Húsz éven belül kellene ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak tanulmányi idejüket - tartalmazza többek között a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása, amelyet az emberi erőforrások minisztere pénteken nyújtott be a parlamentnek. 

Az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint a korábbi hallgatói ösztöndíjszerződés-kötési kötelezettség a Felsőoktatási Kerekasztalon folytatott egyeztetések eredményeként megváltozik. Az ösztöndíj és a vállalt kötelezettség arányban áll egymással - olvasható a dokumentumban.

A javaslat alapján állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról. A képzés befejezését megelőzően a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartása alapján a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval évente közli az általa igénybe vett állami ösztöndíj összegét.

A volt hallgatónak nem kellene teljesítenie a rendelkezésben meghatározott feltételeket, ha három gyermeket szül. Lehetővé válna, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és egy vagy két félév után megszakító hallgatóknak - a képzési időtartamtól függően - ne kelljen teljesíteniük a visszafizetési kötelezettséget, mert ez az idő megfelelő arra, hogy a hallgató az esetlegesen meghozott helytelen döntését visszafizetési kötelezettség keletkezése nélkül visszavonja.

A javaslat szabályozza azokat az eseteket is, amelyeknél - a hallgató kérelmére - a nyilvántartásért felelős szerv teljesítettnek tekinti a hallgató által vállalt kötelezettséget, ha oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni. Ezek közé tartozik, ha a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni. A hatóság mérlegelési jogkörét is korlátoznák, így a törvénymódosítás a megfelelően igazolt esetekben emellett a hallgatók jogbiztonságát is erősíti.

A visszafizetés szempontjából kedvezőnek minősíthető változás a dokumentum szerint, hogy amennyiben a hallgató a képzési feltételeket nem tudja teljesíteni, az állami támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves, átlagos fogyasztói árindexszel növelt összeg figyelembevételével történik a korábbi jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatfizetési kötelezettség helyett. A visszafizetési kötelezettség így arányosabb és tervezhető a hallgatók számára.
  
További kedvező szabályozási változás - írták -, hogy törvényi szinten biztosított a részletfizetés, amelynek időtartama a kifizetett összeg mértékéhez igazodik. Az Oktatási Hivatal - amely jelenleg a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv - szerepe átalakul, és a továbbiakban a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervként működik. A rendelkezéseket a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően megkötött hallgatói szerződések tekintetében is alkalmazni kell, így azoknál, akik a javaslat szerint hátrányosabb helyzetbe kerülnének, a kedvezőbb feltételek érvényesítése megmarad.

Az anyag kitér arra is: módosítás alapvető célja az, hogy az adófizetők pénzéből a képzésben részt vevő hallgató felelősségét és motivációját erősítse és a szabályozás eszközeivel az  eredménytelen képzéseket csökkentse. Oktatáspolitikai felelősség, hogy hosszú távra biztosítsák Magyarországon minden szakmai terület szakember utánpótlását, és a felsőoktatásra fordított adóforintokkal az államnak úgy kell gazdálkodnia, hogy ez a cél teljesüljön - olvasható az indoklásban

Újraszabályozza a kormány az egyházként elismerés rendjét

Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek az egyházi törvény módosítására tett javaslatát, amely szerint minden vallási közösség használhatná az egyház megnevezést - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága az MTI-vel.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatában felidézi, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, közte az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.

A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette többek között azt, miszerint az Országgyűlés joga, hogy a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státuszt biztosítson. A vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő - olvasható az alaptörvényben.

Balog Zoltán pénteken benyújtott indítványa mindezek alapján meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást, és rendezi az Ab-döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát.

A törvénymódosítás értelmében - mint azt közleményében írta az államtitkárság - vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a bevett egyházak elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel lenne az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.

A jogi jellegű feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja majd, és csak az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra vonatkozó törvényjavaslatot.

Azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a bevett egyházi státuszt, teológiai értelemben a saját belső szabályuk szerint egyházként, állami jogi szempontból pedig a törvényjavaslat által nekik biztosított sajátos jogalanyként az állami jogrend keretein belül működnek - olvasható az indoklásban.

