetjük, a tökökkel azonos módon, bár a beltéri előnevelésük nálunk azért
melegen ajánlott. Egyébként remek magyar dinnyefajtáink vannak, mint az érdekes
sárga húsú Szentesi sárga görögdinnye, vagy a legkorábban érő Zentai
sárgadinnye, illetve a legtovább, akár karácsonyig is eltartható Hógolyó. A
vízigényes sárga- és görögdinnyék termesztéséhez ugyan több odafigyelésre van
szükség, de termésük igazi enyhülést ad a nagy nyári melegben.
Ehető díszek
Afrika lakója volt az egyre népszerűbb okra is, afrikai
cukkini az őt jól leíró név. Semleges ízű, szeletelve szétfőzve kiváló
levesalap, mártások adalékaként krémes, telt állagot ad ételeinknek. Még
ritkaság a szinte megtervezett dísznek látszó fekete héjú borsó, amelynek
hüvelyén hosszában egy kis zöld csík fut végig. Természetesen ez is ehető, és
most májusban vethető. Egyes növényeink, mint a mángold vagy a laboda
természetes változatukban is arany-, narancs- és bíborszínekben pompáznak. A
kukorica epertorzsájú vagy színesgyöngy-változatai, a kakukkfű citromszínű, a
zsálya ezüst- vagy a majoránna aranyszínű típusa ugyancsak díszként és
élelmiszerként is szolgálhatnak. Ezek a már természetesen különleges vagy
nemesített változatok nemcsak kiskertünket, hanem akár éttermek díszkertjeit is
izgalmassá varázsolhatják!
Forrás: nlcafe.hu
0 Megjegyzések