A futás nemcsak az állóképességet javítja, és segít az ideális testsúly elérésében, de fiatalon is tart. A felhőtlen örömért azonban kerüljük el a leggyakoribb hibákat!

1. Rossz futócipő

Ezt a hibát legalább egyszer minden futó elköveti az edzés vagy verseny során. Régi, elhasznált futócipő vagy a lábhoz rossz típusú futó lábbeli viselése balesetveszélyes. Megoldást jelenthet, ha szakboltban vásárolsz, ahol az eladók segítenek megállapítani a láb típusát vagy a futási stílust (normál, pronáló vagy szupináló), és az ahhoz legmegfelelőbb cipőt kiválasztani.
Amennyiben ez megtörtént, ne felejtsd el a cipőt 400-500 km-enként lecserélni, mivel ennyi idő után könnyebben sérülhetsz meg benne. 200-250 km után érdemes új futócipőbe beruházni, amelyet felváltva használhatsz a régivel. Ezzel nemcsak időt hagysz a futócipőnek, hogy az edzések között kiszáradjon és „regenerálódjon”, de könnyebben érzékeled azt is, mikor kell a régi cipőt lecserélni.

2. Túl sok edzés túl hamar

Sok kezdő futó annyira lázba jön a sikerélménytől, hogy túl sokat futnak viszonylag rövid idő alatt. Tévesen úgy gondolják, hogy minél többet futnak, annál jobb a szervezetüknek, ám ezzel a taktikával könnyen szerezhetnek a túlerőltetésből származó tipikus sérüléseket.
A megoldást az jelentheti, ha pontosan megtervezed, milyen gyakran, milyen gyorsan és milyen sokat futsz. Különösen a kezdőknek ajánlott először sétával kezdeni, majd fokozatosan áttérni a futásra. Figyelj az esetleges fájdalmakra, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy abba kell hagynod a futást. Tarts hetente legalább egy pihenőnapot, mialatt az izmok regenerálódhatnak. Ellenkező esetben nagy a sérülések kockázata.

3. A hosszú, elnyújtott lépések

Az egyik leggyakoribb sérülést okozó probléma a túl hosszú lépéses futótechnikából adódik. Ilyenkor a sarok jóval a test egyensúlyi középpontja előtt ér földet. A veszély abban rejlik, hogy minden lépésnél egyre nagyobb erővel csapódunk a talajba, és ez részleges megállást okoz. Az állandó fékhatás korai fáradtsághoz és komoly sérülésekhez vezet.
Sok futó azt hiszi, hogy a hosszabb lépések javítják a futásteljesítményt, ám ez nem igaz. Figyelj oda, hogy ne lendülj előre a lábaddal. Ez különösen fontos, amikor a hegyről lefelé futsz. Koncentrálj arra, hogy a talpad pontosan a tested alatt érjen talajt. A kis karmozgás segít ennek koordinálásában.

4. Gyorsulás hegyről lefelé

Hegyről lefelé futásnál bizony nagy a kísértés, hogy felgyorsítsunk, hiszen kevesebb energiával nagy sebességet tudunk elérni.
Ez azonban rendkívül balesetveszélyes. A hegyen futás szabálya, hogy hegyre felfelé nyugodtan, az erőt tartalékolva, egyenes tartással, hegyről lefelé pedig a vállakat nagyon enyhén előredöntve, gyors és szapora, de rövid lépésekkel fussunk. Fontos, hogy ne dőlj hátra, ezzel fékezve önmagadat!

5. Rossz karmozgás

Sokan futás közben a karjukat oldalirányban mozgatják, ami nehezíti a futást és az egyenletes légzést. Másik gyakori hiba, amikor szorosan a mellkas mellett tartják a karokat, különösen, ha már elfáradtak. Ezzel azonban még inkább elfáradsz, hiszen az izmok megfeszülnek a karban, vállban, nyakban.

Figyelj arra, hogy a karodat derékmagasságban, 90 fokos szögben tartsd, a könyökök pedig a test mellett helyezkedjenek el. Ezalatt a fejedet, hátadat, válladat tartsd egyenesen. A karok semmiképp se keresztezzék a mellkas középvonalát, és ne mozogjanak dugattyúszerűen előre-hátra. Fontos, hogy mindig olyan arányban mozogjanak a karok, ahogy a lábak.

Forrás: otvenentul.hu