Egy kellemetlen érzés, amellyel kivétel nélkül mindenki találkozik: mik a viszketés kiváltó okai, hogyan előzhető meg, mik a kezelés, gyógyítás lehetőségei? Járjuk körbe egy kicsit ezt a viszketős témát!

Száraz bőr
A száraz bőr abban az esetben is okozhat viszketést, ha egyéb bőrelváltozással, például kiütéssel nem társul. A száraz bőr kialakulásának oka rendszerint a környezeti tényezőkön múlik, melyeket szerencsére jelentős mértékben tudunk befolyásolni.

Egyéb lehetséges okok
Bizonyos bőrgyógyászati kórképek: több bőrgyógyászati betegség járhat viszketéssel, például bizonyos bőrgyulladások, rühesség, vírusok által kiváltott bőrbetegségek, csalánkiütés, egyéb. Ezekben az esetekben jellegzetes bőrtünetek jelennek meg, és a viszketés legfőképpen ezeken a területeken jelentkezik. Ilyenkor olyan bőrjelenségek kísérik a viszketést, mint vöröses kiütések, hólyagok, stb.

Irritáció, allergiás reakciók: a tisztítószerek, kozmetikai szerek, a gyapjú, stb. irritálhatják a bőrt, és viszketést okozhatnak. Többféle allergiás mechanizmussal is kialakulhat viszketés, nemcsak kontakt úton, hanem például ételallergia esetében is jelentkezhet ez a tünet.

Egyes gyógyszerek: a gyógyszerekkel szemben fellépő reakciók része lehet bőrkiütés és viszketés egyaránt.
Belgyógyászati betegségek: viszketéssel járhatnak egyes májbetegségek, a lisztérzékenység, veseelégtelenség, vashiányos vérszegénység, pajzsmirigybetegség, rosszindulatú betegségek, egyéb. Ezekben az esetekben a viszketés általában az egész testet érinti, nemcsak egy adott területre lokalizálódik.

Terhesség: sok terhes asszony beszámol arról, hogy a terhessége során a has, a combok, a karok és a mellek területén gyakran érez viszketést, illetve egyes viszketéssel járó bőrbetegségek is rosszabbodhatnak a terhesség folyamán.

Pszichés okok: sokszor vizsgálatok sorozatán is átesik a beteg, és nem derül fény a kiváltó okra, ilyenkor erősen felmerül a pszichés ok lehetősége. Nehezíti a diagnózist az is, hogy ha pszichés ok miatt is alakult ki a viszketés, a vakarás hatására akkor is kialakul bőrvastagodás, bőrtünet, amely további viszketést okoz, és további vakaródzásra készteti a beteget.

Mikor fordulj orvoshoz?
Ha az egyéb tünetekkel nem járó viszketés 2 hétnél tovább tart, és öngyógyításra nem javul.
Ha súlyos és az életminőséget nagymértékben befolyásoló viszketésről van szó, illetve ha alvászavart okoz.
Ha belgyógyászati tünetekkel jár.
Ha bőrkiütéssel jár.
Ha egyszerre több családtagon jelentkezik.
Ha az egész testet érinti.
Ha olyan tünetekkel jár, mint nagymértékű fáradtság, emésztési panaszok, vizelési panaszok, láz, bőrkiütés.

Szövődmények
A sokáig tartó viszketés és vakarás ördögi kört alakít ki, hiszen a vakarás tovább növeli a viszketés mértékét. Hosszabb idő után a bőr megvastagodik, durva tapintatúvá válik, vöröses vagy barnás színű lehet. A vakarásnál keletkező apró hámsérülések ideális bejutási kapui a bőrt megfertőző mikroorganizmusoknak, így másodlagosan bőrfertőzések alakulhatnak ki.

Mit tegyél, mielőtt orvoshoz fordulsz?
Mielőtt orvoshoz fordulsz, ha van rá lehetőséged vezess tüneti naplót, melyben rögzíted a lehetséges okokat (vegyi anyagokat, kozmetikumokat, élelmiszereket, gyógyszereket, étrendkiegészítőket, stb.) és a bőrtünetek fellépésének idejét, azok súlyosságát, stb. Ne feledd: a természetes táplálékkiegészítők, úgymint vitaminok, ásványi anyagok is okozhatnak allergiás reakciót és viszketést.

Milyen vizsgálatok segítik a diagnózist?
Részletes fizikális vizsgálat és részletes anamnézis felvétel az első lépés. Ebből sokszor már következtetni lehet a viszketés okára. Jellegzetes bőrtünetek nélkül gyakran belgyógyászati betegségekre gondolunk, illetve jellegzetes bőreltéréseket látva allergiás bőrbetegségek, gombás és egyéb fertőző betegségek, stb. is felmerülnek.

Ha arra van gyanú, hogy belgyógyászati betegség okozza a viszketést, segítségünkre vannak a laboratóriumi vizsgálatok (májfunkció, vesefunkció, vérkép, pajzsmirigyfunkció, stb.).
A viszketést okozhatja allergia, ennek kivizsgálására allergiavizsgálatot lehet végezni (epicutan teszt, Prick-teszt, specifikus IgE-teszt, hideg-, meleg-teszt, provokációs próbák, stb.).
Amennyiben gombás fertőzésre van gyanú, a viszketés okaként bőrkaparékból mikroszkópos és tenyésztéses gombavizsgálat végezhető.
Egyéb.

A kezelés
A kezelés a kiváltó oknak megfelelően történik.

Ha bőrkiütéssel társul, mielőbb javasolt orvoshoz fordulni, ebben az esetben öngyógyítással nem érdemes próbálkozni. Ilyenkor a leggyakrabban allergiás eredet vagy irritáció lehetősége merül fel. Emellett sajnos a legpedánsabb családokban is gyakran előfordul a rühesség, mely jellegzetesen beszűrt bőrt, generalizáltan megjelenő ekcémát, illetve főleg éjszaka fokozódó elviselhetetlen viszketést okoz. Ilyenkor nemcsak a beteget, hanem a környezetét is kezelni kell.

Fontos, hogy először vedd számba  a környezetedben található irritáló, potenciálisan allergizáló anyagokat. Próbálj meg visszaemlékezni, hogy mikor kezdődtek a tünetek, összefüggésbe hozható-e bármilyen új szer használatával, étel fogyasztásával. Amennyiben valami „gyanúsat” találsz, azt iktasd ki. Ha így megszűnnek a tüneteid, akkor nagy valószínűséggel sikerült a kiváltó okot igazolni.

Ha nincsenek bőrtünetek (kivéve a vakarásból adódó nyomokat) vagy belgyógyászati betegségre utaló jelek, akkor a száraz bőr lehetősége merül fel. A bőrt kiszárító szappanok, tusfürdők, hosszas fürdőzés, száraz levegő mind olyan tényező, amelynek kiiktatásával a problémát megoldhatjuk.

Azoknak, akik hajlamosak a bőrszárazság kialakulására, javasolt a fürdés helyett zuhanyzás, a szárító, esetleg allergizáló tisztálkodószerek helyett gyógyszertárban kapható hydrophil mosakodókrém használata, a lakás levegőjének párásítása, rendszeres testápolás például ureás kenőccsel.

Amennyiben ismert betegségben szenvedsz, pl. máj- és vesebetegség, pajzsmirigybetegség, stb. azt az alapbetegségnek megfelelően javasolt kezelni.

Forrás: kamaszpanasz.hu