A szegénységben élő gyermekek helyzetét nézve az utolsó helyeken kullogunk Európában. Minden második magyar gyerek nélkülöz, rossz minőségű lakásban él és több szempontból is hátrányos helyzetű. Az Unicef felmérése szerint a magyar gyerekek harmada nem nyaral, nem sportol, és nem élvezheti a korának megfelelő szórakozási lehetőségeket.

Nem csak a jövedelmi szegénység számít, amikor a gyermekszegénységet vizsgálják. A magyar gyerekeknek ilyen szempontból 20-23 százaléka él szegénységben. Ennél azonban jóval többen kénytelenek nélkülözni a számukra megfelelő életkörülményeket és társadalmi kapcsolatokat - írja az Unicef felmérésére hivatkozva a Világgazdaság. A kutatás szerint a szegény gyermekek többsége három- vagy többgyermekes család tagja, és vidéken él, ami Európában furcsának hat, hiszen a kontinensen főleg a városokban koncentrálódik a szegénység.

A felmérés azt is jelezte, hogy nem csak anyagi javakat nélkülöznek a gyerekek. A legnagyobb hiány az egészséges társas kapcsolatoknál jelentkezik. A 2-2,2 millió magyar gyermek 42 százaléka nem tudja magához meghívni barátait, 35 százalékuk nem tud nyaralni, 29 százalékuk pedig semmilyen szabadidős, kulturális vagy sport tevékenységben nem vesz részt.

A magyarnál csak a román és bolgár gyerekek helyzete rosszabb az általános képet tekintve. Ha a lakhatási viszonyokat tekintjük, megint csak az utolsó helyek egyike jut Magyarországnak, mert Romániával és Lengyelországgal együtt a sor végén kullogunk a sötét, vizes, fürdőszoba nélküli lakásokban élő gyerekek számával. A felmérés azt mutatja, hogy csak Görögországban van több koraszülés a magyar adatnál, igaz védőoltások tekintetében van egy jó helyezésünk is az uniós rangsorban.

A jövedelmi szegénységen túl ennek az is az oka, hogy a nélkülözés leginkább az alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli vagy egyedül élő szülőknél jelentkezik. A szegénységi mutató másik furcsasága, hogy az relatív. A szegénységi küszöb alatt élő gyermekek csupán az összes fiatal és kiskorú 11,7 százalékát teszik ki, ugyanakkor a szegénységi küszöböt a  jövedelmek középértékéhez számítják. Vagyis egy eleve alacsony jövedelmű országban jóval szegényebbnek kell lennie valakinek, hogy a szegénységi küszöb alá sorolják. Egy nyugat-európai szegény gyerek valószínűleg jóval több pénzzel számít szegénynek, mint egy magyar.  Ezért számíthat nélkülözőnek Magyarországon sok olyan gyermek is, aki a hivatalos statisztika szerint nem számít igazán szegénynek.  

Forrrás: kurir.hu