A brazil asztronómus elméletét a Szedna törpebolygónak a Nap
körüli hosszan elnyújtott, elliptikus pályára, valamint a Neptunuszon túli
objektumcsoport, az úgynevezett szórt korong égitesteinek fura mozgására
alapozza, amit véleménye szerint egy nagy bolygó gravitációs ereje okoz -
olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.
A 2003-ban felfedezett Szedna (90377 Sedna) a Neptunuszon
túli törpebolygó. Felfedezése előtt még soha nem figyeltek meg ilyen nagy
távolságban lévő objektumot a Naprendszeren belül. Átmérője 1180-1800
kilométer, keringési ideje 10500 év, s pályája során a legnagyobb távolsága a
Naptól 130 milliárd kilométer. Felszíni hőmérséklete mínusz 240 Celsius-fok.
Alacsony hőmérséklete miatt a fagyos égitest nevét az eszkimók
óceánistennőjéről kapta.
"A Szedna pályája valóban nagyon furcsa" -
hangsúlyozta Mike Brown, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (CALTECH) csillagásza,
aki a törpebolygót felfedező kutatócsoport vezetője volt.
Rodney Gomes ugyanazokat a számításokat elvégezte, mint
amerikai kollégái, de a képletbe a Naprendszer peremén lévő masszív bolygó
gravitációs erejét is beépítette, a Szedna és más "anomáliás" égitest
egy vonalban "sorakozott fel".
Több bolygótípus is beleillik a brazil csillagász képletébe,
például egy Neptunusz-méretű planéta. Utóbbinak tömege a Föld négyszerese, és
225 milliárd kilométerre van a Naptól, egy ilyen bolygó például a megfigyelt
módon befolyásolná az "anomáliás" objektumokat.
Mike Brown szerint viszont a törpebolygó fura viselkedésére
más magyarázat is létezhet: a Naprendszer hajnalán egy "elsuhanó"
csillag lökte a Szednát elnyújtott pályájára.
"Napunk valószínűleg egy csillaghalmaz tagjaként
született. Amennyiben így történt, a csillagok elég közel voltak egymáshoz,
hogy befolyásolják társaik bolygórendszerének külső peremét, ahol a Szedna is
található" - vélekedett Mike Brown.
Forrás: ma.hu
0 Megjegyzések