Ismered-e az alapvető elsősegély-nyújtási tudnivalókat? Egy felmérésből kiderült: több területen hiányosak az ismereteink.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány a Nagy Elsősegély Teszt keretében 1000 főt kérdezett meg többek között arról, tudják-e, mi a teendő, ha valaki elájul a napon, mennyi az ajánlott napi folyadékbevitel vagy éppen mi számít magas vérnyomásnak. A felmérés felemás eredményt hozott: vannak kérdések, amelyekre szinte mindenki helyesen válaszolt, ám sok esetben egyáltalán nem tudjuk, mi az azonnali szakszerű teendő.
– Szándékosan a leghétköznapibb, sajnos gyakran előforduló kihívások lehetséges „civil” megoldásaira voltunk kíváncsiak. Látni akartuk, hol vannak kirívó hiányosságok, amelyekre fel kell hívnunk a figyelmet, hiszen minimális plusztudás is életeket menthet – mondta el dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Amiben jók vagyunk

Agyrázkódás

Egyes területeken, úgy tűnik, megfelelően tájékozottak vagyunk. A nagy többség (78 százalék) tudja például, hogy az agyrázkódás tünetei a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés és az emlékezetzavar, ugyanakkor a válaszadók valamivel több mint 17 százaléka a fülzúgást és a beszédzavart is megjelölte, pedig ezek nem járnak együtt az agyrázkódással.

Szemsérülés?

Mi a teendő akkor, ha üvegszilánk kerül a szemünkbe? Itt is megnyugtatóan magas (közel 68 százalék) a helyes válaszok aránya, ennyien tehát tudják, hogy a sérült szem kétoldali, steril gézlapokkal lefedése a helyes cselekedet, majd pedig sürgősen szakorvoshoz kell fordulni. A rossz választ adók közül a legtöbben úgy vélik, hogy csukott szemmel kell feküdni és orvost hívni, de ez nem jó megoldás. Mintegy 10 százalék szerint viszont folyadékot kell önteni a szembe, hogy az kimossa a szilánkot, majd ezt követően kell orvost hívni, ami persze szintén helytelen. Megpróbálni kézzel eltávolítani a szilánkokat természetesen szintén tilos.

Magas láz

A „mi a teendő, ha nagyon magas láza van a gyermekünknek” kérdésre érkezett a legtöbb jó válasz, elsöprő arány, a válaszadók több mint 95 százaléka tudja, hogy ilyenkor gyerekeknek való lázcsillapítót kell adni, valamint hideg borogatás vagy hűtőfürdő a megfelelő reakció. Ez utóbbit azért fontos kiemelni, mert jó páran voltak, akik szerint ilyenkor paplanba kell csavarni a lázas gyereket, és forró teát adni neki, hogy kiizzadja a lázát, ami természetesen rossz módszer, sőt veszélyes is. Ilyen esetekben nem a melegítés, hanem a hűtés a megoldás.

Folyadékbevitel

Jó hír, hogy a válaszadók nagy része, közel 93 százaléka, tudja, hogy a napi ajánlott folyadékbevitel 2-2,5 liter. Mintegy 3,5 százalék gondolja csak, hogy elég a 0,5-1 liter, kevéssel több, mint 2 százalék pedig, hogy 4 liter szükséges. Szerencsére alig néhány válaszadó véleménye csak, hogy a folyadékbevitel mértékét mindenki maga döntse el, mivel annyit kell inni, amennyitől jól érzi magát az ember.

Vágott seb

Több mint 85 százalék azzal is tisztában van, hogy mi a teendő akkor, ha valaki megvágja a csuklóját. Ilyenkor lefektetjük a sérültet, megemeljük a karját, és a vérzésre kötést teszünk. Fontos, hogy nem enyhe, hanem nyomókötést alkalmazunk, és nem szabad elszorítani a végtagot, illetve a végtagot a szív magassága fölé emeljük.

