A szerencsebambuszokkal és a használt gumiabroncsokkal az egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogok is megérkeztek Európába. Az egyik legveszélyesebb faj a tigrisszúnyog, amely 2030 környékére már otthon érezheti magát Magyarország déli részén is.


Az egzotikus betegségek (különösen a chikungunya-láz és a dengue-láz) terjesztésében elsődleges a szerepe az ázsiai tigrisszúnyognak (Aedes albopictus), amely kalandos úton hódította meg a világot, és jutott el Délkelet-Ázsiából az USA érintésével Európába.
A leginvazívabbként számon tartott szúnyogfaj "trükkje", hogy használt gumiabroncsot szállító hajókon szeli át a tengereket. Invazívnak azokat a fajokat nevezzük, amelyek képesek korábbi elterjedési területüket olyan új élőhelyre kiterjeszteni, ahol jelenlétük negatív gazdasági, környezeti és egészségügyi hatással jár együtt. Az ázsiai tigrisszúnyog a 100 leginkább invazív élőlényt felsoroló Global Invasive Species Database listán a negyedik helyen áll.
A tigrisszúnyog elterjedéséhez a szerencsebambuszok népszerűvé válása is hozzájárult. A növényt tartalmazó víztartó fiolák vagy dézsák ideális feltételeket biztosítanak a peték fejlődéséhez. A faj európai populációira egyébként is jellemző, hogy szinte kizárólag mesterséges vízfelfogó és -tároló edényekben, konténerekben (például eldobott konzervdobozokban, befőttesüvegekben, temetők virágtartó vázáiban) tenyészik, élővizekben sosem.
Néha hozzánk is átrepülhet
Az ázsiai tigrisszúnyog Európában először 1979-ben Albániában, majd 1990-ben Olaszországban tűnt fel, azóta közel 20 másik európai országban észlelték már, elsősorban mediterrán államokban.
Bár a környező országokban is megfigyelték a fajt, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK)tájékoztatása szerint magyarországi előfordulása jelen pillanatban nem ismert, nem bizonyított. "Nem lehet azonban kizárni, hogy a Balkánon élő populációkból alkalmanként berepüljön több-kevesebb példány az ország déli szegélyére. Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC)hosszabb távú, 2030-ra vonatkozó előrejelzése alapján várható, hogy az ország délnyugati sávja klimatikus jellemzőit tekintve hasonlóvá válik azokhoz az európai területekhez, ahol a tigrisszúnyog jelenleg sikeresen fenntartja magát" - közölte az [origo]-val az OEK.
A fertőzéshez nem elég a szúnyog
Az ázsiai tigrisszúnyog eredeti elterjedési területén a chikungunya-lázat, a dengue-lázat és a sárgalázat terjeszti. Ezek a fertőzések Európában csak akkor képesek terjedni, ha az adott területen a tigrisszúnyog mellett jelen van a kórokozó vírus is. Ez akkor fordul elő, amikor valaki olyan helyre utazik, ahol ezek jelen vannak (például India), ott szúnyogcsípés révén fertőződik, majd hazautazik, és megbetegedésének lázzal járó fázisában egy vagy több "hazai" tigrisszúnyog csípi meg, amelyek ekkor, a fertőzött személy vérével együtt, a kórokozót is felvehetik. A vírussal fertőződött szúnyog aztán olyan személyeket is megcsíp, akik adott esetben nem utaztak sehová, hamarosan mégis a trópusi-szubtrópusiként ismert betegségben szenvedhetnek - tudtuk meg az OEK-től.
Bár a fenti forgatókönyv sci-fibe illőnek tűnik, mégis megtörtént 2007-ben Olaszországban, ahol a behurcolt chikungunya-vírust a Pó-folyó völgyében meghonosodott ázsiai tigrisszúnyogok közvetítették az ott lakók körében, körülbelül 200 igazolt megbetegedést okozva. Bár ilyen eset a tigrisszúnyog 20 éves olaszországi jelenléte alatt csak egyszer fordult elő, felhívja a figyelmet arra a kockázatra, amit a terjesztőként (vektorként) ismert, invazív szúnyogfajok Európára jelenthetnek.
2010-ben egyébként az ázsiai tigrisszúnyog Franciaországban is okozott chikungunya-megbetegedést, dengue-lázas eseteket pedig 2010-ben Franciaországban és Horvátországban észleltek.