Az allergiás eredetű nátha a magyar lakosság mintegy egytizedét
érinti. A betegség ugyan nem gyógyítható, de a tünetek alapján könnyen
diagnosztizálható és hatékonyan kezelhető. Ha Ön tartós tünetekkel küzd, ne
folytasson folyamatos öngyógyszerelést, inkább kérje ki szakorvos tanácsát!
Az allergének által kiváltott túlérzékenységi reakció egyik
következménye a hisztamin felszabadulása, ez az anyag felelős az orrtünetek
nagy részéért.
Az antihisztamin tartalmú bevételre szánt gyógyszerek olyan
készítmények, melyek a hisztamint leszorítják a receptoráról, így nem engedik,
hogy az kifejtse a hatását, következésképp mérséklik az orrviszketés, orrfolyás
tüneteit, csökkentik a tüsszögést. Jó hatásuk van a szemtünetekre is.
Mivel a nyálkahártya-duzzanat kialakulásában kevés szerepe
van a hisztaminnak, ezért az orrdugulást nem, vagy csak kissé csökkentik.
Megfázásos orrfolyás esetén a hatásuk messze elmarad az allergiás náthában
tapasztaltaktól, ez inkább az első generációs antihisztaminoknál volt
megfigyelhető.
Első- és másodgenerációs antihisztaminok
Ezek a hagyományos vagy első generációs készítmények bár
hatékonyak, ma már kevésbé alkalmazzák a mellékhatásaik miatt, ilyen például a
szájszárazság vagy a fáradékonyság, a koncentráló képesség csökkenése.
Az újabb, második generációs szerek már nem jutnak be a
központi idegrendszerbe, így nem vagy csak kissé álmosítóak, nem befolyásolják
a járművezetési képességeket, és nem fokozzák az alkohol hatását sem.
Mellékhatások
Az első generációs antihisztaminok a központi idegrendszerre
is hatnak, emiatt álmosságot, fáradékonyságot és a koncentrálóképesség
csökkenését okozhatják. Ezen hatásuk miatt az allergiás rhinitis kezelésében -
néhány kivételtől (például terhesség) eltekintve - ma már nem javalltak. Ezzel
szemben az ún. második generációs antihisztaminok (azelastin, cetirizin,
loratadin, mizolastin) elsősorban a perifériás H1-receptorokhoz kötődnek, és
csak igen kis mennyiségben jutnak el a központi idegrendszer sejtjeihez, tehát
az általánosan használt dózisoknál nem jellemző a mellékhatás.
A cetirizin és a loratadin hatóanyag tartalmú készítmények
kaphatók vény nélkül és vénykötelesen is patikákban, míg más antihisztaminok
csak vényre kaphatóak. Az előbb említett két szernél a vény nélküli és a
vényköteles készítmények vagy kiszerelésükben, vagy hatáserősségükben
különböznek egymástól.
Ez azért fontos, mert ha valakinek csak átmeneti jellegű
panaszai vannak, arra megoldást nyújtanak a vény nélküliek, ha viszont valaki
tartós tünetekkel küzd, ne folytasson folyamatos öngyógyszerelést, hanem inkább
kérje ki szakorvos tanácsát!
Az egyes szerek hatékonysága között nincs jelentős
különbség, de a nagy egyéni eltérések miatt, az egyes betegek az egyik szert
hatékonyabbnak érezhetik a másiknál. Emiatt nem kielégítő hatás esetén érdemes
lehet a csoporton belüli gyógyszerváltás, vagy orvos tanácsának kikérése.
Az eddig említett szisztémás szerek mellett helyi
antihisztaminokat is alkalmazhatunk orrspray formájában, melyek vény nélkül is
kaphatók. Hasonló hatékonysággal csökkentik az orrfolyást, az orrviszketést és
a tüsszögést, az orrdugulásra szintén nincsenek hatással. Mellékhatások
szempontjából a helyi alkalmazás nem jár jelentős előnyökkel, mivel az
orrnyálkahártyáról felszívódva is okozhat álmosságot. Másik negatív hatás pedig
a garatba eljutó szer kellemetlen íze.
Orrdugulás csökkentők
Hogyan használjuk?
Mivel a jó lokális hatás feltétele, hogy a gyógyszer minél
nagyobb nyálkahártya-felületre kerüljön, ezért az eszközök helyes használati
módjára a betegeket meg kell tanítani. E tekintetben legelőnyösebbek a
gyógyszeroldatot mechanikusan porlasztó eszközök, illetve az ún. turbuhaler. A
másik fontos dolog, hogy a helyi szteroidok hatásának teljes kialakulásáig
néhány nap szükséges, tehát a készítményeknek nincs azonnali tünetmérséklő
hatása.
Az orrnyálkahártya gyulladásakor az ott lévő erek olyan
mértékig kitágulnak, mely már a légzést is gátolja. Az orrdugulást csökkentő
szerek helyileg ezeket az ereket húzzák össze, így hatékonyan csökkentik a
duzzanatot, de nincs hatásuk az orrfolyásra, orrviszketésre vagy a
szemtünetekre.
