A nyugati orvostudománytól
eltérően a kínai orvoslás a felfokozott érzelmeknek éppolyan betegségkeltő
képességet tulajdonít, mint bármely baktériumnak vagy vírusnak.Eszerint az
érzelmek hét különböző fajtája okozhat betegséget: az öröm, a düh, a szorongás,
a töprengés, a szomorúság, a félelem és az ijedtség. Ha bármelyiket túlságosan
nagy mértékben átéljük, az sajátos módon befolyásolja egy-egy meghatározott
szerv állapotát.
Öröm
A kínai orvoslásban az öröm nem a nyugati értelemben vett
„boldogságot” jelenti, hanem a felfokozott izgalom vagy nyugtalanság állapotát.
Az öröm a tűzhöz társul, s a szívre van hatással, amennyiben idegességet,
álmatlanságot és szívdobogást okoz.
Düh
Ez az érzelem, amelyhez a megbántottság
és a csalódottság érzése is járulhat, a máj qijének okozhat problémát. Érdekes
módon pontosan ezt az összefüggést tükrözi az epés kifejezés, amely egyaránt utal
ingerlékeny és zsémbes természetre, illetve a máj rendellenes működésére. A máj
pangó qije gyakran okoz fejfájást és szédülést, illetve hosszú távon a gyomor
és a lép-hasnyálmirigy problémáját. A düh a fa elemével rokon.
Szorongás
Mint
arra lassacskán a Nyugat is ráébred, a szorongás és a stressz igen káros
természetű, minthogy közvetlen hatással van a szívbetegségek és a magas
vérnyomás kialakulására. „A szorongás leköti az energiát és megtámadja a
tüdőt”, írja A Sárga Császár Könyve az Orvoslásról. „Eltorlaszolja a légutakat,
és gátolja a lélegzést.” Megfelelő légzés és vérkeringés nélkül a qi nem képes
megfelelő módon végigáramlani a szervezetben, s ennek következtében számos
szerv és alrendszer, így a szív és a véredények rendszere sem képes megfelelő működésre.
A szorongás hatással van a vastagbélre is, s olyan gyomor- és bélpanaszokat
idézhet elő, mint a székrekedés vagy a vastagbél-gyulladás.
Töprengés
A túlzott
koncentráció, amelyet a leginkább krónikus tépelődésként vagy
megszállottságként foghatunk fel, a yin természetű lép-hasnyálmirigy csoportot,
illetve ennek yang párját, a gyomrot teszi tönkre. A Kelet, éppúgy, mint a
Nyugat, a szüntelen aggódást teszi felelőssé az emésztési problémákért és a
gyomor és a belek egyéb betegségeiért, így a fekély különböző fajtáiért
is.
Szomorúság
A szomorúság, bánat, krónikus pesszimizmus vagy negativitás
elsősorban a szívet és a tüdőt támadja meg. Minthogy ez utóbbiak valamennyi
testi energia és testnedv elsődleges forrásai, betegségük a qinek az egész
testre kiterjedő csökkenésével jár, ami tovább gyengíti a test
ellenállóképességét.Az érzelmek és a fizikai tünetek közötti efajta kapcsolatot
már a nyugati átlagember is ismeri, még ha a nyugati tudomány nem is fogadja
el: hiszen sokszor tapasztaljuk, hogy a férj röviddel felesége halála után
megbetegszik, vagy hogy a hosszú ideig tartó stressz, amely felőrli az ember
erejét és önbizalmát, betegséghez vezet.
Félelem
A félelem, amelyet ebben az
összefüggésben talán helyesebb rettegésnek vagy komorságnak nevezni, a vese és a
húgyhólyag energiáit apasztja el, s ezeket a szerveket támadja meg. A kínai
gyógyászat gyakran eredezteti a gyermekek ágybavizelési problémáit a gyermeki
félelmekből és éjszakai lidércnyomásokból.
Ijedtség
Az ijedtség a test egészét
megrázó hirtelen, váratlan reakció, amely elszívja a test energiáit és
megterheli a szívet. Ha az ijedtség krónikus félelemmé alakul át, úgy a vesét
és a húgyhólyagot támadja meg.Yin és yang, qi, Öt Elem, Hat Rossz, Hét Érzelem:
a kínai orvosok az életnek ezeket az oldalait együttesen veszik figyelembe és
értékelik a diagnózis során.
Forrás: napidoktor.hu
0 Megjegyzések