Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta - mondta ki kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az 1954-ben született N. K. M. harminc évig volt a magyar Külügyminisztérium alkalmazottja, míg 2011 májusában elbocsátották. Végkielégítése egy részét 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony kárpótláshoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott.
A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.
Korábban az Alkotmánybíróság is elmeszelte a különadót, amelyre a kormány szerint azért volt szükség, mert jó erkölcsbe ütközik, ha valaki az államtól több tízmilliós végkielégítéssel távozik. A kabinet jókora bevételt remélt a különadótól.
Később az Országgyűlés újra megszavazta az adót, úgy módosítva, hogy az a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. A különadó fizetésére kötelezettek közé kerültek az európai parlamenti és az országgyűlési képviselők, illetve az alpolgármesterek. Az állami és önkormányzati vezetők, illetve a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői esetében a 2 millió forint feletti rész a különadó alapja, más foglalkoztatottak estében a 3,5 millió forint.
Kormányszóvivő: folyik az ítélet elemzése
Jelenleg az illetékes tárcáknál folyik az elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítése ügyében született strasbourgi ítélet elemzése és ezután dönt a kormány arról fellebbez-e - mondta a kormányszóvivő kedden Budapesten kérdésre válaszolva. Giró-Szász András elmondta: a fellebbezés benyújtására - ha ilyen döntés születik - három hónap áll rendelkezésre.
A szóvivő hozzátette: emlékei szerint mintegy ezer korábbi alkalmazottat érinthet ez a kérdés összesen. Ha minden esetben a kormány veszítene, akkor ötmilliárd forintot kellene kifizetni. Ugyanakkor egyelőre egy esetben született ilyen döntés - jegyezte meg. Arról, hogy terveznek-e esetleg külön alapot elkülöníteni azt mondta: a kormánynak négyszázmilliárdos tartaléka van csak az idénre.

Forrás: FN24