Nap, mint nap elsétálunk az áruházak tejet kínáló polcai mellett úgy, hogy talán észre sem vesszük, milyen sokféle tej kacsintgat ránk a hosszú sorokból.

Való igaz, hogy hosszasan válogathatunk az alacsonyabb és a magasabb zsírtartalmú tejek közül, s talán csak ízlésünk és pénztárcánk szab határt a különféle márkájú termékek voksolása mellett. A „tejúton” azonban számos más, különféle „tejjel” találkozhatunk úgy, mint a szójatej, a rizstej, vagy épp a zabtej, melyek többségét bátran fogyaszthatják a vegetáriánusok, laktóz vagy tejfehérje érzékenyek is.

A gabonafélék sokoldalú felhasználása persze csak nekünk, európaiaknak ilyen újkeletű. Gondoljunk csak bele, hogy a távol keleti konyha csemegéiben, milyen gyakran találkozunk a szója egyik, a gasztornómiában egyre gyakrabban használt formájával, a szójaszósszal. Természetesen szó sincs véletlen egybeesésről, hiszen a szóját több, mint 500 éve ismerik és fogyasztják a Távol Keleten.

Egyes kutatások szerint ennek a babfajtának a rendszeres fogyasztása miatt olyan kiemelkedően egészségesek e messzi vidéken élők. Különösen a nők egészségi állapotában idézhet elő kedvező változásokat a szója rendszeres fogyasztása, hiszen a benne található növényi hormonoknak köszönhetően immunrendszerünk stabilabbá válik, a vérerek rugalmasabbak lesznek és még a hangulatunkra is kedvezően hat egy pohár szójatej elfogyasztása. Ugyanakkor fontos szerepet játszik ez az egyébként szinte igénytelen növény a prevenció területén is; fogyasztásával mérsékelhetőek a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázatai, de a szója hatásosnak bizonyul az infraktus, az agyvérzés és a csontritkulás előfordulási esélyeinek csökkentésében is.

A szójatej kellemes ízhatásán túl, gazdag vastartalommal rendelkezik, így vérszegénység fennállásakor kifejezetten ajánlott a fogyasztása. Mindezek mellett a szójababból készített főzet rost- és vitamintartalma is kiemelkedő, hiszen megtalálható benne a kálcium, a kálium, a cink, a magnézium, a foszfor és a fentebb említett vas is. Ez a gazdagság nem mondható el a szójatej koleszterintartalmáról, mivel koleszterint egyáltalán nem tartalmaz ez a „tejfajta”, így a diétázók is kedvükre kortyolhatnak ebből a fehér nedűből.

A szójatejhez képest sokkal kifinomultabb ízélményt nyújt a rizstej melyet, - méltatlanul – a legkevesebben ismernek. Ízlelgetése alkalmával olyan, mintha egy falat tejberízsbe nyalnánk, de ennél az ízorgiánál is lehengerlőbb, hogy a rizstej koleszterin-, glutén- és laktózmentes, vagyis 100%-ban hipoallergén, így az esetleges szójatejallergiások is fogyaszthatják az ázsiai népek kedvenc eledeleként számontartott, rizses folyadékot. Számos ízvariáció közül szemezgethetünk; a kakaóstól, a manduláson át gazdag palettával csábítja a rizstejrajongókat a bioboltok kínálata.

Ha már a gabonafélékből készült tejek fogyasztásának szerelmesei lettünk – vagy épp csak kacérkodunk megízlelésük gondolatával - nem szabad kihagynunk a zabtejet sem. A zab ugyanis kiváló építőeleme szervezetünknek, hiszen ez a növény gondoskodik az idegrendszerünk, fogaink és csontjaink egészségéről is.

A zabtej rendszeres fogyasztásával kiválóan tréningezhetjük érrendszerünket is mindamellett, hogy a megfelelő mennyiségű fehérje bevitelről is gondoskodunk a zabtej rendszeres kortyolgatása során. Ugyanakkor a zabtej a belek doktora is egyben, hiszen nagy mennyiségben található meg benne a cellulóz, mely a belek tisztításáért és működésük szabályozásáért is felelős. Nem titok koleszterinszint befolyásoló hatása is sem, ahogy a zabital vitamin- (B, E) és nyomelemgazdagsága (kálcium, kálium, magnézium) is csak tovább növeli e „tejféle” népszerűségét. Mivel a zabtej rendkívül tápláló, ezért fogyasztása különösen ajánlott kismamáknak, fejlődésben lévő gyermekeknek, sportolóknak és lábadozó betegeknek egyaránt. Mindezek után nem is javasolhatok mást; elő a tejespoharakkal és bögrékkel, válasszuk ki kedvenc gabonatejünket és igyuk magunkat egészségesre. Higgyék el, megéri!

Forrás: http:news.noinetcafe.hu