A majoránna a magyar konyha egyik jellegzetes fűszere, amit a legtöbb háziasszony szárított formában használ. Érdemes kipróbálni azonban frissen is, sokkal intenzívebb aromája, íze miatt. Akár a teraszon, vagy a konyha ablakban is termeszthetjük.

A majoránna elsősorban Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos növény, azonban ma már az egész világon ismert és közkedvelt fűszer. Hazánkban a 16. században került, a törökök hozták be, s azóta meghatározó fűszere a magyar konyhának.

Úgy tartják, a mi éghajlatunkon egynyári növény, azonban fényes, napsütötte meleg helyen tartva a növekedése töretlen. Rendkívül vízigényes, a tápanyagban gazdag földet kedveli, a legjobb, ha otthon a magokat is homokkal vegyített földbe szórjuk el, lehetőleg 0,5-1 centiméter mélyre. Amíg a csírázás be nem indul, addig érdemes kiemelt figyelmet fordítani az öntözésre.

A majoránnát ki is ültethetjük, azonban _ saját tapasztalat szerint _ a legjobb helye az ablakban van. Mivel az időjárási viszontagságokat elég nehezen viseli, s ha mondjuk, 10 Celsius fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor előfordulhat, hogy megáll a növekedése.Föld feletti leveles száráról tépkedjük le a leveleket, ezt használjuk fel fűszerként frissen, vagy szárítva. Ha szaporítani szeretnénk, akkor a következőképp járjunk el: az első virágzás után a föld feletti szárról vágjunk le 5-6 centiméternyit, s ezt ültessük el. Ha minden jól megy, akkor megered.

A majoránna egyébként gyomornyugtató növény, fokozza az étvágyat, ugyanakkor szélhajtó hatású. Görcsoldó, nyákoldó hatása is ismert még. Ajánlott még az enyhe idegi problémákra is.

A virágos hajtásvégek egy százalék illóolajat tartalmaznak, amit parfümök készítésére is felhasználnak, de akár tinktúrát is készítenek belőle.

Forrás: hajraegeszseg.hu