Az elhízott emberek között csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben, általában régi beidegződések és pszichológiai problémák lehetnek a fő okok.

Korunk népbetegsége az elhízás, mely egyike a XXI. század egészségügyi kihívásainak. A KSH  adatai szerint a magyar lakosság 45 százaléka (!) túlsúlyos vagy elhízott. Külön elgondolkoztató, hogy ma Magyarországon minden ötödik gyermek plusz kilókkal küzd.

  Ön tudta?
Az ember energiaszükséglete az életkorral fokozatosan csökken, legnagyobb serdülőkorban, majd kb. 10 évenként 5-10 százalékkal kevesebb!
Ennek oka sokrétű, megváltoztak a táplálkozási szokások, egyre többet és egyre kalóriadúsabb ételeket fogyasztunk, miközben egyre mozgásszegényebben élünk. A fogyást különböző, gyakran igen drága kúráktól, külső segítségtől várjuk, miközben életmódunkon nem szeretnénk változtatni, nem csoda, hogy a fogyókúrák eredménye fél év múlva már alig látható.

Az elhízásban szerepet játszik a túlfeszített napi munkarend, ahol az egész napi ülőmunka után este inkább lerogyunk a tévé elé, a stresszt kalóriadús étkezésekkel próbáljuk oldani, és a testedzést hagyjuk ki legelőször zsúfolt napi rendünkből. Másrészt sem időnk, sem energiánk nincs otthon egészséges ételeket készíteni, a rossz táplálkozási szokásokat pedig óhatatlanul mintaként adjuk tovább gyermekeinknek is.

  Mikor beszélünk elhízásról?
BMI: Az elhízás mértékének számszerűsített meghatározására a testtömeg index (BMI) szolgál, mely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa.
Normális súly esetén a BMI 18,5-24,9, túlsúly esetén 25-30, elhízásról 30 feletti BMI érték esetén beszélhetünk. Tesztelje magát!
Derék-csípő hányados: Az elhízás típusának meghatározásában komoly segítség a derék (köldök felett kb. 2-3 haránt ujjnyira) és a csípő körfogat arányának értéke (derék körfogat osztva a csípő körfogat értékével), ugyanis a centrális típusú elhízás egészségügyi kockázata jelentős mértékben fokozott. Ilyen, centrális típusú elhízásról beszélünk, ha a fenti hányados értéke nők esetén meghaladja a 0,85-öt, férfiaknál a 0,9-et.

Bőrredő: Főként gyermekeknél alkalmazzák a bőrredő mérést, melynek során 5 ponton mérik a bőrredő vastagságát és tapasztalati képlettel számolják a testzsír mennyiségét.
CT, MR: Testzsír mértékének meghatározására elvileg a CT vagy MR vizsgálat is alkalmas.
Az elhízás nemcsak esztétikai probléma

A súlyfelesleg számos, súlyos betegség komoly rizikófaktora, a kövérség gyakori szövődménye a magas vérnyomás, a II-es típusú cukorbetegség, mely gyakran már gyermekkorban megjelenhet, érrendszeri szövődményeket, vese-, látáskárosodást okozva. Emellett felboríthatja a hormonháztartás működését is. A megnövekedett testtömeg erősen megterheli az ízületeket, később komoly ízületi fájdalmakat, mozgási nehezítettséget okozva.

Gyakran védekeznek a szülők illetve az elhízott emberek genetikai okokra hivatkozva, és gyakran vitathatatlanul családtagjaik is súlyproblémákkal küszködnek. Azonban ennek sokkal inkább a rögzült, rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód az oka, az elhízott emberek között arányaiban csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben (pl. Down-kór, pajzsmirigy alulműködés, mellékvese túlműködés).

Az elhízás pszichológiai háttere

A test és a lélek szoros egységet alkot, a táplálkozás komoly örömforrás is lehet. Testünk pillanatnyi állapota sokat elárul lelkünk állapotáról. Ha szeretjük önmagunkat, jóban vagyunk magunkkal, akkor igyekszünk testünket megfelelő minőségű és mennyiségű étellel ellátni, sőt a testmozgás örömeit is megadjuk magunknak.

