Mikor jó és mikor rossz a könnyezés? Mi a könny egyáltalán, és miért van rá szükségünk?

A könny szerepe az életünkben biológiai szempontból az, hogy a könnymirigyek váladékaként megóvja az érzékeny, néhány sejtsorból álló szaruhártyát a kiszáradástól. A könnymirigyek a szem felső-külső részén találhatók, itt termelődnek a könnycseppek (víz, olaj és nyák keverékei), amelyeket a szemünk belső sarkában lévő, rózsaszín könnyhúsocska közepén található könnypont vezet el a könnycsatornákig. Ezután a könnytömlőbe, majd a könnyvezetékbe kerülnek, amelynek az alsó orrkagyló alatt van a kijárata, ezért kell sokat fújnunk az orrunkat, amikor sírunk. A szemhéjak pedig szétkenik a könnyeket a szemgolyó felületén, így biztosítják annak állandó nedvességét.

De vajon miért éppen egy romantikus filmen, meghatottságunkban vagy testi-lelki fájdalmunkban vagyunk hajlamosak elpityeredni? Ez nagyrészt a megnövekedett endorfintermelésnek köszönhető, ami bár a köznyelvben „örömhormon” néven ismeretes, valójában ez képződik bennünk minden stresszel járó, akár pozitív, akár negatív helyzetben. A megemelkedett endorfinszint jelzés az agynak, hogy ideje levezetni a feszültséget, és ennek a könnyezés a legegyszerűbb eszköze. A nőknél ezenkívül még a prolaktin nevű hormon, a férfiaknál pedig az androgén is ludas a könnyáradat megindításában. A kutatások szerint az érzelmek által fakasztott könnyek a szervezet legmélyéről is képesek eltávolítani bizonyos káros anyagokat, így amellett, hogy megkönnyebbülünk, egy jó kiadós sírás akár gyógyulást is hozhat. Még egy érdekesség: állítólag a könnycseppek összetétele is változik annak megfelelően, amiért ontjuk őket, tehát elvileg hamarosan egy könnymintából kimutatható lesz, hogy érzelmi vagy fizikai hatás következtében, vagy bármi más okból zokogtuk el magunkat. Az egyelőre nem bizonyított, hogy a sírásnak élettani szerepén kívül egyéb feladata is lenne.

A hagyma és a könny nélküli élet

A könnyezésnek alapvetően három típusa van: az alapkönny, a reflexes könny és az érzelmi könny. Az alapkönny jó esetben mindig jelen van szemünk belső felületén, ez tartja nedvesen a szemgolyót és a szem szaruhártyáját, az érzelmi könny a magas endorfinszint és más hormonok tombolásának az eredménye, amikor pedig például hagymát szeletelsz, a hagymaolaj szulfoxidokat, zavaró vegyületeket juttat a levegőbe, és az ekként kialakult nyálkahártya-irritációra válaszol a szem az úgynevezett reflexes könnyekkel. Bár nagyon kellemetlen, de abszolút jó jel, ha hagymaszeletelés közben hüppögsz, ugyanis ez esetben a szemed felismeri az irritációt, és elegendő könnyet tud termelni válaszul, tehát egészséges vagy.
Akik szemszárazságban szenvednek, azoknak talán kevésbé macerás a hagymaszeletelés, ám van más gondjuk: nem is hinnéd, milyen sok embert érint legalább egyszer életében ez a betegség, amely a szem vörösödésével, szinte állandó irritációjával, égő és csípő érzéssel jár. Ilyenkor a könnyben valamelyik összetevőből kevés van, ezt általában fertőzés vagy a szem valamely részének gyulladása okozza. Maga a könnycsatorna is elzáródhat, erre akkor gyanakodj, ha azt veszed észre, hogy túl sokat könnyezel. Ilyenkor a könnymirigyek nem termelnek elég alapkönnyet, ezért a szemnek meg kell sokszoroznia a reflexkönnytermelést, így védekezik a kiszáradás ellen. A könnyelvezető szervek is begyulladhatnak, ezt szintén a megnövekedett könnytermelés jelzi. Az egyik kellemetlenebb és sokkal nehezebben gyógyítható rendellenesség viszont az úgynevezett Sjörgen-szindróma; ez egy autoimmun-betegség, amelynek során a szervezet külső elválasztású mirigyei, közöttük a nyál- és a könnymirigyek jönnek gyulladásba.

Az a fránya allergia

Ha állatszőr-, por- vagy más gyakori fajtájú allergiád van, esetleg majd megfulladsz, amikor eljön a parlagfűszezon, nem kell bemutatnunk neked az allergiás típusú könnyezést. Ezt leggyakrabban a kötőhártya gyulladása okozza, megjelenhet mindkét szemen, de érintheti csak az egyiket is, és az az oka, hogy az allergia kiszárítja a szemet és a könnycsatornákat. Az allergia elleni gyógyszerek is okozhatnak szemszárazságot, amire az előbbiekben már említett, megnövekedett reflexkönnytermelés a szervezet reakciója. Az arra érzékenyek számára különösen veszélyesek (főleg a nagy melegben) a légkondicionáló berendezések, a huzatos helyek, de vannak, akiknek a kontaktlencse viselése szárítja ki a szemét. Ezeket a tüneteket megelőzendő érdemes teljesen sima, tengeri sóval dúsított szemcseppet kéznél tartanod, a huzat és a légkondi okozta vörösödésre pedig kiváló ellenszer a kamillateás borogatás. Egy csésze forró, de nem lobogó vízbe tegyél egy evőkanálnyi kamillát, fedd le, hagyd állni 15 percig (várd meg, hogy langyosra hűljön), majd ezzel kezeld a gyulladt felületet.

Forrás: otvenentul.hu