Fontos, hogy valaki szimpatikus legyen az állásinterjún, hiszen akkor nagyobb esélye van elnyerni a munkát. De vajon megéri hazudni a cél érdekében?


Aki állást keres, és behívják egy interjúra, komolyan felkészül a beszélgetésre. Átgondolja, hogy milyen kérdéseket kaphat. A válaszoknál azonban egy pillanatra megáll: mit mondjon? Az igazat? És ha megkérdezik, hogy miért vált meg az utolsó munkahelyétől? Vagy mit mondjon arról, hogy mennyi volt a bére? És ha szóba kerül, hogy mik a gyengeségei, vagy hogy mióta keres állást? Herczku Monika, a Profession.hu karrier-tanácsadója fellebbenti a fátylat arról, hogy mi a jó taktika: megmondjuk az igazat vagy szépítsük a valóságot?

Bea nagy reményekkel indult neki az interjúnak, a jó nevű cég egy marketing koordinátori állást hirdetett. Szép önéletrajzot is írt, igaz egy kicsit "kozmetikázta", mert a kislányával otthon töltött gyed 18 hónapját "kivette", és helyette beírta a mostani állását, úgy, mintha oda 2009-ben, és nem 2 évvel később, 2011-ben lépett volna be. Az interjú nagyszerűen ment, a részlegvezető előtt ott volt kinyomtatott önéletrajza, amelyre ránézett és megkérdezte: "és gyed után nehéz volt visszatérni?" Bea elsápadt és hirtelen nem tudott mit mondani, hebegett-habogott és dekoltázsig elvörösödött. Majd megpróbálta magyarázni a bizonyítványát. Az interjú ezek után nagyon gyorsan véget ért, és persze nem lett folytatása.

Az álláskereső elgondolkodott, hogy mi történhetett. Eszébe jutott, hogy 4 évvel ezelőtt ugyanennél a cégnél, csak egy másik üzletágban hirdettek állást, amire Bea akkor jelentkezett, és az önéletrajza nyilván a központi adatbázisba került. A részlegvezetőhöz megérkezett a friss önéletrajz, és - ki tudja miért - megnézette az adatbázist, hogy van-e ott egy régebbi önéletrajz is. És volt.

Szinte mindenki ismer mindenkit
Ha megkérdezik, hogy érdemes-e változtatni az önéletrajzon, hogy jobb színben tűnjön fel valaki egy interjún, akkor Herczku Monikának az a válasza, hogy kis ország szűk munkaerőpiacán szinte mindenki ismer mindenkit, ezért könnyen le lehet bukni. Ha az álláskereső kozmetikázni szeretné a pályafutását, akkor "ésszel és mértékkel" tegye - tanácsolja. Ha beírja, hogy végzős valamelyik egyetemen, noha 2 félév után otthagyta, akkor akár amiatt is lebukhat, hogy az interjúztató is pont ott végzett. És ha rákérdez a tanárokra vagy a tantárgyakra, akkor azonnal kiderül a turpisság.

A pályázók aktívan szépítik az idegennyelv-tudásuk szintjét is: általában felfelé tolják a szintet. Gyakran előfordul, hogy az interjúztató hirtelen angolra/németre váltja a szót, ilyenkor a jelentkező ledermed és néhány nehezen összeszedett szó után kínos mosollyal azt mondja, hogy kicsit kiesett a gyakorlatból, de éppen most keres egy tanárt, akivel majd gyakorolni fog.

A legtöbben azt is megígérik ilyenkor, hogy mire a munka elkezdődne, addigra már semmi gond nem lesz. Ezt az interjúztatók általában nem hiszik el, sőt úgy vannak vele, ha a pályázó ebben a kérdésben lódított, akkor ezt máskor is megteheti. Így rögtön megjelenik a bizalomvesztés, ami a felvételi folyamat végét is jelenti.

Nem érdemes próbálkozni olyan trükkel, ami azonnal kiderül. Ha valaki diplomát kreál magának, akkor a belépéskor lebukik: általában mindenhol be kell mutatni az eredeti dokumentumokat.
A számítástechnikai ismeretek hiánya is hamar kiderül - általában már az első munkanapon. Kellemetlen, ha egy csoport munkája leáll, mert az új munkatárs nem ismeri a megfelelő programok használatát, holott az interjún azt mondta, hogy profi.

A fizetésről is lehet nagyot mondani, de belépéskor az előző munkahely által kiadott dokumentumokat, amelyben az összesített jövedelem is szerepel, le kell adni a munkaügyi részlegen, és a számoknak utána lehet nézni.

Amiben gyakran túloznak az álláskeresők
A karrier-tanácsadó tapasztalatai szerint három területen szokták a pályázók "átszínezni" az önéletrajzukat. A munkahelyek, munkák időtartamát "rendezik át", hogy a munka nélkül töltött idő rövidebb legyen; az idegennyelv-ismeretet a valós szint fölöttinek állítják be.

Gyakran előfordul, hogy a pályázó az önéletrajzába azt írja, hogy egy fontos projektet koordinált, majd a beszélgetés közben kiderül, hogy valójában a vendégeket kísérte fel a recepcióról.

Nehéz kérdések, nehéz válaszok
Az interjúkon is megjelennek füllentések, túlzások. Jellemzően a ,,Miért jött el az előző munkahelyétől?" kérdésre érkezhetnek nagyon "színes" válaszok. Ennél a kérdésnél nem baj, ha a pályázó megmutatja, hogy ő is emberből van és hibázott. Például ha nem ismerte fel, hogy abba a vállalati kultúrába ő nehezen fog beilleszkedni, vagy nem tudta hozni az elvárt értékesítési százalékokat.

A válaszban nem szerencsés másokat vádolni, például ne mondjuk azt, hogy azért jöttünk el az előző cégtől, mert "a főnök által behozott 'csókosok' kapták a zsíros feladatokat", vagy "a pletykafészek kolléganők a hátam mögött mindenfélét terjesztettek". Félő, hogy az ilyen ember az új helyen is másokat fog vádolni a sikertelenségeiért.

Forrás: profession.hu