Az elhízás, a plusz kilók gyakran védekezést jelentenek. Ismert, hogy minél testesebb valaki, annál félelmetesebb, ezért gyakran a kisebbrendűségi komplexusok kompenzálását is szolgálja a hízás. Nőknél gyakori, hogy a nőiességgel, annak megélésével kapcsolatos problémák miatt növesztenek úgy nevezett "védőhájt".

Gyakran a stressz, lelki problémák oldására használják az emberek az evést. Falatozás közben ugyanis képletesen megesszük az undok főnököt, a goromba szomszédot, de saját félelmeinket, sőt ki nem élt agresszivitásunkat is. Ismert tény, hogy a túlsúlyos emberek kedvesebbek, kevésbé tűnnek agresszívnak, holott gyakran csak arról van szó, hogy elfojtják indulataikat, szorongásaikat, evéssel kompenzálnak.

Az evés azonban csak rövid idejű jóérzést és megkönnyebbülést okoz. Valójában a túlsúly tovább növeli lelki gondjainkat. A duci gyerekeket gyakran csúfolják társaik, nehezebben tudnak beilleszkedni, magukat ügyetlenebbnek, szerencsétlenebbnek élik meg. Későbbi életkorban munkahely találási és párkapcsolati problémákat, komoly kisebbrendűségi érzéseket okozhat a jelentős túlsúly. Duci embertársunk visszahúzódóvá válik, egyre inkább csak az evésben leli örömét. Így az ördögi kör bezárul.

Ezért is fontos, hogy a fogyás inkább életmódváltással, szükség esetén pszichológusi segítség igénybevételével történjen, és ne váljon fogyókúrák sikertelen sorozatává. Könnyebben gyógyul a testünk, nyerjük vissza ideális súlyunkat, ha szembenézünk a problémáinkkal, felvállaljuk az érzelmeinket, indulatainkat, nem akarunk mások elvárásainak görcsösen megfelelni, illetve a feszültség levezetésének sikerül más, egészségesebb módját (pl. sport, beszélgetés, jóga) megtalálni.

A fogyás élettana

  Ön tudta?
Az alap kalóriaforgalom kb. negyedét a nyugvó izomtömeg adja!
A fogyás az energia egyensúlytól függ, akkor fogyunk, ha kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasznál testünk a működéséhez. A zsír lerakódása akkor indul be, ha a szükségesnél több kalória jut a szervezetünkbe. Szénhidrátok fogyasztását követően megemelkedik a vér glükóz szintje, mely inzulin kibocsátást provokál. Az inzulin aktiválja azokat az enzimeket, melyek a cukrot zsírsavvá alakítják át. A zsírsavak felvétele a zsírszövetbe a lipoprotein lipáz hatására történik meg. Ennek aktivitása testtájanként eltérő, ennek köszönhetőek az eltérő hízásformák.

Amennyiben ismét energiára van szüksége a szervezetünknek, akkor különböző hormonok (glukagon, katekolaminok, növekedési hormon) hatására megindul a zsírszövet lebontása (lipolízis). Szabad zsírsavak és glicerin jut a keringésbe a zsírszövetből. Ha nem használódnak fel, akkor ismét raktározásra kerülnek. Ezért mondhatjuk, hogy a zsírszövet lebontása kétlépcsős folyamat, a véráramba kerülő zsírsavakat el is kell használni.

A sikeres diéta alapja a kalória felhasználás mértékének növelése. A rendszeres testmozgás nem csak közvetlenül égeti a zsírt, de magának az izomtömegnek a növekedése is több kalóriát igényel. Azaz az izomszövet nyugalmi energia igénye jelentősen meghaladja a zsírszövetét, az alap kalóriaforgalom kb. negyedét adja a nyugvó izomtömeg.

Forrás: webbeteg.hu