Forrázás

Nagyjából tisztában vagyunk azzal is, hogy mit kell tennünk, ha leforrázzuk a kezünket. A válaszadók közel 75 százaléka tudja, hogy ilyenkor azonnal hideg folyó víz alá kell tartani. Sokan alternatívának gondolják a hideg borogatást, vagy esetleg kizárólagos megoldásnak, ám az azért nem célszerű, mert az égett felület hűtése a legfontosabb, ami egyben fájdalomcsillapító hatású is.

Magas vérnyomás, újraélesztés – itt már bajban vagyunk!

Magas vérnyomás

Hogy milyen értékektől beszélünk magas vérnyomásról, erre a kérdésre csak a válaszadók 56 százaléka tudja a helyes választ, ami 140/90. Közel 22 százalék gondolja, hogy csak 150/100 felett, a többi válaszadó pedig alacsonyabb értékeket jelölt meg.

Újraélesztés

Az újraélesztéskor szükséges teendők ismerete szintén nem egyértelmű: ilyenkor a fejet hátra kell hajtani, 10 másodpercig ellenőrizzük, hogy van-e légzőmozgás, azaz hallom-e, hogy a beteg veszi a levegőt, érzem-e az arcomon, hogy fújja ki, illetve látom-e, hogy emelkedik a beteg mellkasa. Ha nincs légzőmozgás, akkor kezdem nyomni a mellkast és szájból szájba fújni a levegőt 30:2 arányban. Ezt a válaszadók közel 42 százaléka tudja csak. Sokan gondoltak arra – több mint 33 százalék –, hogy a helyes teendő a légutak kitisztítása, a fej hátrahajtása és a mellkas nyomása, valamint a levegő 15:2 arányú szájból szájba fújása, ami nem megfelelő.

Ájulás

Hogy mit kell tenni, ha a tűző napon elájul valaki, szintén nem teljesen közismert, sőt! Úgy tűnik, szinte mindenki tisztában van azzal, hogy árnyékba kell húzni az ájultat, azonban itt meg is áll a tudomány, pedig nagyon fontos, hogy próbáljuk hűteni is a testet. Ha eszméletlen a beteg, akkor stabil oldalra kell fordítani, ha eszméleténél van, de csak akkor, nem alkohol tartalmú folyadékkal is itatni kell. Ezt a közelgő nyár előtt különösen lényeges megjegyezni. A helyes megoldást a válaszadók csak mintegy 23 százaléka tudta.

Értékelés

A válaszok életkor szerinti értékelése azt mutatja, hogy az idősebbek a tapasztalatból sem feltétlenül cselekednének helyesebben, egyes esetekben a fiatalok talán még tájékozottabbak is szüleik és nagyszüleik generációinál. A nemek összehasonlítása viszont egységes képet mutat, gyakorlatilag itt nem mutatkozik tudásbeli különbség.

– Felemás eredmény született. Annak nagyon örülünk, hogy néhány területen, mint például az agyrázkódás és az ajánlott folyadékbevitel esetében tisztában vagyunk a teendőkkel. Bár a tapasztalat ez utóbbinál azt mutatja, hogy tudjuk ugyan, mennyit kéne, de mégsem iszunk eleget. Az viszont aggasztó, hogy a magas vérnyomásérték, hiszen a magas vérnyomás népbetegségnek számít hazánkban, már korántsem ennyire közismert, mint ahogyan azt sem tudjuk, hogyan kell újraéleszteni. Az alapszintű újraélesztés a legfontosabb dolog, amit pedig sokan nem tudnak. Az újraélesztés elkezdése azért nélkülözhetetlen, mert minden elvesztegetett 1 perc 15 százalékkal csökkenti a beteg esélyét a túlélésre. Gondoljuk el, ha senki nem kezdi el a beteg mellkasának nyomását, akkor bármilyen magas szintű mentőegységet küldünk a helyszínre, semmi esély a túlélésre. Rengeteg betegség, tragédia megelőzhető lenne, ha ezekkel is tisztában lennénk – mondja dr. Czakler Éva.

Forrás: otvenentul.hu