A parlamenti döntést - elutasítás esetén - indokolni kell, és a jogorvoslat is biztosított. Az előterjesztés alapján ugyanis változna az Ab-törvény, megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így a testület felülvizsgálhatná a Háznak egy vallási szervezet egyházként való elismerését elutasító határozatát - az érintett szervezet indítványára.

Az előterjesztés több határidőt is bevezet az elismerési eljárásban: a miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosítana. Továbbra is adott az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetősége.

A törvényjavaslat az Ab döntésére utalva rendelkezik az érintett vallási közösségek jogi státusának rendezéséről is. Ezeket a közösségeket az új elismerési eljárás keretein belül az egyházként történő elismerés kezdeményezésére hívja fel. Ennek elmulasztása vagy elutasítása esetén a vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.

Az indítvány - amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció előzte meg - "a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat" - közölte az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amely szerint ha a parlament elfogadja az indítványt, a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg Magyarországon.

A nyugdíjemelésekhez igazíthatják a fogyatékossági támogatás növelését

A jövőben nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodhat a fogyatékossági támogatás, hanem konkrét összegben határozhatják meg, amelyet a nyugdíjemeléssel egyszerre emelnének, ha az Országgyűlés a későbbiekben elfogadja Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló előterjesztését.

A tárcavezető pénteken nyújtotta be a parlament elé a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvénymódosítást, amelynek a kidolgozásában fogyatékosságügyi civil szervezetek képviselői, valamint egy kormányzati szakértői munkacsoport is részt vett. Balog Zoltán indítványához fűzött indoklásában emlékeztet arra, hogy a fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás, amely a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérséklését célozza.

A jelenlegi szabályozás a támogatás havi összegét az önkiszolgálási képességtől függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65-80 százalékában határozza meg. A miniszter szerint azonban a támogatások értéke jobban megőrizhető lenne, ha annak összegét konkrétan meghatároznák, ezt követően pedig évente a mindenkori nyugdíjemelés mértékének függvényében emelnék, mivel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2009 óta nem változott. A javaslat alapján a fogyatékossági támogatás összege 19 500 forint, illetve 24 000 forint lehet. A törvénymódosítás az elfogadása esetén június 1-jén léphetne hatályba.

A Ház előtt a hajléktalanokat érintő kormányzati javaslat

Benyújtotta a kormány pénteken a parlamentnek a szabálysértési törvény módosítására tett javaslatát, amellyel lehetőséget adna az önkormányzatoknak arra, hogy bizonyos közterületeken megtiltsák az életvitelszerű ott-tartózkodást, vagyis hogy a hajléktalanok ott éljenek.

A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte indítvány szerint felhatalmazást kapnának a helyi önkormányzatok - Budapesten a fővárosi önkormányzat -, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben kijelöljék a közterület meghatározott részeit, ahol az életvitelszerű tartózkodás jogellenesnek minősül. Aki ezt megszegné, és a hatóság képviselőjének - a rendőr, a járási hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr - felszólítása ellenére sem hagyná el a kijelölt területet, szabálysértést követne el, és közérdekű munkára lenne kötelezhető. Ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, pénzbírság lenne kiszabható.

Kimondanák azt is, hogy ha valakit az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, az ismételt szabálysértésért elzárással lehetne őt büntetni. A helyszíni bírság kiszabásának lehetőségét kizárja az előterjesztés. A javaslat emellett azzal is kiegészítené a törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el. A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lépne hatályba.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben nyilvánította alkotmányellenesnek és megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Az Országgyűlés idén márciusban a negyedik alkotmánymódosítással az alaptörvényben rögzítette, hogy törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű ott-tartózkodást. Az alkotmány emellett azt is kimondja: az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élőnek szállást biztosítani.vA pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslat indoklásában a belügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatoknak a "tiltott közterület" kijelölése nem kötelező, hanem csak lehetőség.