Tartós alkalmazásuk során viszont az érszűkítő hatáshoz
hozzászokik az orrnyálkahártya, mert hosszú távon olyan változásokat indít be,
amelyek az orrban értágulatot, nyálkahártya duzzanatot és a hatékonyság
elvesztését eredményezik.
A gyógyszer megvonása a tünetek jelentős súlyosbodását
eredményezheti (gyógyszer által kiváltott nátha), emiatt az orrdugulás
csökkentőket csak néhány napig (legfeljebb 7-10 nap) lehet alkalmazni, és csak
súlyos tünetek vagy fertőzéses nátha esetén. Így tartós kezelésre csak
antihisztamin vagy kromoglikát tartalmú orrspray-alkalmazhatók. Amennyiben az
orrdugulás tartósan fennáll, orvoshoz kell fordulni.
Az orrdugulás csökkentésére szájon át szedhető gyógyszerek
is alkalmazhatók, ezek antihisztaminnal kombinálva vényköteles formában
kaphatók. Bár ezek akut hatása elmarad az orrspray-től, viszont tartós
használat során sem veszítik el hatékonyságukat. Fontos tudni, hogy az
orrdugulás csökkentőket szisztémásan szedve általános érösszehúzó hatás
fejlődik ki, mely miatt alkalmazása körültekintést igényel a szívérrendszeri
betegségben szenvedőknél.
Mivel a megfázás kezelésére alkalmazott forró italporok is
tartalmazhatnak ilyen hatóanyagot szintén az orrdugulás csökkentése miatt, ez a
figyelmeztetés azokra a készítményekre is vonatkozik.
Kromoglikát tartalmú gyulladáscsökkentők
Ezek a szerek hatásukat úgy fejtik ki, hogy gátolják az
allergiás tüneteket kiváltó anyagok felszabadulását, mint például a
hisztaminét. A maximális hatás kialakulásához legalább 2-4 hét folyamatos
alkalmazás szükséges, vagyis akut esetben nem hat. Akkor a leghatékonyabb, ha a
beteg az allergiás időszak előtt egy hónappal elkezdi használni és folytatja
egészen a szezon végéig.
Csak mértékkel!
A nyálkahártya ödémáját helyileg csökkentő szerek
hosszantartó adagolása a "gyógyszer által kiváltott nátha"
kialakulásának veszélyét rejti magában. Ez azt jelenti, hogy két hétnél tovább
tartó adagolásuk esetén a nyálkahártya "hozzászokik" az alkalmazott
gyógyszerhez, és annak elhagyásakor a náthára jellemző tünetek alakulnak ki,
még akkor is, ha az eredeti kiváltó ok (például a pollenszezon) már nem áll
fenn. Emiatt a lokálisan ható nyálkahártya lohasztó gyógyszerek nem adhatóak
10-14 napnál tovább.
Elsősorban az orrfolyást, orrviszketést és a tüsszögést
mérsékli, kevésbé hat az orrdugulásra. Negatív tulajdonsága, hogy naponta 4-6
alkalommal kell alkalmazni, ez sokszor rontja a betegek együttműködését. Nagy
előnye viszont, hogy semmilyen kedvezőtlen hatást nem okoz, így előnyös
várandósok és kisgyermekek esetén.
Szteroid gyulladáscsökkentők
Az összetett gyulladásgátló hatással rendelkező helyi hatású
kortikoszteroidok a betegség minden tünetét csökkentik, ezért ezek a
leghatékonyabb szerek allergiás nátha esetén. Maximális hatásuk 2-3 nap után
alakul ki, de egy adag is csökkenti a tüneteket. Bár az ebbe a csoportba
tartozó szerek hatékonysága is hasonló, az egyes betegek kedvezőbb hatásúnak
ítélhetik az egyik vagy a másik szert.
Szisztémás mellékhatások nem jellemzőek, viszont helyi
irritációra számítani lehet. Ritka, de súlyos mellékhatás az orrsövény
kifekélyesedése, ami úgy kerülhető el, ha a spray-t alkalmazáskor nem az
orrsövény felé, hanem felfelé és az orr külső oldala felé irányítjuk.
Szemtünetek kezelése
A szisztémás antihisztaminok és a helyi hatású szteroidok is
mérséklik a szemtüneteket, de ha ezek hatékonysága nem elegendő, specifikus
allergia elleni szemcseppek használhatók, ezek egy része vény nélkül is
kapható. A kromoglikát tartalmúak elsősorban megelőzésre, míg az antihisztamin
tartalmúak a már kialakult tünetek enyhítésére használhatók.
A helyi érszűkítőt tartalmazó készítmények is kellően
hatékonyak és bár vény nélkül kaphatók, de csak rövid ideig alkalmazhatók a
szem túlzott kiszáradása és a hozzászokás veszélye miatt.
Forrás: webbeteg.hu
0 Megjegyzések